Részt vettünk a Nemzetközi Rendőr Akadémia gyűlölet-bűncselekmény képzésében

Az Nemzetközi Rendőr Akadémia (ILEA) budapesti székhelyén először tartottak kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény témájú, egy hetes, szakosított képzést 2016. októberében. A képzésre a GYEM két szakértőjét is meghívták a jogvédelem során szerzett tapasztalatok megosztása céljából.

A Nemzetközi Rendőr Akadémia (International Law Enforcement Academy) missziója, hogy támogassa a részes – Kelet-Közép európai és ázsiai – államokban a demokráciát, a gazdasági, szociális és társadalmi stabilitást a hatékony bűnüldözéshez nyújtott támogatáson keresztül.

Az ILEA budapesti székhelyén először tartottak kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény témájú, egy hetes, szakosított képzést 2016. októberében. Az Atlantai Rendőrkapitányság által kifejkesztett kurzust Bangkokban és El Salvadorban tartották meg korábban, az ottani tapasztalatok sikeresek voltak.

A budapesti képzésben magyar, szlovák és szerb rendőrök, ügyészségi és  bírósági dolgozók vettek részt. A GYEM két szakértőjét: Kirs Esztert (Magyar Helsinki Bizottság) és munkatársunkat, Jovánovics Esztert, valamint a Tett és Védelem Alapítvány vezetőjét, Szalai Kálmánt azért hívták meg, hogy beszámoljanak a résztvevőknek a gyűlölet-bűncselekmények elleni jogvédő munkájuk során szerzett tapasztalatokról.

Háttér

Gyűlölet-bűncselekmény alatt – egyszerűen fogalmazva – azon bűncselekményeket értjük, amelyeket előítéletes indokból követnek el. Az EBESZ meghatározása szerint gyűlölet-bűncselekmény minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon elleni bűncselekményeket, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak valamely közös tulajdonság (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság) által meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, vagy e csoporthoz fűződő kapcsolata áll. További információk a gyűlölet-bűncselekményekről.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot alkotó civil szervezetek (Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) és független szakértők 2012 óta közösen dolgoznak együtt a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés és azok visszaszorítása érdekében. További információk a munkacsoportról és munkájáról.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jobb későn mint soha: négy év után ítélet

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a mi láttuk el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.

"Szabadulás a gyűlölettől” – éves jelentés a gyűlölet-bűncselekményekről Európában

A Minority Rights Groups International (MRG) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet ma hozta nyilvánosságra angol nyelvű éves jelentését, amely Európa különböző országaiban a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéddel és erőszakos gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. A kiadvány példákat és esettanulmányokat is bemutat Bulgáriáról, az Egyesült Királyságról, Franciaországról, Grúziáról, Görögországról, Magyarországról, Oroszországról, Törökországról és Ukrajnáról. A magyar esettanulmányt Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője írta.

Egyeztetés a rendőrséggel gyűlölet-bűncselekményekről

Az Országos Rendőr-főkapitányság gyűlölet-bűncselekmény szakvonal-vezetőjének kezdeményezésére egyeztetéssorozat indult a rendőrség és a Belügyminisztérium képviselői, valamint a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tagjai és független szakértők között az egyes vitatott esetek megbeszélése, az álláspontok közelítése céljából.