Ombudsmani jelentés a Gubó utcai lakóotthonról

Közérdekű bejelentésünk alapján az ombudsman 2014-ben vizsgálatot folytatott az Értelmes Életért Alapítvány budapesti, Gubó utcai lakóotthonában. A panaszokat a biztos nem találta megalapozottnak, ugyanakkor megállapította, hogy az alapvető jogokkal összefüggő visszásság közvetlen veszélye áll fenn.

A több, egymástól független forrásból is beérkező panaszok alapján közérdekű bejelentéssel fordultunk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. Az Értelmes Életért Alapítvány budapesti székhelyű (1151 Budapest, Gubó u. 8.) lakóotthonával kapcsolatban 2014-ben arról értesültünk, hogy a lakók alapvető jogai rendszeresen sérülnek: panaszosaink szerint a lakókkal rendszeresen üvölt a lakóotthon vezetője, vallásos életvitelre kényszeríti őket, fegyelmezéssel és büntetéssel tart rendet, illetve korlátozza a lakók kijárási szabadságát, és beleszól személyes életükbe és emberi kapcsolataikba.

Az ombudsmani hivatal helyszíni vizsgálatot tartott az intézményben, beszéltek a lakókkal és a lakóotthon munkatársaival. .

A jelentés szerint a helyszíni vizsgálaton tapasztaltak és a lakókkal, munkatársakkal való beszélgetések alapján a következők állapíthatók meg: “A lakók intézményi élete részletesen és határozott mértékben szabályozott. Rend és fegyelem érvényesül az étkezések, a munkavégzés idején, továbbá a szabadidő eltöltése alatt is. A fogyatékossággal élő fiataloknak ez a rendszer láthatóan és általunk is tapasztaltan nagy biztonságot ad. (...) A beszélgetések során az is kiderült, hogy a hitéleti tevékenység (imádkozás) valóban aktív, de nem kötelező, és a lelki gyakorlatokon, vallásos tartalmú beszélgetéseken való részvétel szabadon eldönthető. (...) Jó időben kirándulás, nyaralás, koncertek illeszkednek a programjaikba. A környék boltjaiba kísérettel (szobafelelős) mennek ki; mindezt a fiatalok nem érzik korlátozásnak, mert az önálló közlekedés sokuknak komoly gondot jelentene, amitől tartanak. A családdal, rokonokkal való kapcsolattartás körében a lakók nem számoltak be nehézségekről.”

A jelentés a fentiek alapján megállapítja, hogy a szabad mozgáshoz való jog és a vallásszabadság tekintetében nem állapítható meg visszásság. Ugyanakkor az ombudsmani jelentés megállapítja azt is, hogy “az ápoló-gondozó munkakört betöltő munkatársak közül többen nem rendelkeznek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben meghatározott szakmai végzettséggel.” Kétséget kizáróan arról sem tudott meggyőződni az ombudsman, hogy az intézményvezető – a Kormányhivatal 2012 májusában tett felhívásának megfelelően – teljesítette-e a szociális szakvizsgát.

Az alapjogi biztos szerint az intézményi működés személyi feltételeinek körében garanciális jelentőségű az ilyen területen dolgozók feladatellátáshoz szükséges szakmai végzettségének megléte. Erre tekintettel megállapította az ombudsman, hogy az érintett intézmény személyi feltételeinek vonatkozásában felmerülő hiányosságok a fogyatékossággal élő személyek védelmének követelménye tekintetében alapjogi szempontból aggályos helyzetet idéznek elő.

Az ombudsman jelentése itt érhető el.

Frissítés: Ez a cikkünk eredetileg Ombudsman: erőfitogtató, tekintélyelvű rezsim az Értelmes Életért Alapítvány lakóotthonában címen jelent meg. A 2014. október 29-i cikkünket frissítettük az Értelmes Életért Alapítvány vezetőjének kérésére, aki 2019. március 1-én kelt és március 6-án e-mailben megküldött levelében helyreigazítást kért amiatt, hogy cikkünkben nem kiegyensúlyozottan tájékoztattunk az ombudsmani jelentés tartalmáról. A történtekért elnézést kérünk és élni fogunk az intézetvezető felajánlásával, s egy látogatás keretében fogjuk a lakóotthon működését megvizsgálni. Hornyák Attila intézményvezető arról is tájékoztatott minket, hogy a jelentés óta számos hatósági ellenőrzésen esett át az Alapítvány, és a mai napig egyetlen esetben sem állapítottak meg olyan körülményt, amely alapjogi szempontból aggályos helyzetet idézett volna elő.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél a képviselőknek: Lesz szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?

Tisztelt Képviselő!

Alulírott érintett szülők és szervezeteink azt kérjük Öntől, hogy az idei karácsonyi pénzosztáskor gondoljon ránk, a fogyatékossággal élőkre, az egészségügyi állapotuk miatt segítségre szorulókra, az otthonápoló családtagokra, és szociális szakemberekre. Kérjük, hogy az idei évben fel nem használt költségvetési forrásból a házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatokat bővítsék ki, illetve a rendszerben dolgozó, áldozatos munkát végző szakemberek bérrendezését tekintsék elsődleges feladatuknak!

Ahogy azt alább láthatja, ezen szolgáltatások bővítése hozzávetőlegesen 60-70 milliárd forint forrást igényel, miközben csak tavaly karácsony előestéjén ennél több pénzt osztott ki a kormány egyéb célokra.

Kérjük Öntől azt is, hogy lehetősége szerint közvetítse kérésünket az ország politikai vezetése felé, például szólaljon fel a parlamentben a karácsony előtti ülések valamelyikén.

Aggasztó előjelek a kitagolás jövőjéről

Ma Magyarországon még mindig rengeteg, több mint 23,000 fogyatékossággal élő ember lakik nagylétszámú (50 vagy annál több férőhellyel rendelkező) bentlakásos szociális otthonban. Ezek az intézmények gyakran vidéki kistelepülések peremén, láthatatlan módon működnek. A lakók az intézet emberdaráló működésének kiszolgáltatva élik a mindennapjaikat. A napirendhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere idővel a lakók személyiségének, képességeiknek a leépüléséhez vezet. Az önálló életvitel ezeken a helyeken nem több, mint illúzió. A mindennapi működés rugalmatlansága felülírja az egyéni szükségleteket, preferenciákat. A kormány feladata, hogy ezeket a nagylétszámú intézményeket bezárja. A kérdés, hogy miként zárja be, és helyettük milyen közösségi alapú szolgáltatásokat hoz létre.

Az Alkotmánybíróság gonosz áprilisi tréfája

Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította az Alapvető Jogok Biztosának a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló indítványát. Az ombudsman tudományos és emberi jogi érvekkel alátámasztott beadványát a bíróság paternalisztikus érveléssel söpörte le az asztalról. A cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik, nemzetközi szerződés kötelezi rá hazánkat. Ez az AB-nak kevés volt.