Orosz mintára készült a magyar civiltörvény?

Sokan a magyar civil törvény mintájaként hivatkoznak az oroszországi „külföldi ügynök törvényre”. Nem is alaptalanul, hiszen a két törvény valóban sok hasonlóságot mutat egymással. Röviden összegeztük ezeket.

2017 június 13-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a 2017. évi LXXVI. törvényt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról. Amikor a törvénytervezet, azaz T/14967-es törvényjavaslat nyilvánosságra került, nehéz volt nem észrevenni a hasonlóságokat az orosz törvénnyel kapcsolatban. A magyar törvény néhány része az orosz törvény szószerinti fordítása volt. Jelen esetben ez azért fontos, mert megmutatja, hogy az orosz „külföldi ügynökök törvény” hogyan szolgál példaként más kormányoknak, amelyek intenzív lejárató kampánnyal vették célba a velük kritikus civil szervezeteket.

Mindkét törvény kiindulópontja az, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek a társadalmi befolyásuk által országon kívüli érdekeket érvényesítenek és ezáltal magas kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra és a függetlenségre. (Lásd az orosz törvény 2.6-os pontját és a magyar törvény preambulumát.) A magyar törvényhozók követték az orosz példát amikor megfogalmazták a külföldről támogatott szervezet és a külföldi finanszírozás fogalmát, valamint a kivételeket (pl. vallási szervezetek). Egyik törvény sem veszi figyelembe a támogatás eredetét (az állami és magán forrásokat egyenlően kezeli, minden ország egyformán külföldi forrásnak minősül) és arányát a civil szervezet összköltségvetésében. Ezek után nem meglepő, hogy az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése is azt állította a 2017 április 27-ei 2162(2017) határozatában, hogy a magyar törvénytervezet „a hasonló orosz törvény által ihletett “.

Fontos különbség, hogy a magyar törvény nem használja az „ügynök” szót. Abban is eltér az orosztól, hogy nem csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek politikailag aktívak, valamint meghatároz egy küszöböt a külföldi támogatásnak.

A külföldről támogatott civil szervezetek kötelezettségei hasonlóak az orosz „külföldi ügynök” civil szervezetekéhez:

  • A szervezetek meg vannak címkézve és regisztrálniuk kell magukat a címkével.
  • A releváns szervezetek listája nyilvánosságra van hozva egy állami weboldalon.
  • A szervezeteknek évente jelenteniük kell a külföldi támogatásaikról, beleértve támogatókat, a tranzakciókat és a külföldi támogatás összegét.
  • A címkének jelen kell lennie a szervezet weboldalán és az összes kiadványán az orosz törvényhez hasonlóan.

Az utóbbi kötelezettséggel kapcsolatos magyar rendelkezés megfogalmazása is rendkívül sokatmondó: az az orosz törvény 24.1-es szakasza utolsó bekezdésének fordítása. Az eredeti magyar törvénytervezet lemásolta az orosz törvény szabályát ebben az esetben is. Eszerint a szervezet mentesül a kötelezettségtől, amennyiben három egymást követő évben nem kapnak külföldi támogatást.

Ha kíváncsi, hogyan lépünk fel a veszélyes orosz minta ellen a strasbourgi bíróságon, kattintson ide.

A borítókép forrása: 

Photo credit: Volna80 via VisualHunt.com /  CC BY-SA

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: továbbra is tiltakoznak a civilek

Tizenöt magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tizenöt magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.