Strasbourg: van, aki levélben szavaz, van, aki nem, így színes a világ

Nem fogadta el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kilenc magyarországi választópolgár, köztük a TASZ ügyfeleinek beadványát, akik kifogásolták: magyarországi lakóhelyük miatt nem szavazhatnak levélben külföldi tartózkodásuk idején, míg magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik megtehetik ezt.

Több ügyfelünk fordult a TASZ-hoz, hogy képviseletünket kérje egy EJEB előtti eljárásban. Ügyfeleink a 2014. áprilisi országgyűlési választás idején külföldön tartózkodtak. Ezért magyar állampolgárként ők is szerették volna a levélben szavazás szinte költségmentes lehetőségét igénybe venni. Erre azonban nem volt lehetőségük. Míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, többségében nemrég állampolgárságot szerzett polgártársaik levélben is leadhatták szavazatukat, magyarországi lakóhellyel rendelkező ügyfeleinknek a sokszor többszáz kilométerre található külképviseletre kellett zarándokolniuk, hogy szavazhassanak. Ügyfeleink ezért a Bírósághoz fordultak, hogy állapítsa meg: a szabályozás indokolatlanul korlátozza őket választójoguk gyakorlásában, és tiltott diszkriminációt valósít meg. A Bíróság most mégis megalapozatlannak találta panaszukat.

A Bíróság indokolásában úgy érvelt: a magyarországi lakóhellyel rendelkező illetve nem rendelkező állampolgárok két olyan csoport, akik eltérő kötelékekkel kötődnek az országhoz. E kétféle kötelék tükrözése a választási eljárásban a szavazatok külföldön történő leadásának kétféle módjában – külképviseleten, illetve levélben – olyan jogalkotói döntés, amelyre a Bíróság szerint kiterjed az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) részes államainak széles döntési szabadsága. A Bíróság úgy véli: a Magyarországon élőket érő hátrányt kiegyensúlyozza, hogy a nem Magyarországon élők nem szavazhatnak egyéni országgyűlési képviselőre. Mivel azonban a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaink nem Magyarország területén élnek, korántsem világos, miért érné őket hátrány azáltal, hogy az Országgyűlésben területi alapú képviselettel nem rendelkeznek.

A Bíróság korábban is elismerte: az EJEE részes államainak széles döntési szabadságában áll, hogy az adott országban lakóhellyel nem rendelkező – az adott országgal kevésbé szoros kapcsolatot ápoló – állampolgároknak másmilyen választójog-gyakorlási lehetőséget biztosítsanak. Megdöbbentő módon azonban a Bíróság ezúttal figyelmen kívül hagyta, hogy az országunkkal szorosabb kapcsolatban álló állampolgárokat éri hátrány választójog-gyakorlásuk során az országunkkal kevésbé szoros kapcsolatban álló polgártársaikkal szemben.

Változatlan álláspontunk szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok kizárása a levélben szavazásból továbbra is jogsértő: semmilyen legitim cél nem igazolja a hazájukhoz szorosabb jogi szálakkal kötődő állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A jelenlegi szabályozás ezért mind az Alaptörvény, mind a nemzetközi jogi normák fényében a diszkrimináció tilalmába ütközik,  akkor is, ha ebben az esetben a Bíróság ezt nem állapította meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyert a TASZ a Belügyminisztériummal szemben: ki kell adni a választások előtti lakcímbejelentések adatait

A nyilvánosságra tartozik, hogy hányan létesítettek lakcímet és jutottak így választójoghoz a 2018-as országgyűlési választást megelőzően, mondta ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által a Belügyminisztériumtól (BM) kikért adatok kiadásához kapcsolódó perben a bíróság. A TASZ 2019-ben is folytatja a választási jogi tevékenységét: frissíti a valasztasz.hu tartalmait, választási jogi képzéseket tart országszerte és forródrótot üzemeltet.

Bojkottált? Senki sem szavazott Ön helyett? Tudja meg!

A 2016. október 2-ai embertelen és álságos népszavazáson polgártársaink egy része a szavazóurnáktól való távolmaradást választotta. Noha mi az érvénytelen szavazat leadására buzdítottunk, szeretnénk a távolmaradást választóknak is segíteni. Mintakérelmünk elküldésével meggyőződhetnek róla, hogy helyettük más sem járult-e az urnához.

Felhívásunk a Köztársasági Elnöknek

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közös nyílt levélben szólította fel a köztársasági elnököt, hogy küldje az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra az önkormányzati választási rendszer és a választási eljárás átalakításáról szóló, az Országgyűlés által már elfogadott törvényt.