Nem fékezték meg a kormányhivatalok a veszélyhelyzettel visszaélő polgármestereket

Önkényes polgármesteri döntéseknek adtak teret a kormányhivatalok, amikor nem ellenőrizték megfelelően, hogy a településvezetők visszaéltek-e a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. Több ügyben segítettünk képviselőknek, hogy panaszt tehessenek a polgármesterek által egy személyben meghozott, jogszerűtlen döntések ellen, de lesújtók a tapasztalataink.

A járványveszély kezdetekor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára levélben tájékoztatta a polgármestereket és a jegyzőket arról, hogy hogyan kell eljárni, amikor a polgármester a képviselőtestület nélkül, egyedül hoz döntéseket. A tájékoztató levél fontos és jó intézkedés volt annak érdekében, hogy a rendkívüli jogrendben is jogszerű döntések szülessenek az önkormányzatoknál. A jogszerűséget a megyei és fővárosi kormányhivataloknak kellett volna ellenőrizni és betartatni, de nem vették túl komolyan a feladatot, ezzel pedig teret adtak a polgármesterek önkényes döntéseinek.

Amikor életbe léptek a rendkívüli szabályok, ezt írtuk:

A katasztrófavédelmi törvény rendelkezése szerint veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit. Ennek keretében a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. [...]
A szó szerinti értelmezésből tehát [...] az következne, hogy minden olyan ügyben, ami nem intézményszervezés, a polgármester eljárhat, dönthet egymaga, a képviselőtestület helyett. Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójából ez nem következik, és az indokolás szerint is a szabályozás a védelmi igazgatás körében elvégzendő hatósági feladatokat, döntéshozatalt hivatott egyszerűsíteni.

Három önkormányzati képviselőnek nyújtottunk jogsegélyt, akik azt gondolták, hogy a polgármester bőven túllép a járványhelyzetből fakadó jogkörén és például a helyi médiát igyekszik legyalulni vagy az ellenzéki képviselőket ellehetetleníteni, esetleg a nemzetiségekkel foglalkozó bizottságot megszüntetni. Azaz, a veszélyhelyzetet néhány polgármester politikai leszámolásra használta. Volt olyan polgármester, aki a veszélyhelyzet végének kihirdetésekor előrehozta a testületi ülést, hogy még egy személyben hozhasson meg döntéseket vita nélkül.

A kormányhivatalnak minden polgármesteri döntést meg kell vizsgálni és általában is ellenőrzi az önkormányzat működését. Ez nem csak a veszélyhelyzet idején van így, de a rendkívüli időkben különösen figyelniük kell a kormányhivataloknak arra, hogy a polgármesterek visszaélnek-e a különleges felhatalmazásukkal. A Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium államtitkárai által írt levél is erre hívja fel a figyelmet.

A kormányhivataloknak tehát maguktól kellene eljárni és vizsgálni a polgármesterek működését. A hozzánk forduló képviselőknek abban nyújtottunk segítséget, hogy panaszt tegyenek a kormányhivatalnál, amikor az magától nem észlelte a felhatalmazással való visszaélést. A panaszokban kifejtettük, hogy miért lépett túl a polgármester a jogkörén, amikor a járványhelyzetre hivatkozva saját kezébe vette a helyi média irányítását, amikor megszüntetett valamely bizottságot, hatályon kívül helyezte a szervezeti és működési szabályzatot vagy nem adott tájékoztatást a képviselőknek a munkájukat érintő ügyekben.

A panaszaink nagyrészt kormánypárti polgármesterek ellen irányultak, de volt egy olyan ügy is, ahol nem ez volt a helyzet. A tapasztalatunk lesújtó: a kormányhivatalok minden esetben érdemi vizsgálat nélkül utasították el a panaszt. A legtöbb esetben az volt az érvelésük lényege, hogy nagyjából minden kapcsolódik a járvány kezeléséhez, ha a járvány szót említik az indoklásban. Értsd: szükséges a helyi médiát a polgármester közvetlen irányítása alá vonni, mert ott tájékoztatják a polgárokat a járvánnyal kapcsolatban.

A mi álláspontunk szerint ezek olyan általános, formális indokolások, amik nem támasztják alá a szükségességet. Vajon a helyi lap nem tájékoztatta volna a település lakóit, ha független marad? A különleges jogosítványok használatakor is meg kellett volna vizsgálni, hogy valóban szükséges-e az adott intézkedés, nem lehet-e megvárni, amikor a képviselőtestület újra összeülhet. Az csak egy dolog, hogy néhány polgármester visszaélt ezzel, de az igazi probléma az, hogy a törvényesség ellenőrzésére hivatott kormányhivatal nem töltötte be az ellenőrző szerepét, amikor valóban szükség van rá.

Frissítés 2020. július 29-én:

A kormányhivatalok működéséért felelős Miniszterelnökségtől megkapott közérdekű adatokból az látszik, a Fővárosi, a Pest Megyei, a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Nógrád Megyei Kormányhivatalok voltak aktívak a polgármesterek visszafogásában. A többi megyében összesítve is nagyon kevés eljárás volt, pedig sajtóhírekből tudható, hogy jogi lépésekre okot adó események bizony történtek mindenhol az országban. További – újságírói – vizsgálódásra vár, hogy a kormányhivatalok eljárásai csak ellenzéki önkormányzatok ellen irányultak-e vagy a kormánypárti polgármesterek túlkapásai ellen is felléptek a kormányhivatalok. Bízunk benne, hogy az itt közzétett számok segítik ennek feltárását.

Kormányhivatal

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 134. §-ának (1) bekezdése szerinti, a törvényességi felügyelet körébe eső felhívások száma a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. évi törvény 46.§-ának (4) bekezdése alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

0

Baranya Megyei Kormányhivatal

2

Békés Megyei Kormányhivatal

0

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

0

Budapest Főváros Kormányhivatala

6

Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal

2

Fejér Megyei Kormányhivatal

0

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

5

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

1

Heves Megyei Kormányhivatal

0

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

1

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

1

Nógrád Megyei Kormányhivatal

4

Pest Megyei Kormányhivatal

5

Somogy Megyei Kormányhivatal

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

0

Tolna Megyei Kormányhivatal

0

Vas Megyei Kormányhivatal

0

Veszprém Megyei Kormányhivatal

0

Zala Megyei Kormányhivatal

0

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Aggasztó előjelek a kitagolás jövőjéről

Ma Magyarországon még mindig rengeteg, több mint 23,000 fogyatékossággal élő ember lakik nagylétszámú (50 vagy annál több férőhellyel rendelkező) bentlakásos szociális otthonban. Ezek az intézmények gyakran vidéki kistelepülések peremén, láthatatlan módon működnek. A lakók az intézet emberdaráló működésének kiszolgáltatva élik a mindennapjaikat. A napirendhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere idővel a lakók személyiségének, képességeiknek a leépüléséhez vezet. Az önálló életvitel ezeken a helyeken nem több, mint illúzió. A mindennapi működés rugalmatlansága felülírja az egyéni szükségleteket, preferenciákat. A kormány feladata, hogy ezeket a nagylétszámú intézményeket bezárja. A kérdés, hogy miként zárja be, és helyettük milyen közösségi alapú szolgáltatásokat hoz létre.

Orosz mintára készült a magyar civiltörvény?

Sokan a magyar civil törvény mintájaként hivatkoznak az oroszországi „külföldi ügynök törvényre”. Nem is alaptalanul, hiszen a két törvény valóban sok hasonlóságot mutat egymással. Röviden összegeztük ezeket.

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén IV.

Örömmel osztjuk meg veletek az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél negyedik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.