Öt év alatt megduplázódott az új HIV-fertőzések száma Magyarországon
Újabb egy év telt el úgy, hogy Magyarországnak továbbra sincs AIDS stratégiája, miközben az elmúlt 5 évben megduplázódott az új HIV-fertőzések száma: míg 2007-ben 119 esetet regisztráltak, addig 2012 első 6 hónapjában 116, 2012. szeptember 30-ig pedig már 166 új eset volt. Idén tehát már szeptember végén meghaladtuk a tavaly egész évben regisztrált 162 új fertőzés számát.
AIDS stratégiánk 2010 óta nincs, miközben a kormány már tavaly december elsején, az AIDS világnapján is arról beszélt, hogy kidolgozott egy stratégiát a 2011. és 2015. közötti időszakra, melynek célja az új HIV fertőzések számának csökkentése. Később erről azt állították, hogy csak egy tervezet volt.
A friss adatokból az is látszik, hogy az új fertőzések számának növekedésével párhuzamosan stagnál a szűrések száma: hazánkban évente nagyságrendileg 80 ezer tesztet végeznek, amivel az EU-ban és a környező országok között is az utolsók közt kullogunk. Magyarországon ugyanakkor jogszabály biztosítja mindenki számára az anonim, önkéntes és ingyenes szűrés lehetőségét.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy felvilágosító, tájékoztató kampányokkal lehet javítani a tudatosságot, nálunk azonban a Nemzeti AIDS Bizottság sem tölti be szerepét. A testület, amelynek feladata lenne a stratégia elkészítése, illetve a HIV/AIDS elleni küzdelem koordinálása, 2011-ben ülésezett utoljára, idén a prevencióval foglalkozó, így az állami feladatokat végrehajtó civil szervezetek sem kaptak költségvetési támogatást.
Görögország és Románia példái tanulságul kéne hogy szolgáljanak a hazai politikai döntéshozók számára: a tűcsereprogramok támogatásának megszűnése robbanásszerű HIV-járványhoz vezetett az intravénás szerhasználók körében. A koncentrált, tehát egy népességcsoporton belüli magas fertőzöttség pedig egyenes út az általános járványhoz, mint ahogy az Ukrajnában vagy Oroszországban is megtörtént. Görögországban 2010. és 2011. között 1450 százalékkal nőtt a HIV-fertőzöttek száma, Romániában ugyanebben az időszakban 920 százalékos növekedést regisztráltak (forrás: EMCDDA – European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction).
Magyarországon közben nő az AIDS megbetegedések száma: 2012. szeptember 30-ig 33 új esetet, míg tavaly egész évben 32 új esetet regisztráltak. Az adatokból az következik, hogy a fertőzöttek későn kerülnek gondozásba, azaz magas az aránya azoknak, akik nem is tudják pozitív státuszukat. Optimista álláspont szerint ez az arány 50-50 százalék, ami legkevesebb 2000 nem diagnosztizált embert jelent, de ez az arány lehet akár 30-70 százalék is, ami 4500-5000 nem diagnosztizált HIV-vel élőt jelenthet.
„A hazai adatok még nem tekinthetőek robbanásszerűnek, sem járványnak, de nagyon közel járunk hozzá, főleg ha az egészségügyi kormányzat, csak úgy, mint az elmúlt 10 évben, továbbra is elbagatellizálja a hazai HIV/AIDS kérdést. Az sem elég tehát, ha a stratégiát megalkotják, azt meg is kell valósítani. Az, hogy ma még alacsony fertőzöttségű országnak számítunk, nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, a járvány megelőzéséért komoly lépéseket kell tenni. A célunk egyértelmű: megőrzini Magyarország alacsony fertőzöttségű státuszát, tehát az új fertőzések számát a lehető legalacsonyabban tartani” – mondta Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS Program vezetője.
