Családtámogatási ellátások (CSED, GYES, GYED, GYET)
Ebben tájékoztatóban azokról az anyagi támogatásokról írunk, amelyek a gyereket nevelőknek járnak. Ezek a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET). Fontos, hogy ezek a támogatások nem egyszerre, hanem egymás után járnak és az összegük egyre csökken, ahogy a gyerek nő. Tájékoztatónkból kiderül, hogy kinek, mikor és mennyi ideig járnak ezek az ellátások, hogyan kell igényelni őket, és milyen egyéb szabályok vonatkoznak rájuk.
Sorrendben így igényelheted a családtámogatási ellátásokat:
- CSED: szülési szabadság idejére, maximum 24 hétig jár, ami legkorábban a szülést megelőző négy héttel kezdődhet
- GYED: a gyerek kétéves koráig (ikreknél hároméves koráig) jár
- GYES: a gyerek hároméves koráig jár (ikreknél iskolakezdésig)
- GYET: csak három vagy annál több gyerek esetén igényelhető, a legkisebb gyerek 8 éves koráig vagy a legidősebb gyerek nagykorúságáig
Ezek a támogatások társadalombiztosítási jogosultsághoz kötöttek, és az állam biztosítja őket.
Nagyon fontos, hogy minden gyereknevelési támogatást neked kell igényelni külön-külön, ezek senkinek nem járnak automatikusan.
Ebben a tájékoztatóban csak az anyagi támogatásokkal foglalkozunk. A munkahelyi kedvezményekről, szabadságokról és a gyerekvállalás egyéb munkával kapcsolatos vonatkozásairól másik tájékoztatónkban olvashatsz.
CSED - csecsemőgondozási díj
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság ideje alatt jár, és a szülő nő igényelheti vagy az a személy, aki helyette nevelni fogja az újszülöttet. A CSED alapját a társadalombiztosítási járulék adja, ezért a folyósítása a biztosítási jogviszonyhoz kötődik.
Az kaphat CSED-et, aki a szülés előtti 2 évből legalább 365 napot dolgozott, társadalombiztosítási járulékot fizetett, és
- a szülés időpontjában is él a társadalombiztosítási jogviszonya,
- a szülés előtti 42 napon belül szűnt meg a jogviszonya (például mert elveszítette a munkáját),
- táppénzre kellett mennie baleset miatt, és a baleseti táppénz alatt vagy a táppénz lejártát követő 28 napon belül szül.
Fontos, hogy a két éven belüli 365 biztosított napnak nem folyamatosan kell fennállnia, hanem a biztosítási napokat összeadva. Tehát, ha például az elmúlt két évben kétszer fél évig volt munkád, az is számít. Biztosított lehetsz munkavállalóként, vállalkozóként, megbízással dolgozva és őstermelőként is, ha fizeted a megfelelő járulékokat.
Kinek járhat még a szülő nő helyett a CSED? Igénybe vehetem-e apaként vagy örökbefogadó szülőként?
Ha nem a szülő nő neveli az újszülöttet, akkor jogosult lehet CSED-re
- az apa, ha ő gondozza a csecsemőt, mert az anya az a saját egészségi állapota miatt ezt igazoltan nem tudja megtenni (ilyenkor kell a kórház igazolása),
- az apa, ha az anya felügyeleti joga megszűnt vagy az anya meghalt,
- az örökbefogadó anya, aki magához vette a gyereket,
- az örökbefogadó apa, aki magához vette a gyereket a párjával, de a nő igazoltan nem tudja gondozni egészségügyi állapota miatt (ilyenkor kell a kórház igazolása),
- az örökbefogadó apa, ha magához vette a gyereket és a párja meghal,
- az örökbefogadó apa, ha egyedül vette magához a gyereket,
- a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza.
Fontos, hogy ilyen esetekben is csak azokkal a biztosítási feltételekkel kaphatod a CSED-et, mint a szülő nők (lásd előző pont).
Mikortól kezdve és mennyi ideig jár a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj alapvetően a szülési szabadság alatt jár. Ez az anya esetében 24 hét, amiből kettőt kötelező igénybe venni, a maradék 22 hétről szabadon dönthetsz. A szülési szabadságból legfeljebb négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadnia a munkáltatónak, ha a felek nem állapodnak meg másként. Ez azt jelenti, hogy a CSED jogosultság a szülést megelőző négy hét bármely napján, de legkésőbb a szülés napjával kezdődik.
