Cikkek

Nyilvánvaló, hogy az előző kormány is tisztában volt a gyermekotthonokban uralkodó borzalmas állapotokkal – ez azokból a dokumentumokból is egyértelműen kiderül, amelyeket a TASZ segítségével perelt ki a Direkt36.

Uniós nyomásra végre elindult a közéleti részvételtől elrettentő perek (SLAPP) elleni jogalkotás Magyarországon, a kormány azonban elszalasztja a lehetőséget egy valóban működőképes szabályozás megalkotására.

A női reproduktív egészség területén dolgozó civil szervezetek és szakértők először vehettek részt olyan minisztériumi egyeztetésen, amely a sürgősségi fogamzásgátlás, a gyógyszeres abortusz és a szívhangrendelet jövőjét érintő szakmai irányelvek kialakítását célozza.

Hazánkban a gondnokság alá helyezési perek még mindig túlnyomórészt a helyettes döntéshozatal elve alapján, egységes gyakorlat nélkül, az érintettek feje fölött zajlanak, miközben a támogatott döntéshozatal elvi és módszertani elemei továbbra sem épültek be az eljárásba. Rég lejárt és elavult módszertan alapján készülnek az orvosszakértői vélemények, a bíróságok mégis ezekre hagyatkoznak olyan kérdésekben is, amikről nekik kellene dönteniük. Már 2020-ban megkerestük az alapvető jogok biztosát emiatt, de csak hat év elteltével adott ki jelentést a súlyosan jogsértő helyzetről.

Tizennyolc, a nők reproduktív egészségével és jogaival foglalkozó, páciensi, szülői és más érdekvédelmi civil szervezet és szakértő közös levélben kéri Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, hogy vonja be őket a szívhangrendeletről szóló szakmai egyeztetésbe, hogy azoknak a nőknek a szempontjai is megjelenhessenek, akiket a szabályozás érint.

2026. július 7-én részt vettünk az alapvető jogok biztosának embertelen bánásmód megelőzésével kapcsolatos munkáját segítő Civil Konzultációs Testület (CKT) ülésén. A testület feladata, hogy civil szakmai tapasztalatokkal és javaslatokkal támogassa a zárt intézményekben – például börtönökben, fogdákban, gyermekvédelmi intézményekben, idősotthonokban, fogyatékossággal élő személyek intézményeiben, menekültügyi és idegenrendészeti őrizetben – lévők jogainak védelmét.

Feljelentést tett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), miután tömegesen keresték meg a szervezetet olyan választópolgárok, akiket tudtuk és beleegyezésük nélkül vettek fel nemzetiségi névjegyzékbe az idei országgyűlési választáson.

A roma közösségeket Magyarországon több, egymással összefüggő társadalmi probléma érinti. A TASZ azokat a területeket vizsgálja és dolgozza fel, amelyek a saját jogi szakterületéhez tartoznak, és ahol szakmai eszközeivel a leghatékonyabban tud hozzájárulni az egyenlő jogok, hozzáférés és esélyek erősítéséhez. Az alábbiakban a TASZ roma jogok megerősítésére vonatkozó teljes szakmai követelménycsomagja olvasható.