A TASZ ÉS HÁROM PARTNERSZERVEZETE BEAVATKOZOTT AZ EJEB ELŐTT A LENGYEL PEGASUS-ÜGYBEN
A Társaság a Szabadságjogokért három másik emberi jogi szervezettel – az uniós szinten működő Data Rights France-szal, a görög Homo Digitalis-szal és a spanyol (katalán) Irídiával – együtt beavatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyamatban lévő Brejza v. Lengyelország ügybe. A szervezeteket az köti össze, hogy mindannyian olyan országokban dolgoznak, ahol a Pegasus kémprogrammal visszaélve politikai ellenfeleket, újságírókat és jogvédőket figyeltek meg. Beavatkozásuk célja, hogy bemutassák a Bíróságnak a kémszoftverekkel való visszaélés súlyos emberi jogi következményeit, és segítsék a megfelelő jogi mércék kialakítását.
Az ügy háttere és kapcsolata a Pegasus-botránnyal
A Brejza-ügy középpontjában Krzysztof Brejza, egy lengyel ellenzéki politikus megfigyelése áll. A Pegasus kémprogrammal éveken át figyelték a telefonját, teljes hozzáférést szerezve személyes és politikai kommunikációjához, amelyet később manipulált módon használtak fel ellene a választási kampány során. A Pegasus-botrány azonban nem csupán Lengyelországra korlátozódik: Magyarországon, Görögországban és Spanyolországban is napvilágra kerültek hasonló esetek, ahol az állami hatóságok nemzetbiztonságra hivatkozva politikai ellenfeleiket, újságírókat és jogvédőket figyeltek meg.
Hogyan segítették a beavatkozók a Bíróság munkáját?
A beavatkozó szervezetek három fő területen osztották meg tapasztalataikat a Bírósággal:
- A jogorvoslat hiánya: A beavatkozók rámutattak, hogy a megfigyelési ügyekben az érintettek szinte lehetetlen helyzetbe kerülnek, amikor jogorvoslatot próbálnak keresni. Magyarországon például az áldozatok soha nem kapnak értesítést arról, hogy megfigyelték őket, így gyakorlatilag esélyük sincs bíróság előtt bizonyítani az ügyüket. A bíróságok pedig csak akkor tudnak eljárni, ha az adatkezelés bizonyított – ami titkosszolgálati megfigyelések esetén lehetetlen.
- A nemzetbiztonságra hivatkozás visszaélésszerű alkalmazása: Az érintett országokban bevett gyakorlat, hogy a hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva igazolják a megfigyeléseket, noha a célpontok semmilyen valódi fenyegetést nem jelentenek. A teljes eljárás átláthatatlansága és a titkosítás lehetetlenné teszi a hatékony jogi ellenőrzést.
- A spyware-ek hatása túlmutat a hagyományos megfigyelésen: A beavatkozók hangsúlyozták, hogy a Pegasus és más hasonló kémprogramok nem csupán lehallgatják a kommunikációt, hanem teljes hozzáférést biztosítanak az áldozatok eszközeihez. Egyes esetekben – ahogy például Indiában is dokumentálták – a megfigyelők manipulálhatták az áldozatok adatait, sőt akár hamis bizonyítékokat is elhelyezhettek az eszközeiken.
A beavatkozók arra hívták fel a Bíróság figyelmét, hogy a spyware-rel végzett titkos megfigyelések jogszerűségének vizsgálatakor szigorúbb mércét kell alkalmazni, és biztosítani kell, hogy az érintettek hatékony jogorvoslathoz jussanak.
