Nem csillapodik a kameraláz – BKV és a MÁV járművein is megfigyelik az állampolgárokat

A képi megfigyelés nyomán nyert, valamilyen hordozón készített felvétel személyes adatnak minősül. Az Alkotmánybíróság több határozatában [35/2002. (VII.19.) AB határozat, 36/2005. (X.5.) AB határozat] rámutatott arra, hogy a technikai megfigyelés sérti a személyes adataink feletti rendelkezési jogot és az emberi méltóságot. Ezeknek az alapjogoknak a sérelme akkor is megvalósul, ha a megfigyelést kizárólag törvényben felhatalmazott személy végzi, és az információk nem jutnak illetéktelen személyek tudomására, ugyanis mindenki illetéktelen, akinek a megfigyelői tevékenysége az érintett szándéka ellen való. Az elektronikus megfigyelés alkalmas arra, hogy intim élethelyzeteket rögzítsen. A magánszféra nem kizárólag a magánlakásban részesül védelemben, hanem a közösségi élet során is. Az emberi méltóság és az információs önrendelkezés a vonaton és a buszon is megilleti a polgárokat.

A személyes adatok védelme nem korlátozhatatlan jog, azonban az alkotmányos jogkorlátozás feltétele, hogy az elérni kívánt cél és a jogkorlátozás súlya összhangban legyen egymással. Fontos továbbá, hogy amennyiben az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, sérül az alapjog. A törvénymódosítás célja az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik, továbbá a közlekedési társaság vagyonának a védelme.

Külföldi kutatások kimutatták, hogy a kamerás-megfigyelés csak egyes vagyon elleni bűncselekmények csökkenését eredményezi, de csak akkor, ha a térfigyelés egy átfogó közbiztonsági rendszerbe illeszkedik. További fontos megállapítás, hogy az erőszakos, személy elleni bűncselekményekkel szemben, továbbá garázda jellegű vagy alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett cselekmények ellen nem hatékony eszköz a kamerás megfigyelés. Sajnos a jogszabály elkészítői a mai napig nem ismerték fel, hogy a térfigyelő kamera nem csodafegyver: hiába működik több ezer kamera ország szerte, a bűnözési statisztika nem javult. Sőt, a kormányzati kommunikáció egyre romló közbiztonságról szól, annak ellenére, hogy országszerte több ezer kamera pásztázza a lakosságot. A jogalkotásról szóló jelenleg hatályos törvény, és az új jogalkotási törvény egyaránt előírja, hogy a jogszabály várható hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni, amely a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokat elemzi. A kamerás térfigyelésnek egyszerre van komoly társadalmi és költségvetési hatása. A TASZ álláspontja szerint ezért rendkívül aggályos, hogy ismételten úgy terjesztik ki egy súlyosan jogkorlátozó és költséges eszköz alkalmazásának lehetőségét, hogy nem mérlegelik annak a várató előnyeit.   

 

Két fontos különbséget kell kiemelni a tömegközlekedésen működtetett kamerák, és a rendőrség közterületet figyelő kamerái között. Egyrészt a BKV és a MÁV járműveiről, állomásairól közvetített képet nem rendőrök, hanem biztonsági őrök fogják látni. A rendőrséggel ellentétben az őrök nem rendelkeznek a hatékony bűnmegelőzéshez és bűnüldözéshez szükséges szakmai ismeretekkel. Másik fontos szempont, hogy a tömegközlekedés során elkerülhetetlen, hogy az utasok tartós megfigyelés alá essenek. Míg az utcán elsétálunk a térfigyelő kamera előtt, addig egy tömegközlekedési eszközön töltött hosszabb idő alatt sokkal több információt nyerhet rólunk a megfigyelést végző.