Ombudsman: alkotmányellenes volt az idegen nyelven érettségizni készülő szakközépiskolások jogainak csorbítása

Egyetértett velünk és jogellenesnek találta az alapvető jogok biztosa az érettségi jelentkezés szabályainak tavaly januári módosítását, amely villámcsapásként fosztotta meg jogaitól szakközépiskolások sorát. A kormány az érintett tanulókkal, szülőkkel, iskolákkal való bármiféle egyeztetés nélkül egyik napról a másikra, mindössze 3 héttel az érettségi jelentkezés határideje előtt módosított az érettségi szabályain.

A módosítás eredményeképp a két tanítási nyelvű középiskolákban azok a diákok, akik nyelvi előkészítő évfolyam után magyar tannyelvű képzést folytattak, többé nem tehettek idegen nyelven érettségit közismereti tárgyakból – annak ellenére, hogy évek óta erre készültek, és kifejezetten ezért választották a nyelvi előkészítő évfolyamot. Az ombudsman az érintett iskolák és a TASZ fellépése nyomán indított vizsgálatában megállapította: a Kormány jogelvonása "súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, valamint a hozzáférhető felsőoktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz, a jogsérelem közvetlen és súlyos veszélyét idézve elő."

A közismereti tárgyakból idegen nyelvet tett érettségi vizsga számos előnnyel jár, járt volna az érintett tanulók számára: megfelelő eredmény esetén érettségijük egyben az érettségi nyelvéből tett felsőfokú nyelvvizsgának számít. Ez a felsőoktatási felvételi során többletpontokat, a munkaerőpiacon pedig komoly versenyelőnyt jelentett (volna) az érettségiző fiataloknak. Az ombudsmanhoz fordult csepeli szakközépiskola tanulói közül sokan épp azért választották iskolájukat, hogy továbbtanulási esélyeiket növeljék a nyelvi előkészítő évfolyam támogatásával idegen nyelven letett érettségivel. A Kormány rendeletmódosítása az utolsó pillanatban húzta keresztül számításaikat, évekkel korábban kialakított és következetesen képviselt terveiket.

A Kormány álláspontja szerint a tanulók lehetőségeinek utolsó pillanatban történő, azonnali hatályú elvonását az indokolta, hogy a több évfolyamon keresztül folytatott két tanítási nyelvű tanulmányok nélkül az idegen nyelven tett érettségi vizsgákra készülés és felkészítés jogellenes, irreális. A Kormány tehát szándéka szerint megvédte a tanulókat saját döntésüktől, és az őket évek óta felkészítő pedagógusok munkájának gyümölcseitől. Az ombudsman egyértelműen megállapítja azonban, hogy a panaszos iskola gyakorlata jogszerű volt. Vagyis a Kormány jogelvonó rendeletmódosítását semmi nem indokolta.

A jogelvonás miatt hátrányos helyzetbe került számos tanuló egy része végzős középiskolásként kénytelen volt átiratkozni a két tannyelvű képzésbe, és ennek érdekében – az érettségi vizsgák előtti megterhelő hónapokban – különbözeti vizsgákat kellett tenniük. Mindezt pusztán azért, hogy azt az érettségi vizsgát tehessék le, amelyre évek óta készültek, és eddig újabb vizsgák nélkül is jogosultak voltak letenni. Az eredeti jogosultságuk megőrzésének ezt a módját sajátos őszinteséggel maga a köznevelésért felelős államtitkár is "a jogszerűséghez legközelebb álló megoldás"-ként – értsd: nem jogszerű megoldásként – jellemzi.

A Kormány – a tényekkel ellentétesnek bizonyult – állítása szerint csak egyetlen iskola tanulóit érintette a jogelvonás. Nem világos, hogy ez miben csökkentette volna az érintett tanulók, szüleik terveit, álmait alapjaiban átformáló és pedagógusaik munkáját aláásó, teljesen indokolatlan jogelvonás súlyát. Az ombudsman vizsgálata során mindenesetre feltárta, hogy az érettségi jelentkezés szabályainak váratlan módosítása több iskola tanulóit hozta hátrányos helyzetbe – akkor is, ha nem minden érintett hallatta a hangját az őt ért jogsértés miatt.

Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet a töretlen alkotmánybírósági gyakorlatra: a tanulóknak az érettségi és a felsőoktatási felvételi szabályaival legalább hatályba lépésük előtt két évvel tisztában kell lenniük. A biztos rámutat: "az állampolgárok joggal várják el, hogy a jogszabály-módosításokat – különösen, ha az gyermekek, fiatalok sorsát és életét érinti – a jogalkotó a lehető legnagyobb körültekintéssel készítse elő […]. A vizsgált ügyben e garanciákra azonban a jogalkotó nem volt tekintettel."

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szűkülnek az érettségi jelentkezési lehetőségek mindössze 24 nappal a jelentkezési határidő előtt

Az érettségi szabályozás 1997 óta egészen 2016. január 22-éig biztosította, hogy a kéttannyelvű és a nemzetiségi nyelven is oktató középiskolák minden tanulója idegen nyelven illetve nemzetiségi nyelven tehessen érettségi vizsgát. Ez a lehetőség azokra is vonatkozott, akik az iskola tanulójaként nem vettek részt az idegennyelvű vagy nemzetiségi oktatásban. A Kormány azonban idén január 23-ától egy rendeletmódosítással eltörölte az utóbbi tanulók számára rendelkezésre álló lehetőséget – nem felmenő rendszerben, hanem azonnali hatállyal, még a február 15-ei érettségi jelentkezési határidő előtt. Tanulók százai maradhatnak hoppon, akik éveken keresztül az idegen vagy nemzetiségi nyelvű érettségi készültek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezért azombudsmanhoz és az oktatási jogok biztosához fordult.

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...

Kipereltük az EMMI-ből az iskolafenntartó egyházak szerződéseit

Magyarországon erősödő tendencia, hogy a közoktatást az állam kiszervezi az egyházaknak: egyre több iskolát vesz át fenntartóként valamelyik egyház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ilyenkor köznevelési szerződést köt az egyházi fenntartóval. Ezekből a szerződésekből derül ki, hogy az állam milyen feltételekkel adja át az egyházaknak a közoktatási feladatok ellátását. Tudni szerettük volna, mik ezek a feltételek, ezért kikértük az EMMI-től a köznevelési szerződéseket. Az EMMI azonban megtagadta a szerződések kiadását. Pereltünk és nyertünk: a bíróság elsőfokon kötelezte az EMMI-t a szerződések kiadására. Az ítélet nem jogerős.