Pert nyertünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, megtudhatjuk kinek nyilvános a Kormányinfó

Pert nyertünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen. A bíróság arra kötelezte a kormányzati szervet, mondja el ki és milyen szempontok alapján dönt arról, hogy mely újságírónak mit válaszolnak, ha be szeretne jutni a Kormányinfóra. Az is kiderült a perben, hogy a helyzet meglehetősen kiszámíthatatlan.   

Egyik ügyfelünk, a MátészalkaLeaks blog újságírója szeretett volna bejutni a Kormányinfóra, hogy kérdéseket tehessen fel a kormányszóvívőnek. Ahogyan az a kormányzati instrukcióban szerepel, az újságíró írt is regisztrációs kérelmeket a megfelelő email címre. A megkereséseire vagy egyáltalán nem kapott reakciót vagy pedig elutasító választ kapott helyhiányra való hivatkozással. Mindezidáig az újságíró egyetlen alkalommal sem kapott belépési engedélyt a parlamentbe, hogy részt vehessen a Kormányinfón.

Ezen a szálon elindulva szerettük volna megtudni, hogy ki az, aki ebben a kérdésben döntést hoz, milyen szempontok alapján válogatják ki a szerencséseket és hogy mi történik a beérkező regisztrációs kérelmekkel.

A per során az derült ki, hogy nincsen a Miniszterelnökségen felelőse ennek a kérdésnek. Valóban érkeznek regisztrációs kérelmek a kormanyszovivo@mk.gov.hu email címre, de nincsen meghatározva, hogy azokra ki válaszol és az sem, hogy mit és milyen szempontok alapján válaszol. Meglehetősen furcsa, hogy a közigazgatásban egy ilyen kérdés gyakorlatilag ad hoc jelleggel dől el, de legalább ezt is megtudtuk.

Az is kiderült a perből, hogy azok akik egyébként a Parlamentben vannak, külön regisztráció nélkül beléphetnek a Kormányinfóra, ha van ott hely. Ugyan ez örömteli hír, de azoknak az újságíróknak nem segít, akiknek nincsen belépőjük az épületbe.

A bíróság egyébként a döntésével kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy legalább azt nevezzék meg, melyik szervezeti egysége dönt arról, hogy mit válaszolnak az egyes megkeresésekre, illetve kötelezte őket arra is, hogy számolják meg, 2017. március 1. és 2017. június 25. között hány alkalommal és milyen indokkal utasítottak vissza a kormanyszovivo@mk.gov.hu e-mail címre érkező, a Kormányinfón való részvételre vonatkozó újságírói regisztrációt, illetve hány alkalommal hagytak válasz nélkül ilyen kérelmet.

Abban bízunk, hogy ha a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem is ismeri fel a saját válogatási szempontjait, az újságírók akkor is okosabbak lesznek ezen válaszok birtokában. Az ítélet azonban egyelőre még nem jogerős.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Jogsértő megosztás

Már egy facebookos megosztás sem veszélytelen! Ügyfelünk sem gondolta volna, hogy a leghétköznapibb tevékenység, egy Facebook poszt megosztása után bíróság előtt találhatja magát. Pedig így történt, miután megosztott egy, a helyi önkormányzattal szemben kritikus Facebook posztot, és a jogerős döntés szerint ezzel megsértette Tata Önkormányzatának jó hírnevét.

A számból veszi ki a szót

A polgári jog szabályai szerint, ha kiírom a blogomra, hogy Rozi ellopta az irodai hűtőből a sütimet, amit ebéd utánra tartogattam, holott csak elfelejtettem, hogy már ebéd előtt megettem azt a sütit, akkor hamis tény állításával megsértem Rozi jóhírnévhez való jogát. A bejegyzésemet átveszi egy újság, és kritika nélkül közli, hogy „Rozi sütit lopott” – írta a TASZ munkatársa, akkor a lap hamis tény híresztelésével sérti meg Rozi jogait.