A szülési szabadság annak is jár, aki a szülő nő halála vagy egészségi állapota miatt gondozza a gyereket (pl. ilyen lehet a vér szerinti apa vagy a nagyszülő), ha erről végrehajtható bírósági vagy gyámhatósági határozata van és munkaviszonyban áll.
A csecsemőgondozási díj maximum a gyerek születésétől számított 168. napig jár, de ha a szülési szabadságot még a szülés előtt megkezded, ennél korábbi időpontban lejár a jogosultság.
Koraszülött gyerekek esetén azonban tovább is járhat, ha csak később tudod hazavinni a kisbabádat a kórházból. Ilyenkor a szülési szabadságból fel nem használt napokat, a szülést követő egy év elteltéig igénybe veheted. Ezzel kapcsolatban érdemes a munkáltatóddal egyeztetned, mivel a szülési szabadság kiadására a közös megállapodásotok az irányadó.
A CSED megszűnik, ha
- a gyereket
- ideiglenes hatállyal másik családnál helyezték el,
- nevelésbe vették,
- több mint harminc napig gyerekotthonban helyezték el (ezekben az esetekben az intézkedést követő napon szűnik meg)
- a gyerek halva születik,
- a gyerek a születést követően hal meg (ekkor az ezt követő 15. napon szűnik meg)
A szülési szabadságra viszont más szabályok vonatkoznak, mint a CSED-re. Ha meghal a babád, akkor is jár a szülést követően minimum 6 hét szülési szabadság.
Ha azonban nevelésbe vették vagy másnál helyezték el, nem jár tovább a szülési szabadság.
Mikor és meddig jár a CSED, ha nem alkalmazottként dolgozom?
Ha nem hagyományos munkahelyen dolgozol, hanem pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási jogviszonyban dolgozó vagy, akkor is jár a CSED, és ugyanúgy kell számolni a szülési szabadságot is. Ilyenkor önállóan dönthetsz arról, hogy mikor kezded meg a szülési szabadságod és ezzel együtt a CSED jogosultságod idejét.
Mennyi a CSED összege és hogyan számítják ki?
A csecsemőgondozási díj az anya jövedelmének 100%-a. Ez azonban nem az adott pillanatban fennáló jövedelmedet jelenti.
Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmedet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetét veszik alapul, abban az esetben ha a biztosítási idő folyamatos volt. Tehát ha folyamatosan dolgoztál, és például december 1-től veszed ki a szülési szabadságot, akkor a szeptember 30-at megelőző félév keresetéből számítják ki az átlagjövedelmedet. Kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, tehát, ami a bevallott jövedelmed. Ez az az összeg, ami a társadalombiztosítási járulékalapodat képezi. Értéke mindenkinél más, online kalkulátorok segítségével előre is ki tudod számolni, hogy a te esedetben körülbelül mennyi.
Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelmed, vagy a biztosítási jogviszonyod a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor a számításra másféle szabály vonatkozik. Erről további információkat az Államkincstár oldalán találhatsz.
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a CSED összegére akkor is, ha nem az anya veszi igénybe.
Mikor és hogyan kell igényelnem a CSED-et?
A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor kérheted, de ezt előre jelezned kell a munkahelyeden. Ha minden szükséges iratot beadsz, nyolc nap alatt el kell bírálni a kérelmed, de ha valamit hiányosan adtál be, a határidő 60 napra nő. Fontos, hogy ezekkel a határidőkkel számolj attól függően, hogy mikortól szeretnéd kapni a CSED-et. A hiánypótlás miatt érdemes inkább hosszabb időt hagyni az igénylés elbírálására, mint nyolc nap.
A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. Itt van külön nyilatkozat az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is. Ha szeretnéd a CSED mellett már a gyermekgondozási díjat (GYED) is igényelni, akkor erre is van lehetőséged egy külön nyomtatvány benyújtásával.
