Nincs joga visszatartani a ledolgozott munkabéreket az SZFE kancellárjának

Túl a hónap ötödikén, a szerencsésebb dolgozók már megkapták előző havi munkabérüket, a törvény szerint pedig tizedikéig minden munkabért ki kell fizetni. Úgy látszik azonban, nem minden munkáltató tervezi betartani munkáltatói kötelességeit: az SZFE kancellárja kilátásba helyezte, hogy nem fizeti ki a dolgozók szeptemberi munkabérét, ha nem engedik be az épületbe. Ez a jogsértő fenyegetés a tiltakozók közéleti véleménynyilvánításának elhallgattatását és a hallgatók és dolgozók megosztását szolgálja.

Mi a kancellár szerepe ebben az egészben?

A SZFE dolgozói munkavállalókként az intézménnyel, az egyetemmel – nem a kancellárral – állnak munkaviszonyban. Az egyetemnek mint munkáltatónak pedig törvényi kötelessége kifizetni az előző havi munkabért a jogszabályban meghatározott ideig, vagy ha a szerződés korábbi időpontot határoz meg, addig. A munka törvénykönyve szerint a hónap 10. napjáig kell fizetni. A már ledolgozott munkabért visszatartani törvénytelen, kirívó visszaélés a dolgozók kiszolgáltatott helyzetével.

A kancellárnak gazdasági vezetőként lehet technikai szerepe a bérek kiutalásában. Függetlenül azonban attól, hogy pontosan mi ez a technikai szerep, a munkáltatónak – az Egyetemnek mint intézménynek – kötelessége a munkabér kifizetése. A kancellár nem dönthet szabadon arról, hogy az egyetem munkáltatóként fizet vagy nem fizet. Az ő szerepe ebben az ügyben bürokratikus: csupán az a dolga, hogy gondoskodjon a bérek – időszerű! – kifizetéséről. Nem áll jogában visszatartani a béreket, sem késleltetni azok kifizetését.

És ha a kancellár nem tud bemenni az épületbe?

A kancellár jelenleg nem tud belépni az SZFE Vas utcai épületébe az egyetemfoglalás miatt. A munkáltató bérfizetési kötelezettségét azonban nem érinti, hogy egyik vagy másik munkavállalója, ügyintézője be tud-e éppen egy épületbe. A kancellárnak nem az a kötelezettsége, hogy az egyetem épületéből utalja el a béreket, hanem az, hogy gondoskodjon a bérek kiutalásáról – méghozzá időben.

Erre sokféleképp sor kerülhet: ahogy Szarka Gábor kancellár fogalmazott, például “kocsi hátulján meg különböző kávézókban meg ilyen mindenféle egyéb irodákban” is alá lehet írni a szükséges papírokat. Az, hogy ez egy munkavállalónak, nevezetesen neki kényelmetlen, ismét nem érinti az egyetem bérfizetési kötelezettségét. Az egyetem nem csak akkor köteles időben kifizetni az elvégzett munkáért járó munkabért, ha ez a kancellárnak éppen kényelmes.

A kancellár gazdasági vezetőként persze más utat is választhat: nem neki személyesen kell a béreket átutalnia, legfeljebb engedélyeznie kell a kifizetést, és segíteni a gazdasági hivatali működtetéséért felelős munkatársakat abban, hogy a kifizetés megtörténjen. 2020-at írunk: minden bizonnyal megvannak a technikai lehetőségek arra, hogy a kancellár erre sort kerítsen az egyetem épületén kívül is.

Ha a kancellár hatásköre a bérfizetésről gondoskodni – márpedig ha nem az lenne, hogyan tartaná vissza béreket? – , akkor munkavállalóként épp ő maga is megszegi munkajogi kötelezettségeit, hiszen a hatáskörével visszaélve hátráltatja az egyetemet a bérek kifizetésében, sőt nem kifejezetten együttműködő és nem keresi a megoldásokat a bérek kifizetésére.

