Nem fékezték meg a kormányhivatalok a veszélyhelyzettel visszaélő polgármestereket

Önkényes polgármesteri döntéseknek adtak teret a kormányhivatalok, amikor nem ellenőrizték megfelelően, hogy a településvezetők visszaéltek-e a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. Több ügyben segítettünk képviselőknek, hogy panaszt tehessenek a polgármesterek által egy személyben meghozott, jogszerűtlen döntések ellen, de lesújtók a tapasztalataink.

A járványveszély kezdetekor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára levélben tájékoztatta a polgármestereket és a jegyzőket arról, hogy hogyan kell eljárni, amikor a polgármester a képviselőtestület nélkül, egyedül hoz döntéseket. A tájékoztató levél fontos és jó intézkedés volt annak érdekében, hogy a rendkívüli jogrendben is jogszerű döntések szülessenek az önkormányzatoknál. A jogszerűséget a megyei és fővárosi kormányhivataloknak kellett volna ellenőrizni és betartatni, de nem vették túl komolyan a feladatot, ezzel pedig teret adtak a polgármesterek önkényes döntéseinek.

Amikor életbe léptek a rendkívüli szabályok, ezt írtuk:

A katasztrófavédelmi törvény rendelkezése szerint veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit. Ennek keretében a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. [...]
A szó szerinti értelmezésből tehát [...] az következne, hogy minden olyan ügyben, ami nem intézményszervezés, a polgármester eljárhat, dönthet egymaga, a képviselőtestület helyett. Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójából ez nem következik, és az indokolás szerint is a szabályozás a védelmi igazgatás körében elvégzendő hatósági feladatokat, döntéshozatalt hivatott egyszerűsíteni.

Három önkormányzati képviselőnek nyújtottunk jogsegélyt, akik azt gondolták, hogy a polgármester bőven túllép a járványhelyzetből fakadó jogkörén és például a helyi médiát igyekszik legyalulni vagy az ellenzéki képviselőket ellehetetleníteni, esetleg a nemzetiségekkel foglalkozó bizottságot megszüntetni. Azaz, a veszélyhelyzetet néhány polgármester politikai leszámolásra használta. Volt olyan polgármester, aki a veszélyhelyzet végének kihirdetésekor előrehozta a testületi ülést, hogy még egy személyben hozhasson meg döntéseket vita nélkül.

A kormányhivatalnak minden polgármesteri döntést meg kell vizsgálni és általában is ellenőrzi az önkormányzat működését. Ez nem csak a veszélyhelyzet idején van így, de a rendkívüli időkben különösen figyelniük kell a kormányhivataloknak arra, hogy a polgármesterek visszaélnek-e a különleges felhatalmazásukkal. A Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium államtitkárai által írt levél is erre hívja fel a figyelmet.

A kormányhivataloknak tehát maguktól kellene eljárni és vizsgálni a polgármesterek működését. A hozzánk forduló képviselőknek abban nyújtottunk segítséget, hogy panaszt tegyenek a kormányhivatalnál, amikor az magától nem észlelte a felhatalmazással való visszaélést. A panaszokban kifejtettük, hogy miért lépett túl a polgármester a jogkörén, amikor a járványhelyzetre hivatkozva saját kezébe vette a helyi média irányítását, amikor megszüntetett valamely bizottságot, hatályon kívül helyezte a szervezeti és működési szabályzatot vagy nem adott tájékoztatást a képviselőknek a munkájukat érintő ügyekben.

A panaszaink nagyrészt kormánypárti polgármesterek ellen irányultak, de volt egy olyan ügy is, ahol nem ez volt a helyzet. A tapasztalatunk lesújtó: a kormányhivatalok minden esetben érdemi vizsgálat nélkül utasították el a panaszt. A legtöbb esetben az volt az érvelésük lényege, hogy nagyjából minden kapcsolódik a járvány kezeléséhez, ha a járvány szót említik az indoklásban. Értsd: szükséges a helyi médiát a polgármester közvetlen irányítása alá vonni, mert ott tájékoztatják a polgárokat a járvánnyal kapcsolatban.

A mi álláspontunk szerint ezek olyan általános, formális indokolások, amik nem támasztják alá a szükségességet. Vajon a helyi lap nem tájékoztatta volna a település lakóit, ha független marad? A különleges jogosítványok használatakor is meg kellett volna vizsgálni, hogy valóban szükséges-e az adott intézkedés, nem lehet-e megvárni, amikor a képviselőtestület újra összeülhet. Az csak egy dolog, hogy néhány polgármester visszaélt ezzel, de az igazi probléma az, hogy a törvényesség ellenőrzésére hivatott kormányhivatal nem töltötte be az ellenőrző szerepét, amikor valóban szükség van rá.

Frissítés 2020. július 29-én:

A kormányhivatalok működéséért felelős Miniszterelnökségtől megkapott közérdekű adatokból az látszik, a Fővárosi, a Pest Megyei, a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Nógrád Megyei Kormányhivatalok voltak aktívak a polgármesterek visszafogásában. A többi megyében összesítve is nagyon kevés eljárás volt, pedig sajtóhírekből tudható, hogy jogi lépésekre okot adó események bizony történtek mindenhol az országban. További – újságírói – vizsgálódásra vár, hogy a kormányhivatalok eljárásai csak ellenzéki önkormányzatok ellen irányultak-e vagy a kormánypárti polgármesterek túlkapásai ellen is felléptek a kormányhivatalok. Bízunk benne, hogy az itt közzétett számok segítik ennek feltárását.

Kormányhivatal

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 134. §-ának (1) bekezdése szerinti, a törvényességi felügyelet körébe eső felhívások száma a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. évi törvény 46.§-ának (4) bekezdése alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

0

Baranya Megyei Kormányhivatal

2

Békés Megyei Kormányhivatal

0

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

0

Budapest Főváros Kormányhivatala

6

Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal

2

Fejér Megyei Kormányhivatal

0

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

5

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

1

Heves Megyei Kormányhivatal

0

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

1

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

1

Nógrád Megyei Kormányhivatal

4

Pest Megyei Kormányhivatal

5

Somogy Megyei Kormányhivatal

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

0

Tolna Megyei Kormányhivatal

0

Vas Megyei Kormányhivatal

0

Veszprém Megyei Kormányhivatal

0

Zala Megyei Kormányhivatal

0

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Ki mondja meg, hogy mit nem szabad?

5 megyében 125 önkormányzat közösségi együttélési rendeletében találtunk a magánszférát súlyosan sértő szabályokat. 2018 végén arra kértük a vizsgált megyék kormányhivatalait, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a jogsértő rendeleti szabályok hatályon kívül helyezésére.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.