Nyolc év alatt az USA tizenöt állama legalizálta a kannabiszt

Az Egyesült Államok november 3-i elnökválasztásával egy időben helyi népszavazásokat is tartottak, melyeken a legális kannabisz ügye nagyobb támogatást élvezett, mint valaha. Ötből öt államban ment át a legalizáció és két újabb állam engedélyezte a kannabisz orvosi receptre történő felírását. New Jerseyben a szavazók kétharmada voksolt a legalizáció mellett, ilyen arányra korábban nem volt példa. Minek köszönhető, hogy rövid idő alatt ennyire megváltozott a lakosság véleménye a kannabiszról és mi várható a jövőben?

Az eredmények alapján Montanában, Arizonában és New Jerseyben vált engedélyezetté a kannabisz élvezeti célú használata a felnőttek számára, Dél-Dakotában egyszerre tették lehetővé az orvosi és a rekreációs használatot, míg Mississippiben a gyógyászati alkalmazást szavazták meg.

A Pew Research Center 1969 óta monitorozza az USA lakosságának véleményét a rekreációs célú legalizációról. Woodstock ide vagy oda, a kezdetekkor még a népesség 84%-a utasította el a legális marihuána ötletét. Kisebb ingadozást követően a támogatók aránya a ’90-es évek óta fokozatosan nő, de a kétezres évek második felétől kezdett meredeken nőni a legalizációpártiak aránya. Gondolhatnánk, hogy a támogató attitűd egybeesik a használók arányának növekedésével és a fiatalabb, a marihuánával szemben nyitottabb generáció megjelenésével. Az elemzések alapján azonban az idősebbek és a republikánusok körében is jellemzőbbé vált az elfogadó hozzáállás.

Mitől változott a hozzáállás a kannabiszhoz?

Az egyik ok a kannabisz gyógyászati célú engedélyezésének köszönhető. Az Egyesült Államokban elsőként Kaliforniában vált receptre elérhetővé a kannabisz 1996-ban, ami olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy azóta az államok több mint kétharmada döntött hasonlóan. Az ezt taglaló sajtóbeszámolók növekedésének ideje egybeesik a támogatók arányának emelkedésével. A marihuána ekkora elsődlegesen nem a bűnügyi, hanem egészségügyi kontextusban jelent meg, egyre élesebben elkülönülve a kokaintól és a herointól. Egyre több híresség számolt be a saját kannabiszhasználatáról és a filmekben is egyre gyakoribbá vált a vigyorgó, belassult, de teljességgel ártalmatlan füves sztereotípiája.

Ezekkel a változásokkal szorosan összefügg, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban találta túl szigorúnak az igazságszolgáltatási rendszert, ami gyakran jelentéktelen marihuánadílereket juttat rács mögé. A börtönbüntetés esélye a feketék és latinók esetében ráadásul jóval nagyobb, ezért neves szervezetek ítélik az Egyesült Államok drogellenes háborúját rasszistának.

Az első legalizációs népszavazást Kaliforniában tartották 2010-ben, ami akkor még néhány százalékon elbukott. Két évre rá azonban Colorado és Washington államban enyhe többséggel megszavazták és azóta nincs megállás. Mára már 15 USA-államban döntöttek a legalizáció mellett és Oregonban már a teljes, minden illegális drogra kiterjedő dekriminalizációt is elfogadták.

A legalizációk látványos eredményei

Mindehhez az kellett, hogy a 2010-es években felgyorsuljon a legalizációpártiak arányának növekedése. Míg az ellenzők és a támogatók aránya 2013-ban kiegyenlítődött, 2019-ben már a válaszadók 67%-a foglalt állást a szabályozott kannabiszpiac mellett. Ebben pedig már jelentős szerepet játszottak az első eredmények.

Az ellenzők legfontosabb félelmei ugyanis nem valósultak meg:

  • A legalizációk nemhogy nem jelentenek anyagi terhet az engedélyező államoknak, de legtöbben jelentős adóbevétel-növekedésről, gazdasági bővülésről és új munkahelyekről számoltak be. A befolyt adó jelentős részét fordítják általában egészségügyi, szociális és oktatási célokra, ami a teljes lakosság javát szolgálja.
  • Nem igazolódott be az a félelem sem, hogy a kamaszkorúak körében nőni fog a kipróbálás és a használat aránya. A vonatkozó felmérések azt találták, hogy a szabályozott kannabiszpiacok létrejöttével még csökkent is a kamaszkori használat.
  • Amivel pedig az ellenzők nem kalkuláltak, hogy sokan térnek át az illegális szerekről a kannabiszra, aminek komoly szerepe lehet az Egyesült Államokat sújtó opioid-járvány leküzdésében. A kutatások szerint a legalizáló államokban 20-35%-kal csökkent az opioidhasználathoz köthető halálesetek száma.

De hiába engedélyezi az USA államainak több mint kétharmada orvosi vagy rekreációs célból a marihuánát, a változás nem lehet országos, amíg a szövetségi törvény szigorúan tiltja a növényt. A kannabisz jelenleg is az illegális drogok I. jegyzékén szerepel, amelyet a gyógyászati használatra alkalmatlan, magas kockázatú szerek számára tartanak fenn. Itt található egyebek mellett a heroin is. Minthogy az USA szenátusa továbbra is republikánus többségű marad, a szövetségi tilalom várhatóan az elkövetkezendő négy évben is fennmarad. Ami egyben azt is jelenti, hogy további államokban várható, hogy népszavazással kerekedjenek felül a kannabisz idejétmúlt tilalmán.

Mindeközben Európa inkább a dekriminalizáció és a gyógyászati kannabisz útján halad, Luxemburg azonban – az első európai államként – legálissá tenné a kannabiszt a felnőttek számára. Magyarország pedig ott tart, ahol az USA az 1970-es évek elején: kilátástalan háborút vív az összes droggal szemben, amiben az egyszerű, alkalmi fogyasztók is célpontok.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem bünteti, „csak” anyagilag lehetetleníti el az állam azt, akit drogfogyasztáson érnek

Értelmét veszíti az elterelés, ha bűnügyi költség címén nagyobb összegeket fizettetnek ki, mint a csekély mennyiségű kábítószer tartása vagy fogyasztása miatti pénzbüntetés. Az ügyészségek mégis egyre inkább rákaptak a lehetőségre.

Bizonytalan mennyiség teszi a drogdílert

Ha egy ismerősöd kannabiszt vagy amfetamint vásárol, nagyjából tudhatja, hogy mekkora mennyiségig minősül fogyasztónak, és mennyi felett számíthat terjesztőnek. A dizájnerdrogok esetében sokkal nagyobb a bizonytalanság: egyik nap szabálysértőként, a következőn viszont kereskedőként is kezelhet a törvény. Az Alkotmánybíróság szerint ez így teljesen rendben van.