Nem fékezték meg a kormányhivatalok a veszélyhelyzettel visszaélő polgármestereket

Önkényes polgármesteri döntéseknek adtak teret a kormányhivatalok, amikor nem ellenőrizték megfelelően, hogy a településvezetők visszaéltek-e a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. Több ügyben segítettünk képviselőknek, hogy panaszt tehessenek a polgármesterek által egy személyben meghozott, jogszerűtlen döntések ellen, de lesújtók a tapasztalataink.

A járványveszély kezdetekor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára levélben tájékoztatta a polgármestereket és a jegyzőket arról, hogy hogyan kell eljárni, amikor a polgármester a képviselőtestület nélkül, egyedül hoz döntéseket. A tájékoztató levél fontos és jó intézkedés volt annak érdekében, hogy a rendkívüli jogrendben is jogszerű döntések szülessenek az önkormányzatoknál. A jogszerűséget a megyei és fővárosi kormányhivataloknak kellett volna ellenőrizni és betartatni, de nem vették túl komolyan a feladatot, ezzel pedig teret adtak a polgármesterek önkényes döntéseinek.

Amikor életbe léptek a rendkívüli szabályok, ezt írtuk:

A katasztrófavédelmi törvény rendelkezése szerint veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit. Ennek keretében a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. [...]
A szó szerinti értelmezésből tehát [...] az következne, hogy minden olyan ügyben, ami nem intézményszervezés, a polgármester eljárhat, dönthet egymaga, a képviselőtestület helyett. Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójából ez nem következik, és az indokolás szerint is a szabályozás a védelmi igazgatás körében elvégzendő hatósági feladatokat, döntéshozatalt hivatott egyszerűsíteni.

Három önkormányzati képviselőnek nyújtottunk jogsegélyt, akik azt gondolták, hogy a polgármester bőven túllép a járványhelyzetből fakadó jogkörén és például a helyi médiát igyekszik legyalulni vagy az ellenzéki képviselőket ellehetetleníteni, esetleg a nemzetiségekkel foglalkozó bizottságot megszüntetni. Azaz, a veszélyhelyzetet néhány polgármester politikai leszámolásra használta. Volt olyan polgármester, aki a veszélyhelyzet végének kihirdetésekor előrehozta a testületi ülést, hogy még egy személyben hozhasson meg döntéseket vita nélkül.

A kormányhivatalnak minden polgármesteri döntést meg kell vizsgálni és általában is ellenőrzi az önkormányzat működését. Ez nem csak a veszélyhelyzet idején van így, de a rendkívüli időkben különösen figyelniük kell a kormányhivataloknak arra, hogy a polgármesterek visszaélnek-e a különleges felhatalmazásukkal. A Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium államtitkárai által írt levél is erre hívja fel a figyelmet.

A kormányhivataloknak tehát maguktól kellene eljárni és vizsgálni a polgármesterek működését. A hozzánk forduló képviselőknek abban nyújtottunk segítséget, hogy panaszt tegyenek a kormányhivatalnál, amikor az magától nem észlelte a felhatalmazással való visszaélést. A panaszokban kifejtettük, hogy miért lépett túl a polgármester a jogkörén, amikor a járványhelyzetre hivatkozva saját kezébe vette a helyi média irányítását, amikor megszüntetett valamely bizottságot, hatályon kívül helyezte a szervezeti és működési szabályzatot vagy nem adott tájékoztatást a képviselőknek a munkájukat érintő ügyekben.

A panaszaink nagyrészt kormánypárti polgármesterek ellen irányultak, de volt egy olyan ügy is, ahol nem ez volt a helyzet. A tapasztalatunk lesújtó: a kormányhivatalok minden esetben érdemi vizsgálat nélkül utasították el a panaszt. A legtöbb esetben az volt az érvelésük lényege, hogy nagyjából minden kapcsolódik a járvány kezeléséhez, ha a járvány szót említik az indoklásban. Értsd: szükséges a helyi médiát a polgármester közvetlen irányítása alá vonni, mert ott tájékoztatják a polgárokat a járvánnyal kapcsolatban.

A mi álláspontunk szerint ezek olyan általános, formális indokolások, amik nem támasztják alá a szükségességet. Vajon a helyi lap nem tájékoztatta volna a település lakóit, ha független marad? A különleges jogosítványok használatakor is meg kellett volna vizsgálni, hogy valóban szükséges-e az adott intézkedés, nem lehet-e megvárni, amikor a képviselőtestület újra összeülhet. Az csak egy dolog, hogy néhány polgármester visszaélt ezzel, de az igazi probléma az, hogy a törvényesség ellenőrzésére hivatott kormányhivatal nem töltötte be az ellenőrző szerepét, amikor valóban szükség van rá.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

118 civil szervezet kiáll a helyi közösségekért, a békés Magyarországért dolgozó civilekért

A kormány után az elmúlt héten több városban immár választott önkormányzati tisztségviselők is támadást indítottak a közösségek és a magyar társadalom érdekében dolgozó civil szervezetek ellen, megkérdőjelezve hitelességüket és veszélyeztetve működésüket. Mi, a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat és embereket segítő civil szervezetek kiállunk a megtámadottak mellett, és elutasítjuk a megbélyegző törekvéseket. Magyarország közös ügye, hogy a civil szervezetek szabadon, megfélemlítés nélkül dolgozhassanak, és segíthessék a helyi közösségeket.

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.