Ombudsman: alkotmányellenes volt az idegen nyelven érettségizni készülő szakközépiskolások jogainak csorbítása

Egyetértett velünk és jogellenesnek találta az alapvető jogok biztosa az érettségi jelentkezés szabályainak tavaly januári módosítását, amely villámcsapásként fosztotta meg jogaitól szakközépiskolások sorát. A kormány az érintett tanulókkal, szülőkkel, iskolákkal való bármiféle egyeztetés nélkül egyik napról a másikra, mindössze 3 héttel az érettségi jelentkezés határideje előtt módosított az érettségi szabályain.

A módosítás eredményeképp a két tanítási nyelvű középiskolákban azok a diákok, akik nyelvi előkészítő évfolyam után magyar tannyelvű képzést folytattak, többé nem tehettek idegen nyelven érettségit közismereti tárgyakból – annak ellenére, hogy évek óta erre készültek, és kifejezetten ezért választották a nyelvi előkészítő évfolyamot. Az ombudsman az érintett iskolák és a TASZ fellépése nyomán indított vizsgálatában megállapította: a Kormány jogelvonása "súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, valamint a hozzáférhető felsőoktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz, a jogsérelem közvetlen és súlyos veszélyét idézve elő."

A közismereti tárgyakból idegen nyelvet tett érettségi vizsga számos előnnyel jár, járt volna az érintett tanulók számára: megfelelő eredmény esetén érettségijük egyben az érettségi nyelvéből tett felsőfokú nyelvvizsgának számít. Ez a felsőoktatási felvételi során többletpontokat, a munkaerőpiacon pedig komoly versenyelőnyt jelentett (volna) az érettségiző fiataloknak. Az ombudsmanhoz fordult csepeli szakközépiskola tanulói közül sokan épp azért választották iskolájukat, hogy továbbtanulási esélyeiket növeljék a nyelvi előkészítő évfolyam támogatásával idegen nyelven letett érettségivel. A Kormány rendeletmódosítása az utolsó pillanatban húzta keresztül számításaikat, évekkel korábban kialakított és következetesen képviselt terveiket.

A Kormány álláspontja szerint a tanulók lehetőségeinek utolsó pillanatban történő, azonnali hatályú elvonását az indokolta, hogy a több évfolyamon keresztül folytatott két tanítási nyelvű tanulmányok nélkül az idegen nyelven tett érettségi vizsgákra készülés és felkészítés jogellenes, irreális. A Kormány tehát szándéka szerint megvédte a tanulókat saját döntésüktől, és az őket évek óta felkészítő pedagógusok munkájának gyümölcseitől. Az ombudsman egyértelműen megállapítja azonban, hogy a panaszos iskola gyakorlata jogszerű volt. Vagyis a Kormány jogelvonó rendeletmódosítását semmi nem indokolta.

A jogelvonás miatt hátrányos helyzetbe került számos tanuló egy része végzős középiskolásként kénytelen volt átiratkozni a két tannyelvű képzésbe, és ennek érdekében – az érettségi vizsgák előtti megterhelő hónapokban – különbözeti vizsgákat kellett tenniük. Mindezt pusztán azért, hogy azt az érettségi vizsgát tehessék le, amelyre évek óta készültek, és eddig újabb vizsgák nélkül is jogosultak voltak letenni. Az eredeti jogosultságuk megőrzésének ezt a módját sajátos őszinteséggel maga a köznevelésért felelős államtitkár is "a jogszerűséghez legközelebb álló megoldás"-ként – értsd: nem jogszerű megoldásként – jellemzi.

A Kormány – a tényekkel ellentétesnek bizonyult – állítása szerint csak egyetlen iskola tanulóit érintette a jogelvonás. Nem világos, hogy ez miben csökkentette volna az érintett tanulók, szüleik terveit, álmait alapjaiban átformáló és pedagógusaik munkáját aláásó, teljesen indokolatlan jogelvonás súlyát. Az ombudsman vizsgálata során mindenesetre feltárta, hogy az érettségi jelentkezés szabályainak váratlan módosítása több iskola tanulóit hozta hátrányos helyzetbe – akkor is, ha nem minden érintett hallatta a hangját az őt ért jogsértés miatt.

Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet a töretlen alkotmánybírósági gyakorlatra: a tanulóknak az érettségi és a felsőoktatási felvételi szabályaival legalább hatályba lépésük előtt két évvel tisztában kell lenniük. A biztos rámutat: "az állampolgárok joggal várják el, hogy a jogszabály-módosításokat – különösen, ha az gyermekek, fiatalok sorsát és életét érinti – a jogalkotó a lehető legnagyobb körültekintéssel készítse elő […]. A vizsgált ügyben e garanciákra azonban a jogalkotó nem volt tekintettel."

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mit tehetek, ha elégedetlen vagyok az érettségim értékelésével?

Ez az útmutatónk Neked, az érettségizőnek segít. Ha elégedetlen vagy az érettségi vizsgád eredményével, az alábbiakból megtudhatod: mikor, hogyan támadhatod meg az értékelést, hogyan élhetsz a jogaiddal – érettségizőként is.

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.

Óvoda a határon: válaszaink a vitás kérdésekre a zákányi ovisok ügyében

A múlt héten a határon szolgáló katonákhoz kivezényelt óvodások és szüleik jogainak védelmében közösen fordult az ombudsmanhoz a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Intézet (EKINT). Álláspontunk szerint a katonáknál tett látogatás sértette a szülők lelkiismereti szabadságát és a gyermekek emberi méltóságát. De miért sértheti a katonáknál tett látogatás bárkinek a jogát, még ha sokak szemében népszerű volt? Mihez van joga a szülőnek, óvodának, és mihez nem?