Pert nyertünk Szegeden a független sajtó védelmében: szabadon idézhető egy képviselő állítása

Egy szegedi önkormányzati képviselő még 2021 őszén azt állította a saját Facebook-oldalán, hogy Szeged egyik piacának ügyvezetője tönkretette a piacot és aztán a Maldív-szigetekre utazott nyaralni. A Szegeder egy cikket készített erről és az ügy hátteréről, amiben idézte ezt az állítást. A cikk azt mutatta be, hogy valójában az ügyvezető a bejelentett jövedelméből gond nélkül megteheti, hogy a Maldív-szigetekre utazik és a piac bezárása körüli kérdésekkel mélyebben nem foglalkozott. A piac ügyvezetője mégis pert indított a Szegederrel szemben, mert az ő álláspontja szerint a Szegeder megsértette a jó hírnevét azzal, hogy a piacot tönkretevő vezetőként említette őt. Meglepő módon az ügyvezető, legjobb tudomásunk szerint, az állítást posztoló önkormányzati képviselőt nem perelte be. Nem tudjuk, hogy azért nem, mert azt gondolta, hogy a politikust nagyobb szólásszabadság illeti-e meg vagy azért, mert azt feltételezte, hogy ő kevesebbekhez jutott csak el a posztjával. Mindenesetre az látszott, hogy csak a sajtó számára igyekszik a közbeszéd terét szűkíteni.

A Szegeder képviseletében egyrészt azzal érveltünk a perben, hogy egy közpénzből működő önkormányzati cég vezetőjének el kell tűrnie azt a kritikát, amit az önkormányzati képviselőtől kapott. Másrészt pedig azzal, hogy az idézet átvétele, a forrás megjelölésével és a történet kontextusba helyezésével nem valósít meg híresztelést és így nem jogsértő. A cikk nem arról szólt ugyanis, hogy az ügyvezető tönkretett-e a piacot, hanem arról, hogy lehet-e legálisan elég megtakarítása a Maldív-szigeteki útra.

Az elsőfokú bíróság nem volt érzékeny az érveinkre, és azt mondta, hogy az idézett szöveg átvétele még ebben a kontextusban is alkalmas arra, hogy az ügyvezető társadalmi megítélését rontsa. Emiatt a Szegedert a bíróság arra kötelezte, hogy fizessen 500 ezer forint sérelemdíjat a pereskedő ügyvezetőnek. Azt mi sem vitattuk, hogy a cikk hátrányosan befolyásolhatja az érintett társadalmi megítélését. Csupán azt állítottuk, hogy ezt az ügyvezetőnek el kell tűrnie, mivel elvállalt egy viszonylag magas, vezetői pozíciót, amit közpénzből finanszírozott a város.

Az ítélet ellen fellebbeztünk, és a másodfokú bíróságot sikerült meggyőznünk az érveinkkel. A fellebezést elbíráló Szegedi Ítélőtábla határozata szerint a Szegeder az önkormányzati képviselő posztját szöveghűen, mégis kétségbe vonható politikusi álláspontként közölte és tájékoztatta az olvasókat a helyzet vitatott voltáról. Az Ítélőtábla szerint a cikk ezért élvezi a sajtónyilvánosság, a sajtószabadság, a szabad tájékoztatás védelmét. Az Ítélőtábla emlékeztetett arra, hogy az internetes hírportálok célja a nyilvánosság tájékoztatása a közéleti eseményekről, közéleti információkról, a közéleti szereplők megnyilatkozásairól. Ezek a megnyilvánulások pedig a bíróság szerint nemcsak vélemény, hanem tényállítás formájában is megjelenhetnek, amelyekről való tájékoztatás a sajtó feladata. A sajtó ugyanis mindenekelőtt a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze. A Szegedi Ítélőtábla az Alkotmánybíróság határozataira hivatkozva azt is világossá tette, hogy különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok, a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban. Összességében tehát az Ítélőtábla azt fejtette ki, hogy a jogszerűen és etikusan járó, feladatát végző sajtó a jogszabályok védelmét élvezi.

A perben nemcsak a Szegeder érintett cikkét védtük meg, hanem pajzsot biztosítottunk a független sajtó számára, Budapesten kívül is. Regionális Programunk keretében kifejezett célunk, hogy eszközeinkkel támogassuk a független sajtót, és Magyarországon minél több helyen működjön lokális szabad sajtó. A helyi közügyek széleskörű megvitatása csak így lehetséges.