Öt civil szervezet levele az Európa Tanács Velencei Bizottságának az Alkotmánybíróság jogkörét érintő alkotmánymódosításról

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, a K-monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közös levélben fordult az Európa Tanács Velencei Bizottságához, hogy állásfoglalását kérje az Alkotmánybíróság jogkörét érintő alkotmánymódosítással kapcsolatban.

Az Európa Tanács Velencei Bizottságának Főtitkárának, Thorbjørn Jagland-nak címzett levél szövege:


Tisztelt Jagland Úr!

Levelünkkel szeretnénk hangot adni aggályainknak a magyar Alkotmánybíróság jogkörének küszöbön álló szűkítésével kapcsolatban.

2010. október 26-án az Alkotmánybíróság megsemmisített egy, a közelmúltban elfogadott törvényt, mely visszamenőleges hatállyal adóztatná a közszférában dolgozók végkielégítéseit. Az Alkotmánybíróság döntésére válaszul a nagyobbik kormányzó párt frakcióvezetője alkotmánymódosítást terjesztett be az Országgyűléshez. A kormányzó pártok rendelkeznek a törvényjavaslat elfogadásához szükséges kétharmados többséggel, sőt, a 2010-es tavaszi választások utáni hatalomra kerülésük óta eltelt időszakban hétszer módosították az Alkotmányt. A most tervezett módosítás értelmében az Alkotmánybíróság a jövőben nem vizsgálhatná a költségvetést, a költségvetés végrehajtását, a központi adónemeket, illetékeket és járulékokat, a vámokat, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmát.

Előterjesztése indoklásában a frakcióvezető kijelentette, hogy “az Alkotmánybíróság széleskörű jogosítványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indokolt volt. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált”.

Magyarország ezen a héten ünnepli az Európa Tanácsba való felvételének huszadik évfordulóját. A tagsággal a Magyar Köztársaság vállalta, hogy „elismeri a jog uralmának az elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban”. Magyarországon az Alkotmánybíróság volt húsz éven keresztül a jogállamiság legfőbb garanciája és az a közintézmény, amely folyamatosan élvezte az állampolgárok legnagyobb fokú bizalmát.

Az Európa Tanács Velencei Bizottságának egyik fő feladata az alkotmányosság terjesztése és védelme. A Velencei Bizottság elsődleges feladata, hogy jogi tanácsot adjon egyes országoknak az intézmények demokratikus működéséhez szükséges törvényekkel kapcsolatban. Tudjuk, hogy magánszemélyek vagy civil szervezetek nem fordulhatnak közvetlenül a Velencei Bizottsághoz, hogy véleményét kérjék, ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy felhívjuk figyelmüket a fenti ügyre. Az Ön tisztjét tartjuk a legmegfelelőbb fórumnak, arra, hogy a Velencei Bizottság véleményét kikérje. Úgy véljük a Velencei Bizottság állásfoglalása kulcsfontosságú lehet az Alkotmánybíróság, illetve szélesebb értelemben az alkotmányosság és a jogállam védelme szempontjából Magyarországon.

Budapest, 2010. november 4.

Üdvözlettel,


Alexa Noémi
ügyvezető igazgató
Transparency International Magyarország

Dénes Balázs
Ügyvivő
Társaság a Szabadságjogokért

Léderer Sándor
Igazgató
K-monitor

Kádár András
Társelnök
Magyar Helsinki Bizottság

Majtényi László
Elnök
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

A kiadmány hiteléért felel:
Alexa Noémi, ügyvezető igazgató s.k.
Transparency International Magyarország

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ álláspontja az állami cégvezetők fizetésének közzétételét előíró rendeletről

A közelmúlt végkielégítési botrányai miatt a Kormány elrendelte, hogy minden állami vagy önkormányzati cég vezető beosztású alkalmazottjának a fizetésével kapcsolatos adatai az Interneten megtalálhatóak legyenek. A TASZ jogászai által kialakított jogértelmezés ihlette rendeletet alapvetően pozitív fejlemény, azonban álláspontunkban szeretnénk rávilágítani néhány hiányosságra. A TASZ álláspontját itt elolvashatja!

Másodfokon felmentették a Munkáspártot - VIDEO

A Fővárosi Bíróság elnökének feljelentése nyomán a Munkáspárt elnökségi tagjai ellen rágalmazás miatt büntetőeljárás indult. A feljelentés és később a vádirat szerint a Munkáspárt elnökségének hét tagja rágalmazott. A párt ugyanis a Fővárosi Bíróság egyik ítéletével kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, melyben azt - többek között- politikai ítéletnek, a hatalom bosszújának minősítette.

TASZ indítvány az Alkotmánybírósághoz

A TASZ indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte az országgyűlési biztosok eljárásaira vonatkozó határidők megállapítását.