Akkor most kinek a dolga fizetni?

Ha történetesen a kancellárnak kell a kifizetést engedélyeznie, és ő ebben akadályoztatott, akkor a hatáskörei gyakorlására ilyenkor jogosult személynek kell intézkednie. Az egyetemnek tehát kötelessége megoldani valahogy a munkabérek időszerű kifizetését.

Minden munkahelyen kialakulnak váratlan helyzetek, köztük olyanok is, amikor egy-egy fontos munkavállaló egy időre kiesik a munkából vagy annak egy részéből, ezért feladatait másnak kell átadni. Nincs ez másképp egy kancellárral sem. A kancellárnak együtt kell működnie az egyetemmel abban, hogy az intézmény kötelezettségeit érintő munkája el legyen látva – akkor is, ha ő maga nem akarja vagy akár önhibáján kívül nem tudja azt ellátni. Nem az egyetem van a kancellárért, hanem a kancellár az egyetemért.

A hallgatók egyetemfoglalása, döntése arról, hogy a kancellárt nem engedik be az SZFE épületébe, nem menti fel sem az egyetemet, sem a kancellárt a kötelezettségeik alól. Az egyetemfoglalás felfüggesztéséhez, befejezéséhez kötni a munkabérek kifizetését súlyos visszaélés a kancellár és az egyetem részéről egyaránt, amely felfedi a fizetések visszatartásának valódi célját: a hallgatói véleménynyilvánítás elfojtását.

De nem úgy van, hogy a sztrájk miatt nem jár munkabér?

Az SZFE dolgozóinak egy része jelenleg a követeléseikről folytatott egyeztetések eredménytelensége miatt sztrájkba lépett. A sztrájk idejére valóban nem jár a dolgozónak munkabér. Csakhogy a dolgozók októberben léptek sztrájkba. A kancellár pedig a szeptemberi, már ledolgozott munkabér visszatartásával fenyegetőzik. Ráadásul a dolgozóknak csak egy része sztrájkol, a kancellár viszont senkit nem akar kifizetni.

A jogszerűtlen fenyegetésből is látszik, hogy az egyetem új vezetése változatos eszközökkel akarja ellehetetleníteni az SZFE polgárainak szeptember elején kezdődött tiltakozását. Mi a kezdetektől jogi segítséget nyújtunk a hozzánk forduló hallgatóknak és dolgozóknak, hogy megvédhessék egyetemük autonómiáját.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Teljes a tiltakozási tilalom: még a dudálós tüntetőket sem védte meg az Alkotmánybíróság

Nem szabad az a társadalom, amelyik nem tiltakozhat. A véleménynyilvánítás szabadsága és annak közösségi módja, vagyis a gyülekezéshez való jog is alapvető szabadságjogok, amelyek gyakorlását az állam köteles biztosítani. Alapvető jog gyakorlását az állam csak akkor korlátozhatja, ha csak korlátozás árán érvényesíthet egy adott esetben fontosabb másik alapjogot, de akkor is csak arányosan, a feltétlenül szükséges mértékben járhat el. Veszélyhelyzet kihirdetésekor azonban az Alaptörvény szerint különleges jogrend érvényesül, amiben akár fel is függeszthető az alapjogok gyakorlása. Különösen felértékelődik így az Alkotmánybíróság szerepe: garantálnia kell, hogy a kormány – kezében az alapvető jogaink felfüggesztésének lehetőségével – nem él vissza a hatalmával, melyet kizárólag a veszélyhelyzet elhárítására kapott.

Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Gyülekezési jogi 1x1 (2018. október 1-től)

Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a jogszabályi környezet 2018. október 1-től jelentős mértékben változott: hatályba lépett a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény. Ezért számos kérdést nem is lehet előzetesen egyértelműen megválaszolni. A kérdéses pontokat külön jelezzük, illetve a jogalkalmazói gyakorlat kialakulása nyomán frissítjük a tájékoztatást.