Önvédelem helyett gyűlölet-bűncselekmény

A Miskolci Városi Bíróság keddi ítéletében közösség tagja elleni erőszak miatt összesen 34 év szabadságvesztést szabott ki azoknak a romáknak az ügyében, akik 3 héttel a tatárszentgyörgyi rasszista mészárlás után a lakóhelyük közelében megtámadtak egy autót. Az autó utasai - akik közül egyiknek bizonyítottan szkinhed kötődése volt - 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek el. Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron az autóban egy több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek.

A bíróság indokolása szerint azt, hogy a bűncselekményt a romák magyarok elleni előítéletes indítékkal követték el, döntően két bizonyíték támasztotta alá: egy 'halál a magyarokra' feliratú bot, aminek felirata három lépésről olvashatatlan, és nem bizonyított, hogy bárki használta volna, továbbá az egyik vádlott vallomása, aki a támadáskor (egyedüliként) magyarellenes kiabálást hallott. Ezt a rendőri bántalmazás hatására tett vallomását a bíróságon visszavonta, az esetnek további következménye nem volt.

A 2010 őszén az ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság iratellenesség, indokolási kötelezettség megsértése és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az újabb elsőfokú ítélet valamennyi, közösség tagja elleni erőszakkal vádolt személlyel szemben letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős, az ellen valamennyien fellebbeztek.

A korábbi elsőfokú ítéletnél összesen néhány évvel kevesebb letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítélet továbbra is aránytalanul súlyos szankciókat helyezett kilátásba. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint továbbá téves a cselekmény minősítése, tekintettel arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak megállapításának feltétele, hogy a bűncselekményt egy csoporttal szembeni előítélet motiválja. A romák elleni sorozatgyilkosságok idején egy, a cigánysoron, éjjel, gyanús lassúsággal közlekedő, sötétítő fóliázott ablakú autó elleni támadás esetében a rasszista motívum megállapítása komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jogalkalmazó mennyire van tisztában a gyűlölet-bűncselekmények speciális szabályozásának rendeltetésével. Az ítélet a romákkal szembeni nagyfokú társadalmi előítéletesség további megerősítésére alkalmas, miközben cigányokkal szembeni előítélet motiválta cselekmények esetében a legritkább esetben kerül sor ma Magyarországon vádemelésre, illetőleg elítélésre.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sajtótájékoztató a tatárszentgyörgyi árnyékjelentésről

A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság óta több mint két hónap telt el. Két hónapja nem tudjuk, kik lehettek a gyalázatos emberölés elkövetői, de két hónapja nem tudjuk azt sem, milyen eredménnyel zárultak az ügyben folytatott minisztériumi vizsgálatok és a megindított fegyelmi eljárások – miközben napjainkra szinte már minden hétre jut egy romák elleni erőszakos támadás.

Részt vettünk a Nemzetközi Rendőr Akadémia gyűlölet-bűncselekmény képzésében

Az Nemzetközi Rendőr Akadémia (ILEA) budapesti székhelyén először tartottak kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény témájú, egy hetes, szakosított képzést 2016. októberében. A képzésre a GYEM két szakértőjét is meghívták a jogvédelem során szerzett tapasztalatok megosztása céljából.

A konyári felvétel nem cáfolja a rasszista cselekmény gyanúját

A rendőrség álláspontja szerint az általa közzétett, hang nélküli, homályos felvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem történt jogsértés szeptember 5-én a konyári általános iskola előtt. A rendőrségi eljárás jogszerűségét vitató emberi jogi szervezetek, közöttük a TASZ szerint azonban a közzétett felvétel nem alkalmas annak tisztázására, hogy mi történt Konyáron.