A kitöltött kérelmet a munkáltatódnak kell benyújtanod. Azt, hogy ki a munkáltatód, a munkaszerződésedből tudod meg. Ha nem alkalmazottként dolgozol, akkor a válallkozásod székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell elektronikusan benyújtanod a kérelmed.
Ha már a szülés előtti időszaktól igényled a CSED-et, csatolnod kell a terhesállományba vételt az orvosodtól. Ezen található a szülés várható időpontja. Ha nem vettek terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolnod. Ebben az esetben a szülést követően el kell küldened a születési anyakönyvi kivonat másolatát oda, ahová a kérelmet is küldted
Ha a szülés utántól igényled a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgozol, a születési anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldened munkáltatódnak a kérelemhez csatolva. Társadalombiztosítási kifizetőhely az a munkahely, ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma. Ha nem társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgozol, akkor a kérelem beadásán kívül nincs további teendőd.
Mikor nem jár nekem a CSED?
Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED. Például, ha kiskorú vagy még, vagy ha nagykorúként továbbtanulsz valószínűleg nem lehetsz jogosult CSED-re, mert ez az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartozik. Az ilyen ellátások biztosítási jogviszonyhoz, hagyományosan munkaviszonyhoz kötöttek, aminek az a lényege, hogy részlegesen pótolja a kieső jövedelmet. Ha viszont dolgoztál legalább 185 napot az szülés előtti két évben és több mint egy éve tanulsz, akkor jogosult lehetsz CSED-re, mivel a tanulmányaidból 180 napot beszámíthatsz a szükséges 365 nap biztosítotti jogviszonyba.
Dolgozhatok-e a CSED folyósítása mellett / szülési szabadságon?
A szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia, mégse járjon anyagilag rosszabbul. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás. Kivétel ez alól a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amiért szintén jár kereset, de emellett megkaphatod a CSED-et is.
Egyéb bevételed (például települési támogatás, iskoláztatási támogatás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék) természetesen lehet, ha ehhez nincs szükség arra, hogy dolgozz.
Mi történik, ha éppen a szülést megelőzően veszítettem el a munkámat? Akkor is jár a CSED?
Ha a munkád megszűnését követő 42 napon belül születik a gyereked, akkor járhat, különben nem.
GYED - gyermekgondozási díj
GYED-et a szülési szabadság lejárta után igényelhetsz, amikor már nem jár a CSED, de továbbra is szeretnél otthon maradni a gyerekeddel vagy visszamentél dolgozni. Ennek összege kevesebb, mint a CSED-é, de ugyanúgy a jövedelmedből számítják ki.
GYED-re az anya, az apa és minden szülőnek minősülő személy jogosult lehet. Feltételei, hogy
- a gyerekedet a saját háztartásodban neveld,
- a gyereked születését megelőző két éven belül 365 napon át volt biztosításod (ennek nem folyamatosan kell fennállnia, hanem a biztosítási napokat összeadva kell kijönnie),
- csecsemőgondozási díjra voltál jogosult, és a biztosítási jogviszonyod ez alatt szűnt meg (azaz például a szülési szabadság alatt veszítetted el a munkádat).
A GYED szempontjából szülőnek minősül
- a vér szerinti szülő,
- az örökbefogadó szülő,
- a szülővel együtt élő házastárs,
- a gyám,
- aki a saját háztartásában nevel egy gyereket, akit örökbe szeretne fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
A nagyszülőkre más szabályok vonatkoznak, erről részletesen az Államkincstár oldalán olvashatsz.
Fontos, hogy más feltételekkel jogosult lehet a GYED-re az is, aki felsőoktatásban tanul vagy nemrég diplomázott, illetve a nevelőszülő és a nagyszülő.
Kinek jár a diplomás GYED?
Ez olyankor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyereked. Ebben az esetben sokaknak nincs még munkaviszonyuk, ennek ellenére, mivel az egyetem fizet a hallgatók után biztosítást, így is kaphatnak családtámogatási ellátást.
Erre alapesetben olyan nappali tagozatos szülő nő lehet jogosult, aki
- az általános GYED szabályok alapján nem kaphatna támogatást (pl. nem volt biztosítása a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napig),
- a gyerek születését megelőző két évben legalább két félévet (260 napot) járt felsőoktatási intézménybe,
- a gyerek az felsőoktatási évei alatt vagy azt követő egy éven belül születik,
- saját háztartásban neveli a gyereket,
- magyar állampolgár vagy EGT-tagállam állampolgára,
- a szüléskor rendelkezik érvényes magyar bejelentett lakóhellyel.
