Mire számíts, ha megfognak kevés droggal? (Pakk a zsebben)

Milyen lépései vannak a kábítószer birtoklásért indított eljárásoknak?

Tegyük fel, hogy egy partin veszel részt, amikor egyszer csak felkapcsolódnak a lámpák és jól megtermett egyenruhások öntik el a helyszínt. Épp eszedbe jut, hogy a zsebedben 2 gramm fű lapul, amikor egy rendőr eléd lép és bemutatkozik. 

Ez csak egy lehetséges forgatókönyv a sokból, ami után büntetőeljárás elindításával kell számolnod. Az alábbiakban címszavakban végigvesszük, hogy milyen ügymenetre számíthatsz, majd a továbbiakban részletezzük az egyes pontokat.

Ha az igazoltatásod során kábítószergyanús anyagot találtak nálad, vagy bármilyen egyéb bűncselekmény elkövetése felmerült, akkor a rendőrkapitányságra vihetnek, hivatalosan szólva előállíthatnak. Előfordul, hogy már ezt megelőzően, a tettenérést követően rögtön megtörténik a házkutatás és ezt követően számíthatsz az előállításra. Ekkor egy maximum 12 órás programra készülhetsz a rendőrségen, sok várakozással. Ezalatt nyomtatványon rögzítik a személyes adataid, az intézkedés jogalapját és okát, az előállítás és a szabadon engedés időpontját, a kényszerítő eszközök alkalmazását, annak időtartamát és módját. Az előállítás során vizeletvizsgálatra kötelezhetnek, aminek gyanúsítottként köteles vagy alávetni magad. A katéterezés csak kivételes esetekben lehet indokolt! Ha erre köteleznének, fordulj a TASZ jogsegélyszolgálatához a feltüntetett elérhetőségeink valamelyikén! 

Ha a gyorsteszt pozitív eredményt mutat, akkor a gyakorlat szerint vér- és/vagy vizeletmintát vesznek tőled, amit továbbküldenek az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézetbe további elemzésre. 

Az előállítás ideje alatt jobban teszed, ha nem beszélgetsz más előállítottakkal az esetedről, mert a rendőrség felhasználhatja ellened az elhangzottakat vagy akár enyhítés reményében más előállítottak tanúskodhatnak ellened. 

Az előállítás során vallomástételt kérhetnek tőled. Ezzel kapcsolatosan lásd a következő pontot.

Mit mondjak a kihallgatáson és mitől tartózkodjak? 

A büntetőeljárás nyomozati szakaszában – amikor a nyomozó hatóság igyekszik felderíteni a bűncselekmény körülményeit és összegyűjteni a bizonyítékokat – többször beidézhetnek kihallgatásra, de már az előállítás során is kérhetnek tőled vallomást.

Fiatalkorúként kötelező védelmet kijelölni a számodra. Ha te nem hatalmazol meg erre valakit, akkor a hatóság rendel ki egy védőt a számodra. 

Ha fiatalkorúként állítanak elő, akkor a törvény lehetővé teszi, hogy valamelyik szülőd vagy gondviselőd jelen legyen a kihallgatáson. Mellettük jelen lehet a választott vagy a kirendelt ügyvéded is. A jogi védelmed ellátásáért az ügyvéd a felelős, míg a szülő inkább érzelmi támogatást nyújt, de nem avatkozhat be közvetlenül a kihallgatásba.

Fontos tudnod, hogy tanúként vagy gyanúsítottként idéztek-e be, hiszen különbözők a jogaid és kötelezettségeid az egyik és másik helyzetben. Ha nem vagy biztos ebben, kérdezz rá! Az is előfordulhat, hogy tanúként idéznek be és a vallomásod alapján gyanúsítottá válsz.

