A szentgotthárdi fogyatékos otthon (hivatalos nevén Rábaparti Integrált Szociális Intézmény) az Európai Unió legnagyobb olyan zárt intézménye, ahol pszichiátriai betegeket gondoznak tartós bentlakásos szociális intézményi keretek között: az otthon összesen 720 férőhellyel rendelkezik. Az intézményről évek óta tudni lehet, hogy borzalmas állapotok uralkodnak itt: iszonyatos mértékű a munkaerőhiány, az ombudsman legfrissebb jelentése szerint majdnem 100 betöltetlen álláshely van, ami azt jelenti, hogy százzal kevesebben dolgoznak itt, mint amit a jogszabályok előírnak. A pszichiátriai betegek 6-10 fős szobákban élnek, gondozási részlegenként általában mindössze egy ápoló foglalkozik velük, ami lehetetlen feladatot ró a dolgozókra. Az ombudsman már két évvel ezelőtt is megállapította, hogy olyan mértékű a munkaerőhiány az intézményben, ami már nem csak a szakmai színvonalat veszélyezteti, hanem konkrétan a lakók biztonságát. Az itt élőknek emellett az öt éve folyamatosan jelenlévő ágyi poloskainvázió is elviselhetetlenné teszi a mindennapjait, a gondozottak ágyát, bútorait és ruhájukat is ellepik a kártevők. A hírek szerint sokaknak már gennyes sérüléseket is okoznak a poloskák folyamatos csípései – nemrég erről megjelent a nyilvánosságban is egy videófelvétel. A fertőzött épületek kiürítése és a valódi megoldás helyett az intézmény fenntartója nemrég kijárási korlátozást vezetett be a lakókra nézve, ezzel még szigorúbban bezárta őket erre az élhetetlen helyre.
A szentgotthárdi intézmény esete nem egyedi: számos olyan nagylétszámú fogyatékos embereket gondozó intézmény van Magyarországon, ahol a legminimálisabb személyi és tárgyi feltételek biztosítása nélkül, embertelen körülmények között kell élnie fogyatékos embereknek. Habár poloskainvázió egyelőre csak a nagymágocsi és a szentgotthárdi otthonról derült ki, ez nem jelenti azt, hogy máshol ne történhetne meg ilyesmi. A nagyintézmények rendszere épp erre épül: elrejteni a társadalom elől, a faluvégekre a fogyatékos embereket, hogy senki ne láthassa, hogyan kell élniük. A TASZ régóta kritizálja a nagylétszámú szociális intézmények fenntartását, és szorgalmazza ezek bezárását, és az intézményrendszer korszerű reformját annak érdekében, hogy felnőtt embereknek ne kelljen 10 ágyas szobákban, poloskák között, bezárva, szabadságuktól megfosztva élniük.