Salátába rejtették az adatvédelmi szabályokat

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatba rejtették az elektronikus hírközlési törvény adatvédelmi szabályainak a módosítását. A törvényjavaslat címében persze nem is utal erre semmi, hiszen a „saláta” törvényeknek pont az a lényegük, hogy eltakarják, amit a jogalkotó (minisztérium) nem kíván a nyilvánossággal tudatni.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) számos adatvédelmi rendelkezést tartalmaz. Az Eht. alapján kell eljárnia a szolgáltatónak, amikor az előfizetők adatait, a hívásinformációkat, az SMS-eket kezeli, vagy amikor éppen meg magát a hírközlési szolgáltatás nyújtását akarja megkezdeni és „a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot tájékoztatni köteles, azt követően pedig a külön jogszabályban meghatározott időpontig köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről”.



A Pénzügyminiszter által beterjesztett friss „saláta” törvény úgy módosítaná az Eht-t, hogy egyrészt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ad kvázi nyomozati jogköröket, másrészt a tőke piaccal egyáltalán nem összefüggő adattárolási szabályokat ír elő.



A PSZÁF a javaslat szerint a jövőben bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében indított eljárás keretében megkaphatná az elektronikus hírközlési szolgáltatók előfizetőivel kapcsolatos következő adatokat:

* az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;
* a hívó és a hívott előfizetői számok;
* a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma.

A meglévő adatforgalmi nyilvántartások bekérésére PSZÁF-ot az Európai Parlament és a Tanács 2003/6/EK irányelve (12. cikk) hatalmazza fel és ezt ültetik át most a magyar törvénybe.





A tőkepiaccal és az EK irányelvvel nem függnek össze, de jelen javaslatba mégiscsak valamilyen ismeretlen okból bekerültek adatkezelési szabályok, melyek szerint

* az előfizető neve, lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye;
* természetes személy előfizető esetén az előfizető (leánykori) neve, anyja neve, születési helye és ideje;
* nem természetes személy előfizető esetén az előfizető cégjegyzékszáma vagy más nyilvántartási száma, valamint az előfizető bankszámlaszáma;

a jövőben nem csak a szerződés megszűnéséig, hanem a szerződés megszűnését követően még három évig lenne tárolható a szolgáltatóknál.



Az Eht. rendelkezései eddig is igen távol álltak attól, hogy az egyén információs önrendelkezési jogát csak a szükséges és arányos mértékben korlátozzák, hiszen a szolgáltatókat a törvény már most is készletező jellegű adatkezelésre kötelezi a „nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme” érdekében, (bármit is jelentsenek ezek a fogalmak). Jelen törvénymódosítás az Eht. az információs önrendelkezési jogot súlyosan korlátozó rendészeti jellegű szemléletével teljesen konform.



A Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult Szili Katalinhoz a "saláta" törvényhozás miatt, és a törvényjavaslathoz fűzött észrevételeinket eljuttattuk a képviselőkhöz.



Szili Katalin megbízásából az Elnöki Kabinet vezetője válaszolt. A kabinetfőnök válaszában csak a törvényjavaslathoz fűzött indoklást ismételte meg, és elfeledkezett arról a tényről, hogy az EK irányelvvel össze nem függő rendelkezések is bekerültek a törvényjavaslatba. Álláspontja szerint "a módosítások súlya nem teszi indokolttá", hogy az országgyűlésnek olyan bizottsága foglalkozzon adatvédelmi kérdésekkel, amelyek arra hatáskörrel rendelkeznek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az arcfelismerő kameráké a jövő?

Józsefvárosban a meglevő 115 térfigyelő kamera korszerűsítése mellett 65 új kamerát is átadtak október 7-én. A 300 millió forintos beruházással immár 100%-os lett Józsefváros lefedettsége, illetve a kamerák alkalmasak lesznek arra is, hogy arcfelismerő rendszerrel kössék össze őket.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Hol vannak a térfigyelő kamerák?

A rendőrség honlapján elérhető az országban fellelhető összes térfigyelő kamera elhelyezkedése.