Gyanúsítottként nem vagy köteles vallomást tenni. Ez azt jelenti, hogy nem kell válaszolnod a kérdésekre, ha nem akarsz beszélni. Sőt bizonyos esetekben akár valótlant is állíthatsz, hiszen nem kötelezhetnek arra, hogy önmagadra vagy közeli hozzátartozódra terhelő vallomást tegyél. Egy hamis történettel viszont sokszor a saját helyzeted nehezíted, pláne, ha egymásnak ellentmondó információkat mondasz. Ha a vallomás mellett döntesz, ezt érdemes az ügyvéded jelenlétében megtenned, aki tanácsokkal lát el és biztosítja, hogy a vallomástétel törvényes keretek között folyjon le. Tartsd észben, hogy bár igazmondási kötelezettséged nincsen, nem vádolhatsz hamisan bűncselekménnyel konkrét személyt, ez ugyanis hamis vádnak minősül, ami bűncselekmény. Ha tehát a szomszédra próbálod kenni a nálad talált fű beszerzését és kiderül az igazság, akkor máris két bűncselekménnyel fognak gyanúsítani. 

Általában a legpraktikusabb megtagadni a vallomástételt, mert így biztosan nem mondasz semmi olyat, amit ellened fordíthatnak. A vallomás megtagadása nem végleges: később bármikor dönthetsz úgy, hogy mégis vallomást tennél. A fogyasztásnak vagy a csekély mennyiségű kábítószer birtoklásának beismerésére akkor lehet szükséged, ha igénybe szeretnéd venni az elterelést, amiről később lesz szó. Míg korábban a forrásod feltárása akár a büntetésed teljes elengedéséhez is vezethetett, a 2025. június 15-én hatályba állt módosítások szerint ez már feltétele annak, hogy az elterelést igénybe vehesd. A részleteket lásd az elterelés pontja alatt. Ha gyanúsítottként idéznek be, kötelezhetnek vizelet- és véradásra.

Tanúként nem tagadhatod meg a vallomástételt. Ha tehát idézésről kapsz értesítést, be kell menned a rendőrségre és meg kell válaszolnod a feltett kérdéseket. Tanúként köteles vagy igazat mondani, vagyis – a gyanúsítottal ellentétben – nem állíthatsz valótlanságokat. Ha így tennél, a hamis tanúzás bűncselekményét követnéd el. Azonban tanúként sem kötelezhetnek önmagad vagy közvetlen hozzátartozód elleni vallomásra.

Jogértelmezésünk szerint tanúként kihallgatva nem kötelezhetnek gyorstesztre, a gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy a tanútól is vesznek vizeletmintát. Ha ilyen helyzetbe kerülnél, fordulj hozzánk jogsegélyért!

Ha még nem töltötted be a 18. életéved, a szüleidet, illetve törvényes képviselőidet értesítik a büntetőeljárás elindításáról, a kihallgatásodon részt vehetnek és a nyomozás során kötelező őket tanúként kihallgatni.

Az eljárás felfüggesztésének lehetősége

Az elterelés a büntetés kiváltására felajánlott szolgáltatás, amely a szerhasználat csökkentését vagy teljes elhagyását célozza. A szolgáltatás igénybevételét követően, az előírt program elvégzésével a büntetőeljárás lezárul és mentesülsz a büntetés alól. 

Figyelem, az elterelés igénybevételének feltételei 2025 június 15-től megváltoztak. Akkor is olvasd el ezt a részt, ha korábban már részt vettél elterelésen!

Az elterelés igénybevételére akkor vagy jogosult, ha:

• csekély mennyiségű kábítószer birtoklásával vagy kábítószer fogyasztásával vádolnak,
• beismerő vallomást teszel a bűncselekmény elkövetéséről
• elmondod, hogy kitől vetted a kábítószert – vagyis feldobod a dílert és
• korábban legfeljebb kétszer vetted igénybe az elterelést.

A beismerő vallomás megtételekor érdemes a lehető legkevesebbet elismerni magadra nézve. Ne mondj többet annál, hogy például: „elismerem, hogy a zsebemben talált 2 gramm kannabisz a tulajdonomat képezte”. 

