Orosz mintára készült a magyar civiltörvény?

Sokan a magyar civil törvény mintájaként hivatkoznak az oroszországi „külföldi ügynök törvényre”. Nem is alaptalanul, hiszen a két törvény valóban sok hasonlóságot mutat egymással. Röviden összegeztük ezeket.

2017 június 13-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a 2017. évi LXXVI. törvényt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról. Amikor a törvénytervezet, azaz T/14967-es törvényjavaslat nyilvánosságra került, nehéz volt nem észrevenni a hasonlóságokat az orosz törvénnyel kapcsolatban. A magyar törvény néhány része az orosz törvény szószerinti fordítása volt. Jelen esetben ez azért fontos, mert megmutatja, hogy az orosz „külföldi ügynökök törvény” hogyan szolgál példaként más kormányoknak, amelyek intenzív lejárató kampánnyal vették célba a velük kritikus civil szervezeteket.

Mindkét törvény kiindulópontja az, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek a társadalmi befolyásuk által országon kívüli érdekeket érvényesítenek és ezáltal magas kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra és a függetlenségre. (Lásd az orosz törvény 2.6-os pontját és a magyar törvény preambulumát.) A magyar törvényhozók követték az orosz példát amikor megfogalmazták a külföldről támogatott szervezet és a külföldi finanszírozás fogalmát, valamint a kivételeket (pl. vallási szervezetek). Egyik törvény sem veszi figyelembe a támogatás eredetét (az állami és magán forrásokat egyenlően kezeli, minden ország egyformán külföldi forrásnak minősül) és arányát a civil szervezet összköltségvetésében. Ezek után nem meglepő, hogy az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése is azt állította a 2017 április 27-ei 2162(2017) határozatában, hogy a magyar törvénytervezet „a hasonló orosz törvény által ihletett “.

Fontos különbség, hogy a magyar törvény nem használja az „ügynök” szót. Abban is eltér az orosztól, hogy nem csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek politikailag aktívak, valamint meghatároz egy küszöböt a külföldi támogatásnak.

A külföldről támogatott civil szervezetek kötelezettségei hasonlóak az orosz „külföldi ügynök” civil szervezetekéhez:

  • A szervezetek meg vannak címkézve és regisztrálniuk kell magukat a címkével.
  • A releváns szervezetek listája nyilvánosságra van hozva egy állami weboldalon.
  • A szervezeteknek évente jelenteniük kell a külföldi támogatásaikról, beleértve támogatókat, a tranzakciókat és a külföldi támogatás összegét.
  • A címkének jelen kell lennie a szervezet weboldalán és az összes kiadványán az orosz törvényhez hasonlóan.

Az utóbbi kötelezettséggel kapcsolatos magyar rendelkezés megfogalmazása is rendkívül sokatmondó: az az orosz törvény 24.1-es szakasza utolsó bekezdésének fordítása. Az eredeti magyar törvénytervezet lemásolta az orosz törvény szabályát ebben az esetben is. Eszerint a szervezet mentesül a kötelezettségtől, amennyiben három egymást követő évben nem kapnak külföldi támogatást.

Ha kíváncsi, hogyan lépünk fel a veszélyes orosz minta ellen a strasbourgi bíróságon, kattintson ide.

A borítókép forrása: 

Photo credit: Volna80 via VisualHunt.com /  CC BY-SA

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

„Visszafoglalni az utcát!” - Kilenc gyülekezési jogi esettanulmány a világ minden tájáról

A független emberi jogi szervezetek nemzetközi együttműködése (International Network of Civil Liberties Organizations, INCLO) keretében tavaly októberben kiadott jelentés kilenc esettanulmányt gyűjt össze, amelyek bemutatják a békés gyülekezésekkel szembeni önkényes rendőri fellépések különböző változatait. A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a gyülekezési jog kiterjesztése érdekében. A jelentés most magyarul is olvasható.

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.