Nem csillapodik a kameraláz – BKV és a MÁV járművein is megfigyelik az állampolgárokat

Az Országgyűlés hamarosan szavaz a Kormány által beterjesztett T/1746. számú törvényjavaslatról, amely az egyes közlekedési tárgyú törvényeket módosítja. A törvényjavaslat a tömegközlekedési eszközök kamerákkal való felszereléséhez ad törvényi felhatalmazást. Egyes, a közelmúltban vásárolt járműveken már eddig is, törvényi felhatalmazás nélkül működtettek kamerákat. A törvénymódosítás következtében várhatóan további milliárdokat költ majd el az állam egy alkotmányos alapjogot korlátozó eszközre, amelynek megkérdőjelezhető a hatékonysága.

A képi megfigyelés nyomán nyert, valamilyen hordozón készített felvétel személyes adatnak minősül. Az Alkotmánybíróság több határozatában [35/2002. (VII.19.) AB határozat, 36/2005. (X.5.) AB határozat] rámutatott arra, hogy a technikai megfigyelés sérti a személyes adataink feletti rendelkezési jogot és az emberi méltóságot. Ezeknek az alapjogoknak a sérelme akkor is megvalósul, ha a megfigyelést kizárólag törvényben felhatalmazott személy végzi, és az információk nem jutnak illetéktelen személyek tudomására, ugyanis mindenki illetéktelen, akinek a megfigyelői tevékenysége az érintett szándéka ellen való. Az elektronikus megfigyelés alkalmas arra, hogy intim élethelyzeteket rögzítsen. A magánszféra nem kizárólag a magánlakásban részesül védelemben, hanem a közösségi élet során is. Az emberi méltóság és az információs önrendelkezés a vonaton és a buszon is megilleti a polgárokat.
A személyes adatok védelme nem korlátozhatatlan jog, azonban az alkotmányos jogkorlátozás feltétele, hogy az elérni kívánt cél és a jogkorlátozás súlya összhangban legyen egymással. Fontos továbbá, hogy amennyiben az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, sérül az alapjog. A törvénymódosítás célja az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik, továbbá a közlekedési társaság vagyonának a védelme.
Külföldi kutatások kimutatták, hogy a kamerás-megfigyelés csak egyes vagyon elleni bűncselekmények csökkenését eredményezi, de csak akkor, ha a térfigyelés egy átfogó közbiztonsági rendszerbe illeszkedik. További fontos megállapítás, hogy az erőszakos, személy elleni bűncselekményekkel szemben, továbbá garázda jellegű vagy alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett cselekmények ellen nem hatékony eszköz a kamerás megfigyelés. Sajnos a jogszabály elkészítői a mai napig nem ismerték fel, hogy a térfigyelő kamera nem csodafegyver: hiába működik több ezer kamera ország szerte, a bűnözési statisztika nem javult. Sőt, a kormányzati kommunikáció egyre romló közbiztonságról szól, annak ellenére, hogy országszerte több ezer kamera pásztázza a lakosságot. A jogalkotásról szóló jelenleg hatályos törvény, és az új jogalkotási törvény egyaránt előírja, hogy a jogszabály várható hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni, amely a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokat elemzi. A kamerás térfigyelésnek egyszerre van komoly társadalmi és költségvetési hatása. A TASZ álláspontja szerint ezért rendkívül aggályos, hogy ismételten úgy terjesztik ki egy súlyosan jogkorlátozó és költséges eszköz alkalmazásának lehetőségét, hogy nem mérlegelik annak a várató előnyeit.   

A kamerázás egy nehezen visszafordítható folyamat: ha egyszer felszerelik őket, vélhetően ott is maradnak, ráadásul a térfigyelés az egyik legköltségesebb módja a bűnmegelőzésnek, bűnüldözésnek. Pusztán Budapesten 1.5 milliárd forintot költenek el az önkormányzatok évente a kamera-rendszerek bővítésére és karbantartására.

Két fontos különbséget kell kiemelni a tömegközlekedésen működtetett kamerák, és a rendőrség közterületet figyelő kamerái között. Egyrészt a BKV és a MÁV járműveiről, állomásairól közvetített képet nem rendőrök, hanem biztonsági őrök fogják látni. A rendőrséggel ellentétben az őrök nem rendelkeznek a hatékony bűnmegelőzéshez és bűnüldözéshez szükséges szakmai ismeretekkel. Másik fontos szempont, hogy a tömegközlekedés során elkerülhetetlen, hogy az utasok tartós megfigyelés alá essenek. Míg az utcán elsétálunk a térfigyelő kamera előtt, addig egy tömegközlekedési eszközön töltött hosszabb idő alatt sokkal több információt nyerhet rólunk a megfigyelést végző.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hogyan tilthatom le az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést?

Annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás és finanszírozás hatékonyabb legyen, jelentősen megváltozott az egészségügyi adatainkhoz való hozzáférés szabályozása. Egészségügyi adataink, leleteink elektronikusan elérhetők minden kezelőorvos számára, aminek vannak előnyei, de hátrányai is. Tiltakozó nyilatkozat hiányában, a betegellátók (háziorvos, kezelőorvos, gyógyszerész) korlátlanul hozzáférhetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett kezelések, illetve gyógyszerek listájához. Miért problémás a korlátlan hozzáférés? Mit tehetünk ha nem szeretnénk, hogy az orvosaink és a gyógyszerészek számára korlátlanul lekérdezhető legyen a teljes kezelési- és vénytörténetünk?

Második figyelmeztetés

Uniós eljárás indul a az adatvédelmi biztos elmozdítása miatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizotttság és a Társaság a Szabadságjogokért közös fellépése nyomán