Előfordulhat, hogy nem tudod meghatározni a díler személyét – ha például egy sötét utcán vagy egy szórakozóhelyen lépett oda hozzád és nem volt jól kivehető az arca. Ha a rendőrség nem tudja bizonyítani, hogy nem a legjobb tudásod szerint számolsz be a beszerzés körülményeiről, akkor el kell fogadnia, hogy csak korlátozott személyleírást tudsz adni. A törvény ugyanis nem várja el, hogy a leírásod alapján be tudják azonosítani a kereskedőt.

Ha a kábítószert nem vásároltad, hanem magad állítottad elő – például csekély mennyiségű kannabiszt – akkor értelemszerűen nem kell meghatároznod más kereskedő kilétét ahhoz, hogy igénybe vehesd az elterelést.

Felmerülhet az is, hogy az esetleges bosszútól való félelem miatt nem szeretnéd felfedni a dílered kilétét. Bár az új szabályozás szerinti gyakorlatot e kiadvány készítésekor még nem ismerjük, a törvény szerint nem veheted igénybe az elterelést, ha információkat tartasz vissza a téged kiszolgáló drogkereskedőről. Ilyen esetben két rossz közül választhatsz: feldobod a dílert annak reményében, hogy nem lesz ebből később kellemetlenséged, vagy vállalod a büntetést. 

Az elterelésnek hivatalosan három formája létezik, amelyek a szerhasználat súlyossága alapján vehetők igénybe:

•  „kábítószer-függőséget gyógyító kezelés”;,
•  „kábítószer-használatot kezelő más ellátás”; és
•  „megelőző-felvilágosító szolgáltatás”.

Az igénybe vehető szolgáltatástípust egy előzetes állapotfelmérés során állapítják meg, melyet az arra kijelölt egészségügyi intézmények végeznek. A csekély mennyiség miatt indult ügyekben általában a megelőző-felvilágosító szolgáltatást veszik igénybe, ami rendszerint egyéni esetkezelésből és csoportfoglalkozásokból áll. Az elterelés költségeit az állam fedezi, tehát a foglalkozás számodra térítésmentes.

Az elterelés megkezdéséhez ki kell választanod egy intézményt, ahol a szolgáltatást igénybe szeretnéd venni. Az intézmények listájáról a rendőrség tájékoztat, de itt is megtalálhatod őket: https://kef.hu/main/tartalom/eltereles-101. A budapesti elterelőhelyek listáját itt találod: https://budapest.hu/eselyteremto-budapest/tarsadalompolitikai-strategiak/fovarosi-drogstrategia/szolgaltataskereso 

Kirendelt vagy meghatalmazott védő

Azokban az esetekben, amikor az elkövetett bűncselekményre akár öt év szabadságvesztés is kiszabható, a hatóságnak kötelező védőt kirendelnie a jogi védelem ellátására. A csekély mennyiséget meghaladó, úgynevezett “alapeseti mennyiségű” kábítószer tartása 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ezért, ha ezzel gyanúsítanak, egy védőt is kirendelnek melléd, akivel az eljárás kezdetétől kapcsolatba léphetsz – az elérhetőségeit megtalálod a védő kirendeléséről szóló határozatban. Érdemes neked megtenned az első lépést, mert a védő magától aligha fog érdeklődni, hogy miben segíthet. A védő kirendelése kötelező, ha még fiatalkorú vagy, vagy ha nem vagy magyar állampolgár, illetve ha vak, vagy hallássérült vagy.

Fontos tudnod, hogy meghatalmazással te is kijelölhetsz védőt az ügyedben. Ha nagykorú vagy, az alapos gyanú közlésétől számított három napon belül hatalmazhatsz meg védőt. Ha ezt nem teszed meg, akkor a védőt a hatóság rendeli ki. Ha fiatalkorú vagy, akkor a hatóság az alapos gyanú közlésével egy időben rendel ki védőt. Ha te hatalmaznál meg valakit a védelmed ellátására, akkor a legjobb, ha egy ügyvédet választasz, de meghatalmazott védőd lehet bármelyik nagykorú hozzátartozód, így például valamelyik szülőd, gondviselőd vagy 18. életévét betöltött testvéred. Fiatalkorúként csak akkor hallgathatnak ki gyanúsítottként, ha a meghatalmazott vagy a kirendelt védőt erről értesítették. 

