Orosz mintára készült a magyar civiltörvény?

Sokan a magyar civil törvény mintájaként hivatkoznak az oroszországi „külföldi ügynök törvényre”. Nem is alaptalanul, hiszen a két törvény valóban sok hasonlóságot mutat egymással. Röviden összegeztük ezeket.

2017 június 13-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a 2017. évi LXXVI. törvényt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról. Amikor a törvénytervezet, azaz T/14967-es törvényjavaslat nyilvánosságra került, nehéz volt nem észrevenni a hasonlóságokat az orosz törvénnyel kapcsolatban. A magyar törvény néhány része az orosz törvény szószerinti fordítása volt. Jelen esetben ez azért fontos, mert megmutatja, hogy az orosz „külföldi ügynökök törvény” hogyan szolgál példaként más kormányoknak, amelyek intenzív lejárató kampánnyal vették célba a velük kritikus civil szervezeteket.

Mindkét törvény kiindulópontja az, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek a társadalmi befolyásuk által országon kívüli érdekeket érvényesítenek és ezáltal magas kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra és a függetlenségre. (Lásd az orosz törvény 2.6-os pontját és a magyar törvény preambulumát.) A magyar törvényhozók követték az orosz példát amikor megfogalmazták a külföldről támogatott szervezet és a külföldi finanszírozás fogalmát, valamint a kivételeket (pl. vallási szervezetek). Egyik törvény sem veszi figyelembe a támogatás eredetét (az állami és magán forrásokat egyenlően kezeli, minden ország egyformán külföldi forrásnak minősül) és arányát a civil szervezet összköltségvetésében. Ezek után nem meglepő, hogy az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése is azt állította a 2017 április 27-ei 2162(2017) határozatában, hogy a magyar törvénytervezet „a hasonló orosz törvény által ihletett “.

Fontos különbség, hogy a magyar törvény nem használja az „ügynök” szót. Abban is eltér az orosztól, hogy nem csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek politikailag aktívak, valamint meghatároz egy küszöböt a külföldi támogatásnak.

A külföldről támogatott civil szervezetek kötelezettségei hasonlóak az orosz „külföldi ügynök” civil szervezetekéhez:

Az utóbbi kötelezettséggel kapcsolatos magyar rendelkezés megfogalmazása is rendkívül sokatmondó: az az orosz törvény 24.1-es szakasza utolsó bekezdésének fordítása. Az eredeti magyar törvénytervezet lemásolta az orosz törvény szabályát ebben az esetben is. Eszerint a szervezet mentesül a kötelezettségtől, amennyiben három egymást követő évben nem kapnak külföldi támogatást.

Ha kíváncsi, hogyan lépünk fel a veszélyes orosz minta ellen a strasbourgi bíróságon, kattintson ide.

A borítókép forrása: 

Photo credit: Volna80 via VisualHunt.com /  CC BY-SA

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.