Salátába rejtették az adatvédelmi szabályokat
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatba rejtették az elektronikus hírközlési törvény adatvédelmi szabályainak a módosítását. A törvényjavaslat címében persze nem is utal erre semmi, hiszen a „saláta” törvényeknek pont az a lényegük, hogy eltakarják, amit a jogalkotó (minisztérium) nem kíván a nyilvánossággal tudatni.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) számos adatvédelmi rendelkezést tartalmaz. Az Eht. alapján kell eljárnia a szolgáltatónak, amikor az előfizetők adatait, a hívásinformációkat, az SMS-eket kezeli, vagy amikor éppen meg magát a hírközlési szolgáltatás nyújtását akarja megkezdeni és „a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot tájékoztatni köteles, azt követően pedig a külön jogszabályban meghatározott időpontig köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről”.
A Pénzügyminiszter által beterjesztett friss „saláta” törvény úgy módosítaná az Eht-t, hogy egyrészt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ad kvázi nyomozati jogköröket, másrészt a tőke piaccal egyáltalán nem összefüggő adattárolási szabályokat ír elő.
A PSZÁF a javaslat szerint a jövőben bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében indított eljárás keretében megkaphatná az elektronikus hírközlési szolgáltatók előfizetőivel kapcsolatos következő adatokat:
* az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;
* a hívó és a hívott előfizetői számok;
* a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma.
A meglévő adatforgalmi nyilvántartások bekérésére PSZÁF-ot az Európai Parlament és a Tanács 2003/6/EK irányelve (12. cikk) hatalmazza fel és ezt ültetik át most a magyar törvénybe.
A tőkepiaccal és az EK irányelvvel nem függnek össze, de jelen javaslatba mégiscsak valamilyen ismeretlen okból bekerültek adatkezelési szabályok, melyek szerint
* az előfizető neve, lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye;
* természetes személy előfizető esetén az előfizető (leánykori) neve, anyja neve, születési helye és ideje;
* nem természetes személy előfizető esetén az előfizető cégjegyzékszáma vagy más nyilvántartási száma, valamint az előfizető bankszámlaszáma;
a jövőben nem csak a szerződés megszűnéséig, hanem a szerződés megszűnését követően még három évig lenne tárolható a szolgáltatóknál.
Az Eht. rendelkezései eddig is igen távol álltak attól, hogy az egyén információs önrendelkezési jogát csak a szükséges és arányos mértékben korlátozzák, hiszen a szolgáltatókat a törvény már most is készletező jellegű adatkezelésre kötelezi a „nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme” érdekében, (bármit is jelentsenek ezek a fogalmak). Jelen törvénymódosítás az Eht. az információs önrendelkezési jogot súlyosan korlátozó rendészeti jellegű szemléletével teljesen konform.
A Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult Szili Katalinhoz a "saláta" törvényhozás miatt, és a törvényjavaslathoz fűzött észrevételeinket eljuttattuk a képviselőkhöz.
Szili Katalin megbízásából az Elnöki Kabinet vezetője válaszolt. A kabinetfőnök válaszában csak a törvényjavaslathoz fűzött indoklást ismételte meg, és elfeledkezett arról a tényről, hogy az EK irányelvvel össze nem függő rendelkezések is bekerültek a törvényjavaslatba. Álláspontja szerint "a módosítások súlya nem teszi indokolttá", hogy az országgyűlésnek olyan bizottsága foglalkozzon adatvédelmi kérdésekkel, amelyek arra hatáskörrel rendelkeznek.