A szakzsargonban „rabosításnak” nevezett eljárásra akkor számíthatsz, ha bűncselekménnyel gyanúsítanak, és ezért büntetőeljárás alá vonnak. A rabosítás során a rendőrség fényképet készít rólad, ujjlenyomatot és tenyérlenyomatot vesz, amik bekerülnek a bűnügyi nyilvántartásba és a büntetőeljárás lezárultáig ott is maradnak. Ha kábítószer tartásával, kereskedelmével, vagy olyan bűncselekménnyel gyanúsítanak, aminek esetében a büntethetőség felső határa meghaladja az öt év szabadságvesztést, akkor DNS-mintát is fognak venni tőled. A rabosítás pusztán az adataid felvételét jelenti. Amint ezzel végeztek, szabadon távozhatsz.

A rendőrség nem kötelezhet arra, hogy megadd a digitális eszközeid jelszavát, hiszen nem várható el tőled, hogy segítsd az ellened folytatott nyomozást. Ha kérésre megtagadod az eszközöd felnyitásához szükséges kód átadását, akkor arról igyekezhetnek meggyőzni, hogy informatikus segítségével fogják feltörni a telefonod, aminek a költségét a bűnügyi költségekben kiszámlázzák. Ha azonban te magad nem nyitod ki az eszközöd, és erős jelszavakat használsz a védelmére, akkor van rá esély a rendőrök sem fognak hozzáférni a tartalmához. Mivel a telefonon folytatott beszélgetéseid és hívásaid meghatározhatják a lehetséges tanúk vagy további gyanúsítottak körét, érdemes mindenféle „kétesnek” értelmezhető tartalmat azonnal törölnöd az üzenetváltásaidból.

A nyomozás eredményeként előfordulhat, hogy ejtik a vádat, de a bizonyítékok akár egy súlyosabb vádat is megalapozhatnak. Ha például a gyanú csekély mennyiségű kábítószer birtoklása, azonban házkutatás során kábítószer-kereskedelemre utaló tárgyakat találtak – például milligramm pontosságú mérleget és simítózáras tasakokat – akkor felmerülhet a kábítószer-kereskedelem gyanúja. Ha a gyanú megváltozik, akkor ezt a változást követő első kihallgatáson közlik veled. Ha a kereskedelem gyanúja beigazolódik, akkor nem választhatod az elterelést – még akkor sem, ha egyébként csak csekély mennyiséget találtak nálad. Szintén a nyomozás során elemzik ki a lefoglalt anyagot és állapítják meg ezek hatóanyag-tartalmát. 

Mi minősül csekély mennyiségű kábítószernek?

A büntető törvénykönyv 461. §-a tartalmazza, hogy az egyes kábítószerekből mennyi minősül csekély mennyiségnek. Lássuk ezt néhány ismertebb kábítószer esetében:

• THC esetén 6 gramm (savformában lévő THCA-val együtt, “ún. totál-THC”)
• LSD esetén 0,001 gramm
• amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm
• heroin esetén 0,6 gramm
• MDMA és ketamin esetén 1 gramm
• kokain esetén 2 gramm

tiszta hatóanyag minősül a csekély mennyiség felső határának.

Fontos, hogy ezek a mennyiségek a tiszta hatóanyag-tartalomra vonatkoznak. Például 12% totál-THC tartalmú kannabiszból 50 gramm haladja meg a csekély mennyiség 6 grammos felső határát. Ugyanígy: amfetamin esetén a csekély mennyiség 0.5 gramm tiszta hatóanyagban megállapított felső határát az utcai „speed” esetén 5 gramm 10%-os tisztaságú anyag lépi túl.

A fentihez hasonló, pontos mennyiségi határok csupán néhány tucat anyagra vannak megadva. A többi kábítószer akkor minősül csekély mennyiségűnek, ha tiszta hatóanyag-tartalmuk „a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg”, ami az átlagos használó egy heti adagját próbálja meghatározni. Azt, hogy mi felel meg ennek a mennyiségnek, igazságügyi szakértő dönti el.

