Strasbourg: van, aki levélben szavaz, van, aki nem, így színes a világ
Nem fogadta el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kilenc magyarországi választópolgár, köztük a TASZ ügyfeleinek beadványát, akik kifogásolták: magyarországi lakóhelyük miatt nem szavazhatnak levélben külföldi tartózkodásuk idején, míg magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik megtehetik ezt.
Több ügyfelünk fordult a TASZ-hoz, hogy képviseletünket kérje egy EJEB előtti eljárásban. Ügyfeleink a 2014. áprilisi országgyűlési választás idején külföldön tartózkodtak. Ezért magyar állampolgárként ők is szerették volna a levélben szavazás szinte költségmentes lehetőségét igénybe venni. Erre azonban nem volt lehetőségük. Míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, többségében nemrég állampolgárságot szerzett polgártársaik levélben is leadhatták szavazatukat, magyarországi lakóhellyel rendelkező ügyfeleinknek a sokszor többszáz kilométerre található külképviseletre kellett zarándokolniuk, hogy szavazhassanak. Ügyfeleink ezért a Bírósághoz fordultak, hogy állapítsa meg: a szabályozás indokolatlanul korlátozza őket választójoguk gyakorlásában, és tiltott diszkriminációt valósít meg. A Bíróság most mégis megalapozatlannak találta panaszukat.
A Bíróság indokolásában úgy érvelt: a magyarországi lakóhellyel rendelkező illetve nem rendelkező állampolgárok két olyan csoport, akik eltérő kötelékekkel kötődnek az országhoz. E kétféle kötelék tükrözése a választási eljárásban a szavazatok külföldön történő leadásának kétféle módjában – külképviseleten, illetve levélben – olyan jogalkotói döntés, amelyre a Bíróság szerint kiterjed az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) részes államainak széles döntési szabadsága. A Bíróság úgy véli: a Magyarországon élőket érő hátrányt kiegyensúlyozza, hogy a nem Magyarországon élők nem szavazhatnak egyéni országgyűlési képviselőre. Mivel azonban a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaink nem Magyarország területén élnek, korántsem világos, miért érné őket hátrány azáltal, hogy az Országgyűlésben területi alapú képviselettel nem rendelkeznek.
A Bíróság korábban is elismerte: az EJEE részes államainak széles döntési szabadságában áll, hogy az adott országban lakóhellyel nem rendelkező – az adott országgal kevésbé szoros kapcsolatot ápoló – állampolgároknak másmilyen választójog-gyakorlási lehetőséget biztosítsanak. Megdöbbentő módon azonban a Bíróság ezúttal figyelmen kívül hagyta, hogy az országunkkal szorosabb kapcsolatban álló állampolgárokat éri hátrány választójog-gyakorlásuk során az országunkkal kevésbé szoros kapcsolatban álló polgártársaikkal szemben.
Változatlan álláspontunk szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok kizárása a levélben szavazásból továbbra is jogsértő: semmilyen legitim cél nem igazolja a hazájukhoz szorosabb jogi szálakkal kötődő állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A jelenlegi szabályozás ezért mind az Alaptörvény, mind a nemzetközi jogi normák fényében a diszkrimináció tilalmába ütközik, akkor is, ha ebben az esetben a Bíróság ezt nem állapította meg.
