Az eredmények alapján Montanában, Arizonában és New Jerseyben vált engedélyezetté a kannabisz élvezeti célú használata a felnőttek számára, Dél-Dakotában egyszerre tették lehetővé az orvosi és a rekreációs használatot, míg Mississippiben a gyógyászati alkalmazást szavazták meg.

A Pew Research Center 1969 óta monitorozza az USA lakosságának véleményét a rekreációs célú legalizációról. Woodstock ide vagy oda, a kezdetekkor még a népesség 84%-a utasította el a legális marihuána ötletét. Kisebb ingadozást követően a támogatók aránya a ’90-es évek óta fokozatosan nő, de a kétezres évek második felétől kezdett meredeken nőni a legalizációpártiak aránya. Gondolhatnánk, hogy a támogató attitűd egybeesik a használók arányának növekedésével és a fiatalabb, a marihuánával szemben nyitottabb generáció megjelenésével. Az elemzések alapján azonban az idősebbek és a republikánusok körében is jellemzőbbé vált az elfogadó hozzáállás.

Mitől változott a hozzáállás a kannabiszhoz?

Az egyik ok a kannabisz gyógyászati célú engedélyezésének köszönhető. Az Egyesült Államokban elsőként Kaliforniában vált receptre elérhetővé a kannabisz 1996-ban, ami olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy azóta az államok több mint kétharmada döntött hasonlóan. Az ezt taglaló sajtóbeszámolók növekedésének ideje egybeesik a támogatók arányának emelkedésével. A marihuána ekkora elsődlegesen nem a bűnügyi, hanem egészségügyi kontextusban jelent meg, egyre élesebben elkülönülve a kokaintól és a herointól. Egyre több híresség számolt be a saját kannabiszhasználatáról és a filmekben is egyre gyakoribbá vált a vigyorgó, belassult, de teljességgel ártalmatlan füves sztereotípiája.

Ezekkel a változásokkal szorosan összefügg, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban találta túl szigorúnak az igazságszolgáltatási rendszert, ami gyakran jelentéktelen marihuánadílereket juttat rács mögé. A börtönbüntetés esélye a feketék és latinók esetében ráadásul jóval nagyobb, ezért neves szervezetek ítélik az Egyesült Államok drogellenes háborúját rasszistának.

Az első legalizációs népszavazást Kaliforniában tartották 2010-ben, ami akkor még néhány százalékon elbukott. Két évre rá azonban Colorado és Washington államban enyhe többséggel megszavazták és azóta nincs megállás. Mára már 15 USA-államban döntöttek a legalizáció mellett és Oregonban már a teljes, minden illegális drogra kiterjedő dekriminalizációt is elfogadták.

A legalizációk látványos eredményei

Mindehhez az kellett, hogy a 2010-es években felgyorsuljon a legalizációpártiak arányának növekedése. Míg az ellenzők és a támogatók aránya 2013-ban kiegyenlítődött, 2019-ben már a válaszadók 67%-a foglalt állást a szabályozott kannabiszpiac mellett. Ebben pedig már jelentős szerepet játszottak az első eredmények.

Az ellenzők legfontosabb félelmei ugyanis nem valósultak meg:

• A legalizációk nemhogy nem jelentenek anyagi terhet az engedélyező államoknak, de legtöbben jelentős adóbevétel-növekedésről, gazdasági bővülésről és új munkahelyekről számoltak be. A befolyt adó jelentős részét fordítják általában egészségügyi, szociális és oktatási célokra, ami a teljes lakosság javát szolgálja.
• Nem igazolódott be az a félelem sem, hogy a kamaszkorúak körében nőni fog a kipróbálás és a használat aránya. A vonatkozó felmérések azt találták, hogy a szabályozott kannabiszpiacok létrejöttével még csökkent is a kamaszkori használat.
• Amivel pedig az ellenzők nem kalkuláltak, hogy sokan térnek át az illegális szerekről a kannabiszra, aminek komoly szerepe lehet az Egyesült Államokat sújtó opioid-járvány leküzdésében. A kutatások szerint a legalizáló államokban 20-35%-kal csökkent az opioidhasználathoz köthető halálesetek száma.

De hiába engedélyezi az USA államainak több mint kétharmada orvosi vagy rekreációs célból a marihuánát, a változás nem lehet országos, amíg a szövetségi törvény szigorúan tiltja a növényt. A kannabisz jelenleg is az illegális drogok I. jegyzékén szerepel, amelyet a gyógyászati használatra alkalmatlan, magas kockázatú szerek számára tartanak fenn. Itt található egyebek mellett a heroin is. Minthogy az USA szenátusa továbbra is republikánus többségű marad, a szövetségi tilalom várhatóan az elkövetkezendő négy évben is fennmarad. Ami egyben azt is jelenti, hogy további államokban várható, hogy népszavazással kerekedjenek felül a kannabisz idejétmúlt tilalmán.

Mindeközben Európa inkább a dekriminalizáció és a gyógyászati kannabisz útján halad, Luxemburg azonban – az első európai államként – legálissá tenné a kannabiszt a felnőttek számára. Magyarország pedig ott tart, ahol az USA az 1970-es évek elején: kilátástalan háborút vív az összes droggal szemben, amiben az egyszerű, alkalmi fogyasztók is célpontok.