Nemzetközi állásfoglalások, felszólalások a civiltörvény témájában

Összefoglaló a Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat kapcsán született nemzetközi szervezeti megszólalásokról
 
A T/14967. számú törvényjavaslat, amit civil törvény néven is emlegetnek, az évi 7,2 millió forintot elérő mértékű külföldi támogatást kapó szervezetek számára előírja a “külföldről támogatott szervezet”-ként való regisztrációt, ennek feltüntetését a honlapjukon és a különböző kiadványokon. Az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvény tartalmáról részletesen beszámoltunk megjelenésekor a honlapunkon: https://tasz.hu/magunkrol/maradunk-nem-hallgat-el-tasz. A törvény elfogadása jelenleg a Parlament ülésterve szerint a május 29-i héten fog megtörténni. Mindeközben több olyan nemzetközi szervezet is kifejezte aggályait, kritikáit a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelynek hazánk tagja. Voltak olyan megszólalások, amelyek a törvény visszavonására hívták fel a Kormányt.

Európai Unió
Az Alapvető Jogok Ügynöksége még április elején adott ki egy hírt, amiben az egyetemi autonómia és az élénk civil társadalom védelmében szólalt fel. Megállapította az ügynökség, hogy élénk civil társadalom nélkül nem valósulhatnak meg az Európai Unió alapvető értékei, az emberi jogok védelme, a jogbiztonság és a demokrácia.
http://fra.europa.eu/en/news/2017/fra-expresses-concern-over-threats-civ...
Az Európai Parlament május 17-én fogadott el egy határozatot Magyarország helyzetéről. Ebben a határozatban többek között felhívta a magyar Kormányt arra, hogy vonja vissza a T/14967. számú törvényjavaslatot. Ezen felül az elfogadott határozat kimondja, hogy a magyarországi helyzet az Európai Unió szóló Lisszaboni Szerződés 2. cikkében foglalt értékek, így a jogbiztonság, demokrácia és alapvető jogok védelme, súlyos megsértésével fenyeget.
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=MOTION&reference=B8-2017-0295&language=EN
 
Európa Tanács:

  • Regionális nemzetközi szervezet, amelynek 48 tagja van
  • az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye fontos eredmény, ez hozta létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát, az ún. Strasbourg-i bíróságot

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2017. április 27-én fogadott el egy határozatot Aggasztó fejlemények Magyarországon: törvényjavaslat korlátozná a civil szervezetek működését és a Közép Európai Egyetem lehetséges bezárása címmel. A tervezett törvénnyel kapcsolatban a határozat aggodalomnak adott hangot több okból, így a (1) társadalmi egyeztetés hiánya miatt, (2) azért mert a törvény egyes szervezeteket kiemel, valamint azon törvényi előírások kapcsán, amelyek (3) arra köteleznék a szervezeteket, hogy feltűntessék a külföldről finanszírozott szervezet bélyeget kiadványaikon, (4) a magánszemély támogatóik személyes adatainak bejelentését írják elő, illetve (5) a súlyos, akár a szervezet megszüntetését jelentő szankciók miatt. A határozat külön kitér a közhatalmat gyakorlók által alkalmazott vádaskodó és megbélyegző retorikára, ami kétségeket ébreszt a törvény bevallott céljával kapcsolatban. Ezen felül a Közgyűlés kikérte a Velencei Bizottság véleményét a tervezett civil törvényről, illetve felhívta a magyar Kormányt, hogy a Velencei Bizottság véleményében foglaltak végrehajtásáig függessze fel a törvényjavaslat elfogadását.
http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-en.asp?fileid=23715&lang=en

Az Emberi Jogok Biztosa, Nils Muiznieks Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének írt levelet. A levélben a biztos kiemeli, hogy a törvény indoklása azon a káros és hibás feltételezésen alapul, hogy a külföldről származó finanszírozás szükségképpen a külföldi érdekek szolgálatát jelzi, ami szükségképpen rosszindulatú és a magyarok érdekeivel ellentétes. A biztos szintén felhívja a figyelmet arra, hogy a civil szervezetek megbélyegzése a külföldi finanszírozás miatt rombolja a szervezetek iránti bizalmat és korlátozó hatással lehet a tevékenységükre. A biztos is osztja a Parlamenti Közgyűlés által megfogalmazott aggodalmakat, valamint figyelmeztet arra, hogy a szervezet megszüntetése csak három ok alapján elfogadható: csőd, hosszú inaktivitás és súlyos szabálytalanság. A biztos arra sürgeti a parlamentet, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot.
http://www.coe.int/en/web/commissioner/-/commissioner-calls-on-hungary-s-national-assembly-to-reject-law-on-foreign-funded-ngos

A legrészletesebb véleményt az Európa Tanács Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Konferenciája adta. A Konferencia véleményét a nem-kormányzati szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás szakértői tanácsa alapozta meg. A szakértői tanács szerint a törvényjavaslat nagy mértékben ellentétes európai és nemzetközi jogi szabályokkal, valamint megnyitja a kaput a civil szervezetek további diszkriminációja, illetve megbélyegzése előtt. A Konferencia ezért arra hívja fel a magyar szerveket, hogy ne fogadják el ezt javaslatot.
http://tinyurl.hu/kB93/
 
ENSZ különleges jelentéstevők

  • egyes tematikus emberi jogi kérdésekkel foglalkoznak: országlátogatások, megkeresések útján folytatnak vizsgálatokat
  • az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tesznek jelentést

Három különleges jelentéstevő, a véleménynyilvánítás szabadságával, az egyesülési és gyülekezési szabadsággal és az emberi jogok védőinek helyzetével foglalkozó, küldött közös levelet a Kormánynak. A jelentéstevők számos kritikát megfogalmaztak a törvényjavaslattal kapcsolatban kezdve a külföldi támogatást kapó szervezetek hátrányos megkülönböztetésével, a súlyos szankciók kilátásba helyezésén át, egészen odáig, hogy a meglévő beszámolási kötelezettségek fényében az átláthatóság szempontjából a törvényjavaslat felesleges.  A jelentéstevők megállapították, hogy a külföldről finanszírozott szervezet megkülönböztető jelzés közzétételére kötelezés az érintett szervezetek véleménynyilvánítási szabadságának korlátozását jelentené. A jelentéstevők felhívták a Kormányt, hogy adjon válaszokat a fenti kifogásokra, valamint támassza alá, hogy miként szolgálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet az, hogy a civil szervezeteket kényszerítik arra kényszerítik, hogy magukat „külföldről finanszírozott szervezet”-ként bejelentsék. A jelentéstevők további kérdést tettek fel a kormánynak arra vonatkozóan, hogy mi indokolja a 7,2 millió forintos határt, illetve az ennél több külföldi támogatással rendelkező szervezetek megkülönböztetését az ennél kevesebb ilyen támogatással rendelkezőktől.
http://www.ohchr.org/Documents/Issues/Opinion/Legislation/OL-HUN-2-2017.pdf

Megosztás