Ezeknek a feltételeknek mind meg kell felelned, ha diplomás GYED-et akarsz kapni. Ha a szülő nő meghal, vagy nem felel meg minden feltételnek és nem kaphat GYED-et, az apa is kaphatja helyette a diplomás GYED-et (ha ő megfelel a fenti feltételeknek).
Fontos, hogy nem kaphatsz diplomás GYED-et, ha a gyerek születését követően, az első 168 napban dolgozol. Ezt azért van, mert a diplomás GYED-et pont azért kapja a szülő, mert nem dolgozott, hanem tanult korábban. Ha dolgozol, akkor a “sima” GYED-re lehetsz jogosult, de ebben az esetben a szülést megelőző két évben legalább 365 napot kell dolgoznod.
Kinek jár a nevelőszülői GYED?
Nevelőszülői GYED-et az a nevelőszülő kaphat nevelőszülői tevékenysége alatt, akire igazak a GYED alapfeltételei. Ha a nevelőszülőség mellett mást is dolgoztál a gyerek születését követő 169. napig, akkor erre az időszakra nem jár nevelőszülői GYED. Egy nevelőszülő csak egy nevelt gyerek után kaphat nevelőszülői GYED-et.
Kinek jár a nagyszülői GYED?
A nagyszülői GYED arra van, hogy ha a szülők szeretnének dolgozni, de a gyereket nem tudják bölcsödébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül. Ilyenkor a munkába visszatérő szülő helyett a nagyszülő kapja az ellátást, ami beleszámít a nyugdíjába is. Fontos, hogy ilyenkor a gyerek nem lehet napközbeni ellátást biztosító intézményben, azaz bölcsődében, hiszen a nagyszülőnek a napközbeni gyerekfelügyeletért cserébe biztosítja az állam a támogatást.
Nagyszülői GYED-et az kaphat, akinek a vér szerinti vagy örökbefogadott gyereke, esetleg gyerekének házastársa (tehát a nagyszülő veje, menye) jogosult lenne egyébként szülői GYED-re. Emellett nemcsak a saját, hanem a házastársa unokái után is igénybe veheti valaki a nagyszülői GYED-et. Ahhoz, hogy a GYED-re jogosult szülők dönthessenek úgy, hogy inkább a nagyszülő vegye igénybe a támogatást, az kell, hogy:
- a nagyszülőnek legyen a megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítása,
- a gyerek mindkét szülője dolgozzon,
- a gyereket ne a nagyszülő, hanem a szülők neveljék az otthonukban,
- a szülők leírják, hogy egyetértenek azzal, hogy a nagyszülő kapja a GYED-et,
- az érintett gyerek után ne kapjanak GYES-t a szülők.
A nagyszülői GYED részletes szabályait megtalálod az Államkincstár oldalán.
Mikor nem kaphatok GYED-et?
Nem jár a GYED, ha
- ha egyéb rendszeres pénzellátásban* részesülsz (kivéve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási támogatást, a nem ugyanarra a gyerekre megállapított otthongondozási díjat, álláskeresési támogatást, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást);
- ha a gyereket ideiglenes hatállyal nevelésbe vették, másnál vagy több mint 30 napig gyerekotthonban helyezték el,
- ha előzetes letartóztatásban vagy, szabadságvesztésed vagy elzárásod töltöd.
*Egyéb pénzbeli ellátás például
- a nyugdíj,
- a rokkantsági járadék,
- az ápolási díj,
- az özvegyi járadék,
- a tartós ápolást végzők időskori támogatása.
Hogy milyen más járadéktípusok mellett nem jár a GYED, arról részletesen olvashatsz az Államkincstár oldalán.
Elveszítem a GYED-et, ha bölcsibe jár a gyerekem?
Igen is és nem is.
