Részt vettünk a Nemzetközi Rendőr Akadémia gyűlölet-bűncselekmény képzésében

Az Nemzetközi Rendőr Akadémia (ILEA) budapesti székhelyén először tartottak kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény témájú, egy hetes, szakosított képzést 2016. októberében. A képzésre a GYEM két szakértőjét is meghívták a jogvédelem során szerzett tapasztalatok megosztása céljából.

A Nemzetközi Rendőr Akadémia (International Law Enforcement Academy) missziója, hogy támogassa a részes – Kelet-Közép európai és ázsiai – államokban a demokráciát, a gazdasági, szociális és társadalmi stabilitást a hatékony bűnüldözéshez nyújtott támogatáson keresztül.

Az ILEA budapesti székhelyén először tartottak kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény témájú, egy hetes, szakosított képzést 2016. októberében. Az Atlantai Rendőrkapitányság által kifejkesztett kurzust Bangkokban és El Salvadorban tartották meg korábban, az ottani tapasztalatok sikeresek voltak.

A budapesti képzésben magyar, szlovák és szerb rendőrök, ügyészségi és  bírósági dolgozók vettek részt. A GYEM két szakértőjét: Kirs Esztert (Magyar Helsinki Bizottság) és munkatársunkat, Jovánovics Esztert, valamint a Tett és Védelem Alapítvány vezetőjét, Szalai Kálmánt azért hívták meg, hogy beszámoljanak a résztvevőknek a gyűlölet-bűncselekmények elleni jogvédő munkájuk során szerzett tapasztalatokról.

Háttér

Gyűlölet-bűncselekmény alatt – egyszerűen fogalmazva – azon bűncselekményeket értjük, amelyeket előítéletes indokból követnek el. Az EBESZ meghatározása szerint gyűlölet-bűncselekmény minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon elleni bűncselekményeket, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak valamely közös tulajdonság (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság) által meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, vagy e csoporthoz fűződő kapcsolata áll. További információk a gyűlölet-bűncselekményekről.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot alkotó civil szervezetek (Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) és független szakértők 2012 óta közösen dolgoznak együtt a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés és azok visszaszorítása érdekében. További információk a munkacsoportról és munkájáról.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Másodfokon is rasszisták a gárdistákra támadó sajóbábonyi romák

A Debreceni Ítélőtábla ma – a büntetések súlyosítása mellett - helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, amely “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek azokat a romákat, akik 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban. A TASZ szerint a cselekmény minősítése téves, üzenete pedig rendkívül káros.

Etnikai mocskolódás és megkövezés „békés jelleggel”

A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”, legalábbis ez derül ki a Belügyminisztérium leveléből, amelyben a civil szervezetek megkeresésére válaszolt a cigányellenes atrocitássorozatot tétlenül szemlélő rendőrök ügyében. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.