1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben.

Minket keresel, ha

az állammal vagy hivatalos szervvel, illetve intézménnyel állsz szemben. Például:

Adatvédelem, Drogfogyasztó Emberek, Egészségügy, Kisebbségek, Közügyek, Oktatás, Vallás

nem Minket keresel, ha

egy magánszeméllyel vagy egy céggel van bajod. Továbbá:

VÁLÁS / GYEREKELHELYEZÉS, MUNKAJOGI, PEDAGÓGUS-ÉLETPÁLYAMODELL, SZTRÁJK, MŰHIBAPER, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK, MAGÁNSZEMÉLYEK KÖZÖTTI VITÁK, TB-jogviszony

Keress rá a témára ami Téged érint vagy érdekel

Szabadságjogok hírlevélben

Bármikor leiratkozhatsz. Az e-mail címed megadásával elfogadod az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat.
Küldünk neked aktuális jogi témákat, TASZ eredményeket, és híreket.

A TASZ gazdálkodásának nyilvánossága

Vannak, akik azt mondják, nem működünk átláthatóan, nem tudható, miből finanszírozzuk működésünket. Akik ezt állítják, nem mondanak igazat. Beszámolóink, mérlegeink, eredmény-kimutatásaink, független könyvvizsgálói jelentéseink, az szja 1%-ának felhasználásáról szóló közlemények évekre visszamenőleg elérhetők a TASZ honlapján. A beszámolók pályázati forrásonként tartalmazzák a bevételeinket: pontosan tudható, ki milyen céllal finanszírozza tevékenységünket. Letölthető a számviteli politikánk, a selejtezési szabályzatunk, a cafetéria szabályzatunk, a házipénztár kezelési szabályzatunk, a leltárkészítési és leltározási szabályzatunk, a számlarend és bizonylatolás rendje, a béren kívüli juttatások szabályzata és a szervezeti és működési szabályzat is.

Témáink

Egyenlőségprojekt

A TASZ Egyenlőségprojektje a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak állami diszkriminációja ellen, az esélyegyenlőségük megteremtéséért dolgozik. A Projekt a mélyszegénységben élő roma emberek, illetve a fogyatékossággal élők jogainak védelmére fókuszál. Partnerszervezeteink támogatásával kiállunk más sérülékeny csoportok, különösen a hajléktalan emberek, a menekültek, és az LMBTQI közösség tagjainak egyenlő jogaiért.

Magánszféraprojekt

A TASZ Magánszféraprojektjének fő célkitűzése, hogy az állam csak annyira avatkozzon bele a polgár magánéletébe, amennyire az feltétlenül szükséges. Célunk továbbá, hogy megfelelő színvonalon nyújtsa mindazokat a szolgáltatásokat (egészségügy, közoktatás, szociális ellátások), amelyek az állampolgárok alapjogainak gyakorlásához szükségesek. Kiemelt figyelmet fordítunk a szabad döntéshez való jog érvényesülésére az egészségügyi döntések terén (pl. abortusz), a betegek jogaira, a világnézeti szabadság érvényesülésére, az állami drogpolitikára, valamint a személyes adatok védelmére.

Politikai Szabadságjogi Projekt

A TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének egyik legfontosabb célja, hogy mindenki szabadon bírálhassa a közhatalom gyakorlóit, és ne érje hátrány azokat a polgárokat, akik kritikát fogalmaznak meg a hatalommal szemben. Kiemelt figyelmet fordítunk a szólás és a sajtó szabadságára, a gyülekezési jogra, az állam átlátható működésére és az ezt elősegítő információszabadságra, valamint a részvételi jogok, különösen a választójog gyakorlására.

Hírek

Feleslegesen húzza az időt a minisztérium, végül úgyis meg fogjuk ismerni a kórházi fertőzéses adatokat

Bár már jogerősen is pert nyertünk az EMMI ellen, és kötelező lenne kiadniuk a kórházi fertőzések adatait, inkább az időhúzást választották: a Kúria felülvizsgálatát kezdeményezték. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire megkapjuk az adatokat. Minden amellett szól, hogy a minisztérium ne várjon a bíróságra, hanem maga hozza nyilvánosságra az adatokat, úgyhogy most (újra) erre szólítjuk fel őket. Vagy folytatjuk a bíróságon.

Legyenek mindenki számára érthetőek az állami weboldalak!

Alapvető elvárás, hogy az állami szervek honlapjai akadálymentesek legyenek. Ezért hét állami szervnek tettünk javaslatokat azzal a céllal, hogy az emberek egyenlő esélyekkel juthassanak hozzá a nekik szükséges információkhoz, ha a honlapjaikról tájékozódnának.

Ne olvasd el, mert drogos leszel!

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma amiatt vonhatja meg a támogatását a DUE Médiahálózattól, amiért a diákújságíró lapban a fiatalok olyan témáról szólaltattak meg szakértőket, ami minden fiatalt érinthet, ez pedig a marihuána legalizálása. A demokratikus közbeszéd súlyos válságtünete, hogy egy releváns, több országban is felmerülő drogpolitikai kérdésről még egy kiegyensúlyozott, objektív és pártatlan cikk sem jelenhet meg állami támogatással.