Nem, ha azért van szükség a gyerek nappali felügyeletére, mert te dolgozol, nappali tagozaton tanulsz, vagy az intézmény, ahová a gyerek jár rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt, amire a gyereknek szüksége van például fogyatékossága miatt. Ilyenkor továbbra is jár neked a GYED.
Ha ilyen ok nem áll fenn, a gyereket mégis bölcsődébe, mini bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe, családi bölcsődébe, vagy napközbeni gyermekfelügyeletbe járatod, akkor viszont nem jár a GYED.
Meddig kaphatom a GYED-et?
A gyermekgondozási díj alapvetően legkorábban a csecsemőgondozási díj (168 nap) lejártát követő naptól a gyerek kétéves koráig jár. Ikrek esetén viszont tovább, a harmadik életév betöltéséig.
Akkor is megszűnik a GYED, ha a gyereked meghal. A támogatás ilyenkor nem azonnal szűnik meg, a részletes szabályokat megtalálod az Államkincstár oldalán.
Mennyi a GYED összege és mi alapján számítják ki?
A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azt a jövedelmet veszik figyelembe, ami alapján a biztosítási jogviszonyod is fennáll, tehát ami után a tb járulékot fizeted. Ez az összeg teljesen egyedi, a jogosultság kezdő napján fennálló jövedelem alapján számolják ki. (Ezt te is megteheted online kalkulátorok segítségével.)
A GYED a jövedelmed napi átlagának 70 százaléka, de van egy maximumértéke. Nem lehet több mint a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez 2024-ben 373 520 ft. Ha ennél több lenne a saját kereseted 70 százaléka, akkor is az előbbi számítás alapján járó összeget fogod kapni. A maximálisan megállapítható összeg ugyanis mindig a minimálbérhez igazodik.
Dolgozhatok-e a GYED mellett?
Igen, a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabéredet és a GYED-et is megkapod. Ha a gyereked gondozása céljából a szülési szabadság után fizetés nélküli szabadságra mész, akkor munkabért nem, csak a GYED-et fogod megkapni.
Mindkét szülő igénybe veheti a GYED-et?
Egy gyerek után, egy időben egy szülő veheti igénybe a GYED-et. Ha viszont valamilyen okból meggondolják magukat a szülők arról, hogy ki vegye igénybe a GYED-et, erre is van lehetőség. Tehát például az anya kérheti a GYED megszüntetését, az apa pedig igényelheti a GYED-et, ha ő is jogosult lenne rá.
Mikor és hogyan kell igényelnem a GYED-et?
A GYED legkorábban a CSED után, tehát a szülést követő 168. napot követően jár, de már akkor leadhatod az igényedet, amikor a CSED-et igényled. Ez megkönnyíti az ügyintézést. A GYED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod a munkáltatódnak, ugyanyúgy, mint a CSED esetében. Ehhez űrlapot az Államkincstár oldalán találsz. Külön nyilatkozat van az alkalmazottként és a nem alkalmazottként igénylők, és a diplomás GYED-et igénylők számára.
Ha már a szülés előtt, a CSED-del együtt igényelted a GYED-et, akkor a CSED lejárta után nincs további dolgod.
Általános GYED
Ilyenkor a munkahelyeden, a munkáltatódnak kell benyújtanod a kérelmet. Ha nem munkavállalóként dolgozol, akkor elektronikus úton a székhelyed, lakóhelyed szerint fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros és Pest vármegye esetében Budapest Főváros Kormányhivatalához nyújthatod be a kérelmed.
A kérelemhez csatolva küldd el
- a gyerek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha kaptatok a gyerek után CSED-et, és azt nem te kaptad (pl. a szülő nő kapta a CSED-et, de az apa megy GYED-re),
- ha örökbefogadtál az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot,
- ha az örökbefogadás folyamatában vagy, de már te neveled a gyereket, akkor az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
- ha családbafogadó gyám (pl. nagyszülő) vagy, akkor a gyámmá kinevezésről szóló határozatot,
- ha időközben megszűnt a munkahelyed vagy más módon már nem vagy biztosított, akkor a tb kiskönyved.
Diplomás GYED
Ha vér szerinti apaként vagy az igényléskor nem biztosított nőként (pl. mert már megszűnt hallgatói jogviszonyod) igényled a GYED-et, akkor a lakóhelyed szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatod be. Ha szülő nőként van biztosításod a kérelem benyújtásakor, mert még van hallgatói jogviszonyod, akkor a kérelmet a felsőoktatási intézménynél kell benyújtani.