Figyelem! A korábbi “új pszichoaktív anyagok” (ÚPA) kategóriája 2025. június 15-től beleolvadt a kábítószerek kategóriájába, így beszerzésükre, tartásukra, fogyasztásukra azonos büntetési tételek érvényesek!

Új tényállásként jelent meg 2025-ben a „Tudatmódosító anyaggal visszaélés”. Ez olyan anyagokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek kábítószernek, és nem emberi fogyasztásra készültek. Ilyenek lehetnek például az ipari oldószerek vagy olyan növények, amelyeknek van pszichoaktív, azaz tudatmódosító hatásuk, de nem szerepelnek a tiltott szerek jegyzékein Magyarországon.

Ezeknek az anyagoknak a birtoklása és fogyasztása legális, de a törvény bünteti, ha valaki ilyen anyagot élvezetszerzés céljából kínál, átad, forgalmaz vagy elad. Ezért akár két év szabadságvesztés is kiszabható. Ha valaki több, mint 10 ember számára kínál valamilyen pszichoaktív anyagot tudatmódosítás céljából, akkor a büntetés három évig terjedhet.

Ha tehát hígítót vagy nem emberi fogyasztásra szánt, de pszichoaktív hatású növényt, illetve egyéb hasonló vegyületet kínálsz valakinek fogyasztásra, akár két év börtönt is kaphatsz. Ilyen esetben elterelésre sem lesz lehetőséged.

A gyanúsítotti kihallgatást követően indítványozhatod az eljárás teljes nyomozati anyagának megismerését, amit főszabály szerint biztosítani is kell a részedre. Bármikor megismerheted a jegyzőkönyveket, amik az olyan eseményeken készültek, amelyeken jelen voltál vagy lehettél volna. Megtekintheted az ügyedben készült szakvéleményeket is.

A nyomozás során a rendőrség olyan tanúkat is felkereshet, akik információval tudnak szolgálni az ügy körülményeivel, pontos lefolyásával kapcsolatban. Így a rendőrség a tanúk híváslistáját és az üzenetváltásait is megnézheti, valamint a nyomozás részeként le is foglalhatja az eszközeiket.

Több egybehangzó tanúvallomás erősítheti a veled szemben felállított gyanút. Az ügyész vádiratából te is tájékozódhatsz arról, hogy kik azok a tanúk, akiket az ügyészség szeretne meghallgatni az eljárás során az ügyedben és neked is van lehetőséged arra, hogy tanúk beidézését kezdeményezd. Ha a vádhatóság nem tesz eleget a kezdeményezésednek, kérheted, hogy bíróság döntsön a meghallgatásukról.

Igazságügyi szakértői vélemények

Az igazságügyi vegyészszakértő alapesetben két dolgot vizsgál meg a tőled lefoglalt, kábítószer-gyanús anyagnál:

1. tartalmaz-e illegális szert és ha igen, mekkora mennyiségben vagy koncentrációban 
2. közös eredetű lehet-e a különböző személyektől lefoglalt anyagokkal

Az előbbiből az tudható meg, hogy a lefoglalt anyag tartalmazott-e egyáltalán illegális szert: lehet, hogy amit nálad találtak, nem is minősül kábítószernek, vagy pusztán szabálysértésnek minősül a birtoklása. Egyúttal azt is megállapítják, hogy ha illegális a szer, az a törvény szerint mekkora mennyiségnek minősül (csekély, alapeseti, jelentős, vagy különösen jelentős). Az pedig, hogy közös eredetű lehet-e más személyektől lefoglalt anyagokkal, vagyis találtak-e másnál is hasonló szert, a terjesztői hálózatok felderítésében lehet fontos.

