Öncenzúrára kényszerítenek a büntetőeljárások

Ma hozott döntést a Kúria a Spirk József újságíró ellen indult büntetőeljárásban. A kivételes ügyészi beavatkozás kapcsán hozott bírósági döntés az újságírók véleménynyilvánítási szabadságának és a közérdekű ügyekben történő tényfeltáró újságírásnak az indokolatlan korlátozására, kriminalizálására hívja fel a figyelmet. Alulírott civil szervezetek megdöbbenéssel fogadjuk a Kúria döntését és elítéljük az ügyészi fellépést.

Spirk József újságíró ellen rágalmazás miatt büntetőeljárás indult egy 2009-ben megjelent cikke kapcsán, amiben a Magyar Energia Hivatal körüli szabálytalanságokról írt. A Fővárosi Törvényszék a sajtószabadság védelmében alkalmazott alkotmánybírósági és strasbourgi gyakorlatra hivatkozva, bűncselekmény hiányában felmentette a vádak alól tavaly nyáron az újságírót. A Fővárosi Főügyészség – jogszabálysértésre hivatkozva - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen és új eljárás lefolytatását kérte. A Kúria az ügyész kérelmének helyt adott és a másodfokon eljárt Törvényszéket új eljárásra utasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a Törvényszék a felmentő ítéletben nem támasztotta alá megfelelően, hogy az újságíró jóhiszeműen, a szakmai gondosságot betartva járt el.

A konkrét ügy az újságírókkal szemben indult rágalmazási eljárások problémáira hívja fel a figyelmet mind az alkalmazott jogi szabályozás, mind a hazai gyakorlat vonatkozásában. A hatályos jogszabályok túlzott védelmet biztosítanak a közhatalom gyakorlóinak az ellenük megfogalmazott kritikával szemben, holott az alkotmánybírósági gyakorlatból és a demokratikus alapelvekből ennek éppen az ellenkezője következne. Jogállamban elengedhetetlen, hogy a közhatalom gyakorlói a lehető legszélesebb körben kritizálhatók legyenek.

Alulírott civil szervezetek célja, hogy a közügyek szabad megvitatásához és a közérdekű ügyeket illető tényfeltáráshoz való jogot ne lehessen büntetőjogi eszközökkel korlátozni, és a büntetőjogi fenyegetettség veszélye ne kényszerítse öncenzúrára az újságírókat.

Aláíró szervezetek:

atlatszo.hu

CivilMédia

Eötvös Károly Intézet

Független Médiaközpont

Magyar Újságírók Országos Szövetsége

Médiajogfigyelő

Mérték Médiaelemző Műhely

Társaság a Szabadságjogokért

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem, a tanároknak sem tilthatják meg a nyilatkozást

Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!

Megsértette a munkavállalók jogait a Mediaworks a Népszabadság hirtelen bezárásával

Megsértette a Munka Törvénykönyvének szabályait a Mediaworks Zrt., mert nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött volna, mondta ki elsőfokú végzésben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A magyar hatóságok sorozatosan megsértik a sajtószabadságot

A röszkei határátkelő lezárását követően zavargások alakultak ki. A menekültek egy része erőszakosan akarta áttörni a határzárat, míg mások békésen tüntettek. Teljesen természetes, hogy a sajtó is jelen van a magyar-szerb határon és az eseményekről tudósít, különösen amikor a nyugati sajtóban hetek óta vezető hír az, hogy hogyan bánnak a magyar hatóságok a  menekültekkel.