Salátába rejtették az adatvédelmi szabályokat

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatba rejtették az elektronikus hírközlési törvény adatvédelmi szabályainak a módosítását. A törvényjavaslat címében persze nem is utal erre semmi, hiszen a „saláta” törvényeknek pont az a lényegük, hogy eltakarják, amit a jogalkotó (minisztérium) nem kíván a nyilvánossággal tudatni.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) számos adatvédelmi rendelkezést tartalmaz. Az Eht. alapján kell eljárnia a szolgáltatónak, amikor az előfizetők adatait, a hívásinformációkat, az SMS-eket kezeli, vagy amikor éppen meg magát a hírközlési szolgáltatás nyújtását akarja megkezdeni és „a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot tájékoztatni köteles, azt követően pedig a külön jogszabályban meghatározott időpontig köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről”.



A Pénzügyminiszter által beterjesztett friss „saláta” törvény úgy módosítaná az Eht-t, hogy egyrészt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ad kvázi nyomozati jogköröket, másrészt a tőke piaccal egyáltalán nem összefüggő adattárolási szabályokat ír elő.



A PSZÁF a javaslat szerint a jövőben bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében indított eljárás keretében megkaphatná az elektronikus hírközlési szolgáltatók előfizetőivel kapcsolatos következő adatokat:

* az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;
* a hívó és a hívott előfizetői számok;
* a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma.

A meglévő adatforgalmi nyilvántartások bekérésére PSZÁF-ot az Európai Parlament és a Tanács 2003/6/EK irányelve (12. cikk) hatalmazza fel és ezt ültetik át most a magyar törvénybe.





A tőkepiaccal és az EK irányelvvel nem függnek össze, de jelen javaslatba mégiscsak valamilyen ismeretlen okból bekerültek adatkezelési szabályok, melyek szerint

* az előfizető neve, lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye;
* természetes személy előfizető esetén az előfizető (leánykori) neve, anyja neve, születési helye és ideje;
* nem természetes személy előfizető esetén az előfizető cégjegyzékszáma vagy más nyilvántartási száma, valamint az előfizető bankszámlaszáma;

a jövőben nem csak a szerződés megszűnéséig, hanem a szerződés megszűnését követően még három évig lenne tárolható a szolgáltatóknál.



Az Eht. rendelkezései eddig is igen távol álltak attól, hogy az egyén információs önrendelkezési jogát csak a szükséges és arányos mértékben korlátozzák, hiszen a szolgáltatókat a törvény már most is készletező jellegű adatkezelésre kötelezi a „nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme” érdekében, (bármit is jelentsenek ezek a fogalmak). Jelen törvénymódosítás az Eht. az információs önrendelkezési jogot súlyosan korlátozó rendészeti jellegű szemléletével teljesen konform.



A Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult Szili Katalinhoz a "saláta" törvényhozás miatt, és a törvényjavaslathoz fűzött észrevételeinket eljuttattuk a képviselőkhöz.



Szili Katalin megbízásából az Elnöki Kabinet vezetője válaszolt. A kabinetfőnök válaszában csak a törvényjavaslathoz fűzött indoklást ismételte meg, és elfeledkezett arról a tényről, hogy az EK irányelvvel össze nem függő rendelkezések is bekerültek a törvényjavaslatba. Álláspontja szerint "a módosítások súlya nem teszi indokolttá", hogy az országgyűlésnek olyan bizottsága foglalkozzon adatvédelmi kérdésekkel, amelyek arra hatáskörrel rendelkeznek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha nincs a TASZ, nem nyilvános a törvénytervezet

Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál.  Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.

A megfigyelések alkonya

A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat.  2015. június 1-jétől ennek vége.

El a kezekkel az adataimtól!

Az alábbi folyamatábra megmutatja, mit kell tennie adatai védelmében a választási kampányok során. Keresse ki az ábrán, mi a teendő, és lejjebb olvashatja a további lépések részleteit!