Az igazságügyi toxikológus szakértőnek két hónapja van a szakvélemény kiállítására. Ebben számol be a lefoglalt szer pontos hatóanyag-tartalmáról, valamint arról, hogy a „biológiai testnedveidből” (vizelet- és/vagy vérmintából) mely kábítószerek bomlástermékei mutathatók ki és mekkora mennyiségben. A tesztek rendszerint csak a kábítószerek egy csoportjának használatát tudják kimutatni és nem ritkák a téves pozitív és negatív eredmények sem. 

Orvosszakértő bevonására akkor lehet szükség, ha például azt kell megállapítani, hogy bódult állapotban vezettél-e gépjárművet.

A lefoglalt anyagok és a biológiai testnedvek kiértékelése képezi az alapját a vád mennyiségi részeinek – vagyis hogy mennyi kábítószert birtokoltál és milyen illegális szereket fogyasztottál. (Néhány kábítószer kiürülési idejéről a vérből és a vizeletből például itt tájékozódhatsz: https://tinyurl.com/kabszerkimutatas).

Házkutatásra akkor kerülhet sor, ha a rendőrség ezt fontosnak ítéli a sikeres nyomozáshoz. Gyakori, hogy csekély mennyiségű kábítószer birtoklása esetén is tartanak házkutatást, hogy további kábítószert vagy kereskedelemre utaló nyomokat találjanak. A házkutatást rendszerint úgy végzik, hogy te mint gyanúsított jelen legyél. Ritkán ugyan, de az is előfordul, hogy az előállításoddal egy időben kivonulnak a lakásodhoz. Ilyenkor a rendőrség halaszthatatlan nyomozati cselekményre hivatkozik, ekkor ugyanis nincs szükségük a házkutatást engedélyező határozatra. A házkutatás során a rendőrség oda fog kivonulni, ahol feltételezi, hogy életvitelszerűen laksz. Ez lehet a tartózkodási és az állandó lakcím is.. Megteheted, hogy értesíted őket, hogy a bejelentett és a tényleges lakcímed eltér – ha például a szüleidhez vagy bejelentve, de valójában egy albérletben laksz. Mindez azonban nem jelent biztosítékot arra, hogy a rendőrség nem fog házkutatást tartani a bejelentett lakcímeden.

Ha a kiérkező rendőrség házkutatást szeretne tartani nálad, kérd meg, hogy mutassák fel a rendőrigazolványukat és a házkutatási határozatot. Ezzel megbizonyosodhatsz az eljárás szabályosságáról.  A házkutatásról felvételt készíthetsz. A házkutatás során érdemes együttműködnöd a rendőrséggel, hiszen a nyomozás akadályozásáért bírságot kaphatsz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagadra nézve terhelő vallomást kellene tenned. Ha olyan kérdést tesznek fel, ami a bűncselekményre irányul, vagy ha bizonytalan vagy a válaszban, a legjobb válasz a „nem tudom”. Nem szükséges válaszolnod az olyan felmerülő kérdésekbe, amikkel az ügyed kimenelét ronthatod (pl.: Honnan szerezte be ezt az anyagot? Mire használja ezt a mérleget?).

Ha kérésre a rendőrségnek odaadod az otthonodban tartott kábítószert, akkor a házkutatás csak abban az esetben folytatható, ha felmerül, hogy további gyanús tárgyakat is találhatnak – vagyis nem adtál át minden cuccot. Ez alapján tudod mérlegelni, hogy a saját helyzetedben előnyös-e a felszólításra rögtön átadnod az illegális szereket. Azzal is számolj, hogy több pakk drog vagy fogyasztáshoz alkalmas eszköz további szakértői vizsgálatokhoz vezet, ami jelentősen megnövelheti az ügyedben keletkező  bűnügyi költséget.

A házkutatásról jegyzőkönyv készül. Ezt olvasd át alaposan aláírás előtt, és jelezd, ha valami nem felel meg a valóságnak. Később ugyanis nehéz lesz módosítani a jegyzőkönyvben szereplő pontokon és a neked tulajdonított állításokon. 

A szomszéd bejelentése alapján is lehet házkutatást tartani?