Legitim kérdésfelvetés szakértői megvitatása


Arról vitatkozni, hogy a kábítószereket hogyan szabályozzuk, világszerte legitim. A kannabisz különleges helyet foglal el ebben a vitában, hiszen globálisan a leggyakrabban használt illegális szer, aminek fogyasztása – szakértői elemzések szerint – relatíve alacsony kockázattal jár (ellentétben például a legális alkohollal és dohánnyal). Több ország ezért a kábítószerek kevésbé kockázatos kategóriájába sorolja a kannabiszt és vannak, akik egyenesen legalizálták a rekreációs használatát (Uruguay, Kanada, az USA több állama). A kannabisz használata azonban nem veszélytelen, ezért a legalizációval kísérletező államok különös figyelmet fordítanak az ártalmak megelőzésére és csökkentésére. Az USA-ban jelenleg 9 államban jött létre a kannabisz legális piaca és a hozzá fűzött remények többsége bevált – kiváltképp a fiatalkori kipróbálások csökkentésének tekintetében. A DUE cikke tehát olyan szabályozási kérdést jár körbe, amely a világ demokráciáiban legitim politikai kérdésnek minősül. Világszerte továbbra is élénk vita övezi a kannabisz fogyasztásával, forgalmazásával kapcsolatos különböző szakpolitikai javaslatokat.


Fontos azonban tudni, hogy minden legalizációs megközelítés alapja a fiatalkorúak védelme, ami egybecseng a kormány Nemzeti Drogellenes Stratégiájának célkitűzésével is. Akár Kanadára, az USA-ra vagy Uruguayra tekintünk, minden modell elsődleges célja, hogy a fiatalok ne juthassanak kannabiszhoz. Ezt rendszerint a nemzeti dohányboltok rendszeréhez hasonló formában biztosítják, ahova csak felnőttek léphetnek be és ahol kannabiszon kívül más terméket nem lehet értékesíteni. Emellett szigorúan tiltják a reklámokat és a kannabisz legális vásárlásából befolyt adó egy jelentős részét drogprevencióra, illetve szenvedélybeteg-ellátásra fordítják.


A Magyar Idők számára a DUE-cikk legaggasztóbb megfogalmazása az, hogy a „legalizálást az iskolában kell elkezdeni”. Az előbbiek tükrében ez azonban mindössze annyit jelent, hogy a legalizációs modellekben a hangsúlyt az iskolában nem a bűnügyi következményekre, hanem a fiatalkori használat és a függőség megelőzésére kell helyezni, ahogyan ezt egyébként a legalizációs modellt ismertető Sárosi Péter, a TASZ korábbi munkatársa ki is fejti.


Nem igaz tehát a Magyar Idők tudatos félremagyarázása, miszerint Sárosi azt mondaná, hogy „a marihuána tulajdonképpen gyógyszer, és érdemes már gyerekkorban elkezdeni, mert csupa jótékony hatása van.” Épp ellenkezőleg: a legalizáció elsődleges célkitűzése, hogy a fiatalkorúak ne juthassanak kannabiszhoz! Ezt a célt az USA legalizáló államainak többségében sikerült is elérni. Az USA Egészségügyi Minisztériumának részeként működő Függőség és Mentálhigiénés Szolgáltatások Adminisztrációja (SAMHSA) tavaly megjelent kimutatása szerint 2016-ban az 5, már akkor legalizáló állam közül 4-ben csökkent a kannabisz kamaszkori kipróbálásának aránya, átlagosan 2-3%-kal, míg egyetlen államban nőtt, ott is mindössze 0,4%-kal.

A vita szabadsága

Érthetetlen tehát, hogy egy diákoknak szóló újságnak miért kell a támogatás elvesztésétől tartania, ha mégis beszámol egy ilyen modellről szakértők megkérdezésével, akik ráadásul egyaránt arra a konklúzióra jutnak, hogy Magyarországon ez a modell jelenleg még korai lenne.

A vita fontos, az ellentétes vélemények megismerése kell ahhoz, hogy később felelősen dönthessünk. A drog legalizálás vagy szigorítás témakörét körbejáró cikk elolvasása pedig nem okoz drogfüggőséget.

Propaganda ügyosztály

A Magyar Idők cikksorozata a szólásszabadság korlátozása mellett azonban a kormányzati propagandamédia sajátos természetével is szembesít: a szándékos félrevezetéssel, a tények relativizálásával és hamis színben való feltüntetésével, a kormány által ellenségnek kikiáltott csoportok és azok tagjainak megbélyegzésével, nem mellékesen pedig azzal, hogy az államilag finanszírozott média (jelen esetben a Magyar Idők) nem sajtóként, hanem az állam szerveként működik (erről bővebben itt írtunk) . A DUE-cikket, valamint a Magyar Idők erre érkezett cikksorozatát ebben a rendszerben kell értelmezni. Az állami pénzek ellenőrzése során a minisztérium propaganda ügyosztálya észreveszi a “hibát” (jelen esetben egy szakmai vitát) a gépezetben és újságcikknek kinéző kétségbeesett levelezésbe kezd a minisztérium másik szervével. Néhány napos zavar után megtörténik a korrigálás: a hibát elkövető megbüntetése, pontosabban a szakmai vitának teret adó, az újságírás alapvető szabályait követő diáklap pénzügyi támogatásának megvonása vagy az ezzel való fenyegetés. Ezzel az esettel pedig a diáklap (DUE Tallózó) megtanulta a cenzúra fogalmát, megismerte annak természetét.

Bodrogi Bea- Kardos Tamás

Photo credit: infodump on Visualhunt / CC BY-NC-ND