A kérelemhez csatolnod kell
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
- a felsőoktatási intézmény által (tanulmányi osztályon) kiállított, hallgatói jogviszonyodról szóló igazolást, amihez mintát az Államkincstár oldalán találhatsz,
- ha nem magyar, de EGT tagállam állampolgára vagy, akkor a magyarországi lakcímedről kiadott hatósági igazolvány másolatát,
- ha vér szerinti apaként a szülő nő halála miatt igényled az ellátást, mellékelned kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
A diplomás GYED-re külön kérelmet találsz az Államkincstár oldalán.
Nevelőszülői és nagyszülői GYED
A nevelőszülői és nagyszülői GYED iránti kérelmet az ezekre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. A kérelmet a foglalkoztatódhoz kell benyújtanod.
GYES - gyermekgondozást segítő ellátás
Ha jogosult voltál CSED-re és/vagy GYED-re, akkor ezek megszűnése után jár a GYES. Egymás mellett ugyanis nem vehetők igénybe ezek az ellátások egyazon gyerek után. Ha több gyereked van, akkor természetesen lehetséges, hogy többféle ellátásra is jogosult vagy egyszerre.
A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, ezért akkor is igényelheted, ha nem voltál jogosult sem CSED-re, sem GYED-re. Ilyenkor a GYES-t akár a gyereked születésétől kezdődően is megkaphatod, ekkor azonban fél évig nem dolgozhatsz.
A GYES-t a gyerekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Ha nem tudtok megállapodni, hogy ki vegye igénybe – kérelemre – a gyámhatóság dönt erről.
Kinek jár a GYES?
Gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a két szülő közül az egyik jogosult a saját háztartásban nevelt gyereke után. Fontos, hogy ez az ellátás nem biztosítási jogviszonyhoz kötött, tehát mindenkinek járhat függetlenül attól, hogy volt-e a gyereke megszületése előtt munkája.
A kiskorú szülőkre külön szabályok vonatkoznak. Ilyenkor vagy a kiskorú szülő vagy, a gyereke mellé kirendelt gyám kaphatja a GYES-t. Aki 16 éves már elmúlt, de nincs 18, és szülői vagy a gyámhatósági engedéllyel elköltözik a szüleitől, járhat neki a GYES.
Azonban ha a kiskorú szülő gyerekének kirendeltek egy gyámot (például a nagyszülőt vagy más rokont), mert a hatóság úgy látja, hogy a szülő segítségre szorul a nevelésben, akkor vagy a szülő vagy a gyám fogja kapni a GYES-t. Ez attól függ, hogy a szülő és a gyám együtt élnek e.
- A szülő kérheti a GYES-t, ha nem a gyámmal él, hanem saját háztartásban.
- A gyám kérheti a GYES-t, ha az ő háztartásában él a kiskorú szülő és annak a gyereke. Tehát ha például a nagymama lett az unoka gyámja, és mindannyian együtt élnek, akkor ő kérheti a GYES-t.
Jogosult lehet az örökbefogadó szülő és a nagyszülő is (nemcsak gyámként) a GYES-re, ezekről a következőkben olvashatsz.
Mikor kaphatok örökbefogadó szülőként GYES-t?
Az örökbefogadó szülő a gyerek örökbefogadás előtti gondozásától számított 6 hónapig kaphat GYES-t, ha a gyerek elmúlt már 3 vagy 10 éves. Ha a gyerek csak 6 hónapon belül lesz 3 vagy 10 éves, vagy ikrek esetén 6 hónap múlva tanköteles, akkor az örökbefogadó szülő plusz 6 hónapig kaphat GYES-t.
Ezek nem vonatkoznak
- a házastársi vagy rokoni örökbefogadásra,
- ha a gondozásba vétel előtti egy évben már a háztartásában nevelte az örökbefogadó szülő a gyereket,
- vagy ha örökbefogadói díjat kapott vagy kap.
Mikor jár a nagyszülői GYES?