A házkutatáshoz rendőrségi, ügyészségi vagy bírósági határozat szükséges, amely alapos gyanút fogalmaz meg. Alapos gyanút képezhet például több tanú (pl. több szomszéd) egybehangzó állítása erős szagokról, befolyásoltság hatása alatt tűnő személyek gyakori jövés-menéséről a lakás körül. Emellett a nyomozói munka során feltárt bizonyítékok, korábbi bejelentések is megalapozhatják a gyanút.

Alapos gyanú és házkutatási határozat hiányában a rendőrök csak halaszthatatlan nyomozati helyzetben végezhetnek házkutatást (ha például a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye áll fenn). Enélkül a rendőrség a helyszínen tájékozódhat a körülményekről, beszélhet a bejelentővel és ha a körülmények indokolják, rutinkérdéseket tehet fel az érintett személynek és figyelmeztetheti az érintettet a kábítószerrel kapcsolatos jogszabályok betartására. A gyakorlatban azonban a kiérkező rendőrt nem fogod tudni jogszerűen meggátolni abban, hogy házkutatást végezzen, ha ezt indokoltnak tartja.

Konkrét intézkedéseket azonban bármilyen gyanú felmerülése nélkül nem tehetnek, így egy egyszeri bejelentés alapján nem végezhetnek házkutatást és nem is léphetnek be egy magánlakásba a holmik átkutatásának céljából. Megfelelő jogalap nélkül kényszert sem alkalmazhatnak az érintett személy együttműködésére.

Szögezzük le az elején: valószínűtlen, hogy csekély mennyiségű kábítószer birtoklása miatt letartóztatásra kellene számítanod. Ez jellemzően súlyosabb esetekben merül fel, például a csekély mennyiséget meghaladó mennyiségű kábítószer rendszeres terjesztésénél. Letartóztatásod abban az esetben rendelhetik el, ha a rendőrség feltételezi, hogy hasonló bűncselekményeket követnél el a jövőben, megszöknél a nyomozó hatóság elől vagy jogellenesen próbálnád befolyásolni a nyomozást.

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Ezalatt az ügyvédeddel érintkezhetsz. A vádirat benyújtása előtt elrendelt letartóztatás legfeljebb 30 napig tarthat, amelyet a nyomozási bíró alkalmanként maximum 90 nappal meghosszabbíthat.

A házi őrizet az előzetes letartóztatás alternatívája. Akkor rendelhető el, ha a személyi és családi körülményeidre, például az egészségi állapotodra vagy az eljárás során tanúsított magatartásodra tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok így is biztosíthatók. Ahogy a nevéből is kiderül, itt büntetés-végrehajtási intézet helyett az otthonodban várod a nyomozás lezárultát, a vádemelést. Ilyenkor az otthonodat csak a bíróság által határozatban meghatározott célból, jellemzően a szükségletek biztosításának vagy gyógykezelés céljából hagyhatod el meghatározott időre. Mozgásodat nyomkövetővel ellenőrizhetik.

Még enyhébb korlátozási forma a lakhelyelhagyási tilalom. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy bizonyos időnként jelentkezned kell a rendőrségen ellenőrzés céljából. Ebből látják, hogy a kijelölt területet vagy körzetet – jellemzően a várost, ahol laksz – nem hagytad el. A rendőrség ebben az esetben is elrendelheti a nyomkövető alkalmazását.

A nyomozás befejezésekor célszerű indítványozni a teljes nyomozati anyagot kikérését az ügyvédednek, ami segíthet felkészülni az eljárás következő szakaszára.

A nyomozás lezárultával az ügy a nyomozóhatóságtól az ügyészséghez kerül, amely a nyomozás anyaga alapján dönt arról, hogy vádat emel, vagy megszünteti a nyomozást. A vád lezárultával az ügy a bírósági szakaszba lép. Ekkor következik az előkészítő ülés, majd ezt követően  a tárgyalások, melyek alapján a bíróság meghozza majd a végső ítéletet. A büntetőeljárás jogerős bírói döntéssel zárul le, amit a büntetés végrehajtása követ. 

