Orosz mintára készült a magyar civiltörvény?

Sokan a magyar civil törvény mintájaként hivatkoznak az oroszországi „külföldi ügynök törvényre”. Nem is alaptalanul, hiszen a két törvény valóban sok hasonlóságot mutat egymással. Röviden összegeztük ezeket.

2017 június 13-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a 2017. évi LXXVI. törvényt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról. Amikor a törvénytervezet, azaz T/14967-es törvényjavaslat nyilvánosságra került, nehéz volt nem észrevenni a hasonlóságokat az orosz törvénnyel kapcsolatban. A magyar törvény néhány része az orosz törvény szószerinti fordítása volt. Jelen esetben ez azért fontos, mert megmutatja, hogy az orosz „külföldi ügynökök törvény” hogyan szolgál példaként más kormányoknak, amelyek intenzív lejárató kampánnyal vették célba a velük kritikus civil szervezeteket.

Mindkét törvény kiindulópontja az, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek a társadalmi befolyásuk által országon kívüli érdekeket érvényesítenek és ezáltal magas kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra és a függetlenségre. (Lásd az orosz törvény 2.6-os pontját és a magyar törvény preambulumát.) A magyar törvényhozók követték az orosz példát amikor megfogalmazták a külföldről támogatott szervezet és a külföldi finanszírozás fogalmát, valamint a kivételeket (pl. vallási szervezetek). Egyik törvény sem veszi figyelembe a támogatás eredetét (az állami és magán forrásokat egyenlően kezeli, minden ország egyformán külföldi forrásnak minősül) és arányát a civil szervezet összköltségvetésében. Ezek után nem meglepő, hogy az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése is azt állította a 2017 április 27-ei 2162(2017) határozatában, hogy a magyar törvénytervezet „a hasonló orosz törvény által ihletett “.

Fontos különbség, hogy a magyar törvény nem használja az „ügynök” szót. Abban is eltér az orosztól, hogy nem csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek politikailag aktívak, valamint meghatároz egy küszöböt a külföldi támogatásnak.

A külföldről támogatott civil szervezetek kötelezettségei hasonlóak az orosz „külföldi ügynök” civil szervezetekéhez:

  • A szervezetek meg vannak címkézve és regisztrálniuk kell magukat a címkével.
  • A releváns szervezetek listája nyilvánosságra van hozva egy állami weboldalon.
  • A szervezeteknek évente jelenteniük kell a külföldi támogatásaikról, beleértve támogatókat, a tranzakciókat és a külföldi támogatás összegét.
  • A címkének jelen kell lennie a szervezet weboldalán és az összes kiadványán az orosz törvényhez hasonlóan.

Az utóbbi kötelezettséggel kapcsolatos magyar rendelkezés megfogalmazása is rendkívül sokatmondó: az az orosz törvény 24.1-es szakasza utolsó bekezdésének fordítása. Az eredeti magyar törvénytervezet lemásolta az orosz törvény szabályát ebben az esetben is. Eszerint a szervezet mentesül a kötelezettségtől, amennyiben három egymást követő évben nem kapnak külföldi támogatást.

Ha kíváncsi, hogyan lépünk fel a veszélyes orosz minta ellen a strasbourgi bíróságon, kattintson ide.

A borítókép forrása: 

Photo credit: Volna80 via VisualHunt.com /  CC BY-SA

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Levél az Európa Tanács főtitkárának

Január 29-én az Európa Tanács főtitkára sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen előrelépések történtek – többek közt – a magyar médiaszabályozás területén és üdvözölte a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodást a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának. A szervezetek arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a TASZ az egyháztörvény ügyét

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében.

Dopeman mégsem gyalázta meg a Himnuszt

A "Bazmeg" című szám negatív társadalomkritika és nem nemzeti jelkép megsértése
 
Megszüntették a nyomozást Dopeman "Bazmeg" című száma miatt indult ügyben, mivel nem valósult meg a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény. A VII. Kerületi Rendőrkapitányság határozata szerint a Legfőbb Ügyészségre több bejelentés érkezett elektronikus úton az interneten megjelent videoklip miatt, ami a feljelentések szerint tartalmában sérti Magyarország nemzeti jelképét, a Himnuszt azzal, hogy a videón szereplő két ember trágár szavak ismételgetése között időnként a magyar Himnusz egyes sorait szövi bele szerzeményébe. A feljelentők arra is hivatkoztak, hogy ez őket, mint hazaszerető, tisztességes magyar embereket mélyen megrázta és felháborította.