A nagyszülő is igénybe veheti a GYES-t a szülők helyett, ha egyébként a szülőknek járna a GYES, de úgy döntenek, hogy inkább a nagyszülő kapja. Ehhez az szükséges, hogy
- a gyerek legalább 1 éves legyen,
- a gyereket a szülők otthon neveljék,
- a szülők írásban lemondjanak a nagyszülő részére a GYES-ről,
- a szülők ne kapjanak másik gyerek után GYES-t.
Mikortól és mennyi ideig kaphatom a GYES-t?
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10. életévének betöltéséig jár a GYES.
Mennyi a GYES összege és hogyan számítják ki?
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Régen ezt nyugdíjminimumként ismertük. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. 2024-ben az egy gyerek után kapható GYES összege bruttó 28 500 ft, melyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le.
Ikrek esetén a GYES havi összege a szociális vetítési alap szorozva a gyerekek számával.
Dolgozhatok-e GYES mellett?
Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Abban az esetben azonban, ha a gyereked születésétől kezdődően GYES-t kapsz, mert más ellátásra nem voltál jogosult, a gyerek fél éves koráig nem folytathatsz keresőtevékenységet.
Hogyan és mikor igényelhetem a GYES-t?
Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult voltál-e CSED-re és GYED-re. Ha kaptál CSED-et és GYED-et akkor a GYED lejárta után kérheted a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatod még a GYED alatt. Ha nem kaphatsz CSED-et, GYED-et, mert nem volt biztosításod, akkor a gyerek születésétől igényelheted a GYES-t.
A GYES iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. Külön nyilatkozat van a szülőként és a nagyszülőként igénylők számára. A mintanyomtatványokban le van írva, hogy milyen iratokat kell csatolnod.
A GYES-t többféleképpen is igényelheted:
- online a magyarorszag.hu oldalon keresztül;
- személyesen a lakcímed szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán vagy a kormányablakban;
- postán pedig a Budapest 1919 címre címezve, a borítékra a lakcímed szerint illetékes kormányhivatal nevét ráírva.
GYET - gyermeknevelési támogatás
GYET-re csak azok a szülők jogosultak, akik három vagy több kiskorú gyereket nevelnek. A szülő mellett jogosult lehet a GYET-re a gyám, ha három vagy több kiskorú gyereket nevel. Ez alól kivétel a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő.
Mikortól és meddig kaphatom a GYET-et?
A támogatás a legfiatalabb gyerek 3-8 éves kora között jár. Viszont megszűnik a jogosultság a GYET-re, ha a saját háztartásban nevelt kiskorú gyerekek száma három alá csökken, így például ha egy vagy több gyerek nagykorú lesz, vagy véglegesen kikerül a háztartásból (pl. különélő másik szülő háztartásába kerül vagy meghal).
Nagykorúnak az válik, aki a 18. életévét betöltötte vagy elmúlt 16 éves, és a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött.
Kaphatom-e a GYET-et, ha a gyerekeim intézménybe járnak?
Igen. Az, hogy napközbeni ellátást biztosító intézménybe (bölcsöde, óvoda, iskola) jár a gyereked, nem érinti a GYET jogosultságod.
Mennyi a GYET összege és hogyan számolják ki?
A gyermeknevelési támogatás havi összege azonos a szociális vetítési alap összegével. Régen ezt nyugdíjminimumként ismertük. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. 2024-ben a GYET összege bruttó 28 500 ft, melyből 10% nyugdíjjárulék vonnak le.
Dolgozhatok-e a GYET folyósítása mellet?
Ha gyermeknevelési támogatást kapsz, maximum heti 30 órában dolgozhatsz munkahelyen, de időkorlát nélkül dolgozhatsz otthonról, például home office-ban vagy saját vállalkozásban.
Egyéb támogatások
A fenti támogatási formák mellett létezik még egyszeri anyasági támogatás és családi pótlék, illetve van, ahol a helyi önkormányzat is ad támogatást, amiről a településed vagy kerületed önkormányzatánál tudsz érdeklődni.
Anyasági támogatás
Ez egy egyszeri pénzbeli támogatás, amit a gyerek születését követően az anya kaphat. Fontos, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani!
Az anyasági támogatást nem csak a vér szerinti anyák igényelhetik, de az igénylés minden esetben feltételhez kötött.