A bírósági szakaszban is van lehetőséged egyeztetni az ügyvédeddel és erősen ajánlott is, hogy közös stratégiát tudjatok kidolgozni a védelemre. Javasoljuk, hogy az ügyvéded a bírósági tárgyalásokon is aktívan vegyen részt és lássa el a védelmed. A bíróság meghallgathat tanúkat és szakértőket, akiknek a vallomásai fontos bizonyítékként szolgálnak. Ezek mellett a végső ítéletet befolyásolja a nyomozás során készített szakvélemény, a tárgyi bizonyítékok, valamint a te vallomásod is, amelyet a bírósági szakaszban is kiegészíthetsz. 

A tárgyalásokon nem kötelező részt venned, az ítélethozatalon azonban jelen kell lenned. A tárgyaláson elhangzottakkal kapcsolatban tehetsz észrevételeket. Kétségbe is vonhatod a veled szemben felhozott bizonyítékokat és bemutathatod a sajátjaidat. Indítványozhatod új szakvélemény beszerzését vagy új tanúk meghallgatását, amiről a bíróság fog dönteni.

A tárgyalás végén a bíróság a következő döntések közül hozza meg az egyiket:

• pénzbüntetést, közérdekű munkát vagy felfüggeszthető szabadságvesztést szab ki; 
• próbára bocsát vagy megrovásban részesít;
• felment, azaz az ártatlanságodat mondja ki; 
• megszünteti az eljárást, vagyis nem hoz sem elítélő, sem felmentő döntést.

A büntetés szabadságvesztés (börtönbüntetés), közérdekű munka vagy pénzbüntetés lehet. A csekély mennyiségű kábítószer birtoklásával hozzánk fordulók esetei alapján a leggyakoribb ítélet a 60–120 óra időtartamú közérdekű munka és a százezres nagyságrendű pénzbüntetés, ami átlagosan 260.000 (medián érték: 180.000) forintos bűnügyi költséggel egészülhet ki. Ha többféle anyagot foglaltak le, akkor az egyenkénti bevizsgálásuk növelni fogja a bűnügyi költséget, ami kihathat a pénzbüntetés mértékére is. Szintén befolyásolhatja a büntetés mértékét a nyomozás alatt tanúsított együttműködési hajlandóságod és az ügyvéded védelmének hatékonysága. 

Ha először van csekély mennyiségű kábítószeres ügyed, akkor a szabadságvesztés kiszabása kifejezetten ritka (a TASZ jogsegélyszolgálata még nem találkozott ilyen ítélettel). Ha egy folyamatban lévő büntetőeljárás ideje alatt ismét a bíróság elé kerülsz kábítószeres üggyel, akkor van esély a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására, ám ez sem jellemző. Ha viszont felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követsz el olyan bűncselekményt, ami miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélhetnek, akkor az új büntetést és a felfüggesztett szabadságvesztést is végre kell hajtani.

A bűnügyi költség az igazságügyi szakértői vizsgálatok költségeit jelenti, amelyek a kábítószerminták, valamint a vér-, vizeletvizsgálat költségeiből állnak össze. Ennek összege már egy lefoglalt minta esetében is több százezer forint lehet.

A törvény lehetőséget ad rá, hogy részben vagy egészében akkor is átterheljék rád a bűnügyi költséget, ha sikeresen elvégezted az elterelést. A döntéssel szemben, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal élhetsz, vagy felülbírálati indítványt nyújthatsz be.

A bűnügyi költséget fiatalkorúként is rád terhelik. Ebben az esetben neked fogják címezni a bűnügyi költség kifizetéséről szóló határozatot.

Légy körültekintő és ne tedd ki magad újabb büntetőeljárásnak! Ha mégis bajba kerülnél csekély mennyiségű kábítószer miatt és további kérdésed van, fordulj bizalommal hozzánk az alábbi elérhetőségeken!

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
web: tasz.hu Tel: 061/209-00-46 email: jogsegely@tasz.hu

DÁT2 PsyHelp
https://daath.hu/dat2/psy-help, https://fb.com/psy.help.team