Ombudsman: alkotmányellenes volt az idegen nyelven érettségizni készülő szakközépiskolások jogainak csorbítása

Egyetértett velünk és jogellenesnek találta az alapvető jogok biztosa az érettségi jelentkezés szabályainak tavaly januári módosítását, amely villámcsapásként fosztotta meg jogaitól szakközépiskolások sorát. A kormány az érintett tanulókkal, szülőkkel, iskolákkal való bármiféle egyeztetés nélkül egyik napról a másikra, mindössze 3 héttel az érettségi jelentkezés határideje előtt módosított az érettségi szabályain.

A módosítás eredményeképp a két tanítási nyelvű középiskolákban azok a diákok, akik nyelvi előkészítő évfolyam után magyar tannyelvű képzést folytattak, többé nem tehettek idegen nyelven érettségit közismereti tárgyakból – annak ellenére, hogy évek óta erre készültek, és kifejezetten ezért választották a nyelvi előkészítő évfolyamot. Az ombudsman az érintett iskolák és a TASZ fellépése nyomán indított vizsgálatában megállapította: a Kormány jogelvonása "súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, valamint a hozzáférhető felsőoktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz, a jogsérelem közvetlen és súlyos veszélyét idézve elő."

A közismereti tárgyakból idegen nyelvet tett érettségi vizsga számos előnnyel jár, járt volna az érintett tanulók számára: megfelelő eredmény esetén érettségijük egyben az érettségi nyelvéből tett felsőfokú nyelvvizsgának számít. Ez a felsőoktatási felvételi során többletpontokat, a munkaerőpiacon pedig komoly versenyelőnyt jelentett (volna) az érettségiző fiataloknak. Az ombudsmanhoz fordult csepeli szakközépiskola tanulói közül sokan épp azért választották iskolájukat, hogy továbbtanulási esélyeiket növeljék a nyelvi előkészítő évfolyam támogatásával idegen nyelven letett érettségivel. A Kormány rendeletmódosítása az utolsó pillanatban húzta keresztül számításaikat, évekkel korábban kialakított és következetesen képviselt terveiket.

A Kormány álláspontja szerint a tanulók lehetőségeinek utolsó pillanatban történő, azonnali hatályú elvonását az indokolta, hogy a több évfolyamon keresztül folytatott két tanítási nyelvű tanulmányok nélkül az idegen nyelven tett érettségi vizsgákra készülés és felkészítés jogellenes, irreális. A Kormány tehát szándéka szerint megvédte a tanulókat saját döntésüktől, és az őket évek óta felkészítő pedagógusok munkájának gyümölcseitől. Az ombudsman egyértelműen megállapítja azonban, hogy a panaszos iskola gyakorlata jogszerű volt. Vagyis a Kormány jogelvonó rendeletmódosítását semmi nem indokolta.

A jogelvonás miatt hátrányos helyzetbe került számos tanuló egy része végzős középiskolásként kénytelen volt átiratkozni a két tannyelvű képzésbe, és ennek érdekében – az érettségi vizsgák előtti megterhelő hónapokban – különbözeti vizsgákat kellett tenniük. Mindezt pusztán azért, hogy azt az érettségi vizsgát tehessék le, amelyre évek óta készültek, és eddig újabb vizsgák nélkül is jogosultak voltak letenni. Az eredeti jogosultságuk megőrzésének ezt a módját sajátos őszinteséggel maga a köznevelésért felelős államtitkár is "a jogszerűséghez legközelebb álló megoldás"-ként – értsd: nem jogszerű megoldásként – jellemzi.

A Kormány – a tényekkel ellentétesnek bizonyult – állítása szerint csak egyetlen iskola tanulóit érintette a jogelvonás. Nem világos, hogy ez miben csökkentette volna az érintett tanulók, szüleik terveit, álmait alapjaiban átformáló és pedagógusaik munkáját aláásó, teljesen indokolatlan jogelvonás súlyát. Az ombudsman vizsgálata során mindenesetre feltárta, hogy az érettségi jelentkezés szabályainak váratlan módosítása több iskola tanulóit hozta hátrányos helyzetbe – akkor is, ha nem minden érintett hallatta a hangját az őt ért jogsértés miatt.

Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet a töretlen alkotmánybírósági gyakorlatra: a tanulóknak az érettségi és a felsőoktatási felvételi szabályaival legalább hatályba lépésük előtt két évvel tisztában kell lenniük. A biztos rámutat: "az állampolgárok joggal várják el, hogy a jogszabály-módosításokat – különösen, ha az gyermekek, fiatalok sorsát és életét érinti – a jogalkotó a lehető legnagyobb körültekintéssel készítse elő […]. A vizsgált ügyben e garanciákra azonban a jogalkotó nem volt tekintettel."

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Inkább bezárták a terembe, nehogy elessen az udvaron

A gyerekek az iskola udvarán viháncolnak, kergetőznek, élvezik a tavaszt. A Te kisfiad azonban nincsen közöttük. Ő magára hagyva ül másfél órán keresztül az osztályterembe zárva, teljesen egyedül. Nem csak ma, sok másik napon is. Nem beszél, segítséget kérni nem tud. Mozgáskorlázottsággal él és Te csak annyi magyarázatot kapsz: azért nem lehet ilyenkor a társaival, mert a tanár fél, hogy elesik. Mit érzel, amikor erre rájössz? És még inkább … mit teszel?

Gellért szülei nem hagyták annyiban.

Gyermekük egy csupa mosoly, érdeklődő, kitartó srác. Mozgáskorlátozottsága mellett szelektív mutizmussal él, ami azt jelenti, hogy közösségben jelenleg egyáltalán nem beszél.

Sajátos nevelési igényű tanulóként egy budapesti általános iskola integráló osztályába jár. Ugyanakkor évekig felnőttekre méretezett mellékhelyiséget kellett használnia. Nem játszhatott az udvaron a társaival. A dolgozatok megírására nem kapott több időt, pedig a tanulás jól megy neki, csak lassabban ír mozgáskorlátozottsága miatt, mint a többiek.

giccses_gomb.png

Ezektől a rendszerhibáktól nem csak Gellért, hanem több tízezer fogyatékossággal élő gyermek szenved. A személyi és tárgyi feltételek hiánya, a támogató szolgálatok elégtelen térbeli és időbeli lefedettsége, a szakértői bizottságok működésének anomáliái, az integrált oktatás félreértelmezése mind-mind olyan problémák, melyek azonnali beavatkozást igényelnének.

A szülők az iskola, majd a fenntartó felé is jelezték panaszaikat. Látva, hogy ez nem vezetett eredményre, végül tőlünk kértek segítséget. Segítségünkkel először az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak, a határozat bírósági felülvizsgálata még nem fejeződött be, ügyük jelenleg is folyamatban van.

Ezekben az eljárásokban célunk, hogy a hatóság kimondja: az iskola és a fenntartó kötelessége ésszerűen alkalmazkodni a fogyatékossággal élő gyermekekhez, a pedagógiai kihívás vagy az anyagi teher nem lehet indok arra, hogy egy gyermeket kizárjanak a közös játékból.

Ahogy arra sem, hogy ne adják meg neki mindazt a segítséget, ami másokhoz hasonlóan lehetővé tenné számára személyisége, tudása fejlesztését és megszerzett képességei, tudása bemutatását.

  • Ha fogyatékossággal élő emberként vagy hozzátartozóként hasonló jogsértésekkel szembesülsz, Te se hagyd annyiban: állj ki magadért! 
  • Ezeket a csatákat nem kell magányos harcosként megvívnod - mi melletted vagyunk és támogatunk ebben. Jelentkezz szeptemberben induló képzéseinkre, ahol többet megtudhatsz a hatékony csoportszervezés, kommunikáció és érdekérvényesítés technikáiról.
  • Abban is segítünk neked, hogy a gyakorlatban is kipróbáld magad és aktívan tegyél érdekérvényesítési céljaid megvalósításáért.

Ha érdeklődsz a projektben való részvétel iránt, írj bátran a milanovich.dominika@tasz.hu e-mail címre. A tárgyba ezt írd: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS. További részletekért pedig kövesd híreinket.

Milanovich Dominika

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...

A magyar iskolák a szülőket is gyermekként kezelik

A hazai iskolarendszer kevés döntést ad a szülők kezébe a hiányzások esetére. Korábban is nehezményeztük, hogy a jogszabály szabad kezet ad az iskolai házirendek szabályozásához, így teljesen önkényes, hogy melyik az iskola mit és hányszor fogad el igazolásnak. A gyerekorvosok most nyilvánosságra hozott véleménye az ő szempontjukból is megerősíti álláspontunkat, hogy nagyobb teret kellene kapni a szülői igazolásnak.