- Az a szülő nő igényelheti, aki a terhesség alatt négyszer megjelent terhesgondozáson (a terhesgodozásról a szülészeti tájékoztatónkban olvashatsz bővebben).
- Örökbefogadó szülők akkor igényelhetik, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyereket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelték folyamatosan saját háztartásában a gyereket.
- A gyám pedig akkor igényelhet anyasági támogatást, ha a gyerek a születését követő hat hónapon belül végleges határozattal hozzá került.
Nem kaphat anyasági támogatást, aki a szülés előtt beleegyezett a gyerek örökbeadásába vagy akinek a gyerekét a szülés után a gyámhatóság kiemelte a családból.
Az anyasági támogatás összege mindig a szociális vetítési alap 225 %-a. Régen ezt nyugdíjminimumként ismertük. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. Ikrek esetén magasabb összeg jár.
Az anyasági támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldaláról tölethetsz le. Külön nyilatkozat van a Magyarországon és a külföldön született gyerek után igényelt anyasági támogatáshoz.
Az anyassági támogatási igényt többféleképpen is benyújthatod:
- online a magyarorszag.hu oldalon keresztül;
- személyesen a lakcímed szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán vagy a kormányablakban;
- postán pedig a Budapest 1919 címre címezve, a borítékra a lakcímed szerint illetékes kormányhivatal nevét ráírva.
Családi pótlék
Családi pótlékot kaphat a gyereket saját háztartásában nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám. (Ebben a tájékoztatókban a szülők által a gyerek után igényelhető támogatásról írunk. A saját jogodon igényelhető emelt összegű családi pótlékról egy másik tájékoztatóban olvashatsz).
A családi pótléknak kétféle igényelhető formája van, attól függően, hogy hány éves a gyerek:
- nevelési támogatás: a születéstől a gyerek tankötelezettségéig
- iskoláztatási támogatás: tankötelezett korban (16. életév betöltésével egybeeső tanév végéig). Ha a gyerek továbbtanul akár köznevelési (gimnázium) akár szakképző iskolában, akkor 20. évének betöltéséig (ennek a tanévnek a végéig) még jár iskoláztatási támogatás.
Sajátos nevelési igényű, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyerek után különleges szabályok alapján járhat családi pótlék.
Középsúlyosan, súlyosan értelmi fogyatékos, vagy siketvak, iskolai fejlesztésben résztvevő, vagy tankötelezettség megszűnését követően súlyos betegség miatt önálló életvitelre képtelen gyerek esetében nevelési támogatás jár a gyerek 18 éves koráig. Tovább kaphatnak támogatást az SNI gyerek nevelői is, ha a gyerek tankötelezettségét meghosszabbította az igazgató. Ilyenkor annak a tanévnek a végéig jár az iskoláztatási támogatás, amikor a gyerek betölti a 23. évét.
A családi pótlék összege fix, és alapvetően attól függ, hogy hány gyereket, és egyedül vagy párban nevel a szülő. Erről bővebb információkat a Magyar Államkincstár oldalán találsz.
Magasabb összegű családi pótlék jár a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek utá. Ennek szabályairól bővebben a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletben tájékozódhatsz.
A családi pótlékra az igényedet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. A mintanyomtatványokban le van írva, hogy milyen iratokat kell csatolnod. A családi pótlékot többféleképpen is igényelheted:
- online a magyarorszag.hu oldalon keresztül;
- személyesen a lakcímed szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán vagy a kormányablakban;
- postán pedig a Budapest 1919 címre címezve, a borítékra a lakcímed szerint illetékes kormányhivatal nevét ráírva.
Települési támogatások
A települési önkormányzatok rendeletekben biztosíthatnak további támogatásokat. A települési támogatás lehet
- rendes, ami időszakonként rendszeresen jár,
- vagy rendkívüli, ami krízishelyzetben, egyszeri segítséget ad.
A települési önkormányzat honlapján tájékozódhatsz arról, hogy pontosan milyen támogatásra lehetsz jogosult, és hogyan kell benyújtanod a kérelmet, de érdeklődhetsz róla személyesen is a polgármesteri hivatalban.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts egyszeri adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
