Önvédelem helyett gyűlölet-bűncselekmény

A Miskolci Városi Bíróság keddi ítéletében közösség tagja elleni erőszak miatt összesen 34 év szabadságvesztést szabott ki azoknak a romáknak az ügyében, akik 3 héttel a tatárszentgyörgyi rasszista mészárlás után a lakóhelyük közelében megtámadtak egy autót. Az autó utasai - akik közül egyiknek bizonyítottan szkinhed kötődése volt - 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek el. Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron az autóban egy több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek.

A bíróság indokolása szerint azt, hogy a bűncselekményt a romák magyarok elleni előítéletes indítékkal követték el, döntően két bizonyíték támasztotta alá: egy 'halál a magyarokra' feliratú bot, aminek felirata három lépésről olvashatatlan, és nem bizonyított, hogy bárki használta volna, továbbá az egyik vádlott vallomása, aki a támadáskor (egyedüliként) magyarellenes kiabálást hallott. Ezt a rendőri bántalmazás hatására tett vallomását a bíróságon visszavonta, az esetnek további következménye nem volt.

A 2010 őszén az ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság iratellenesség, indokolási kötelezettség megsértése és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az újabb elsőfokú ítélet valamennyi, közösség tagja elleni erőszakkal vádolt személlyel szemben letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős, az ellen valamennyien fellebbeztek.

A korábbi elsőfokú ítéletnél összesen néhány évvel kevesebb letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítélet továbbra is aránytalanul súlyos szankciókat helyezett kilátásba. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint továbbá téves a cselekmény minősítése, tekintettel arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak megállapításának feltétele, hogy a bűncselekményt egy csoporttal szembeni előítélet motiválja. A romák elleni sorozatgyilkosságok idején egy, a cigánysoron, éjjel, gyanús lassúsággal közlekedő, sötétítő fóliázott ablakú autó elleni támadás esetében a rasszista motívum megállapítása komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jogalkalmazó mennyire van tisztában a gyűlölet-bűncselekmények speciális szabályozásának rendeltetésével. Az ítélet a romákkal szembeni nagyfokú társadalmi előítéletesség további megerősítésére alkalmas, miközben cigányokkal szembeni előítélet motiválta cselekmények esetében a legritkább esetben kerül sor ma Magyarországon vádemelésre, illetőleg elítélésre.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.