Strasbourgi bírójelölés: továbbra is tiltakoznak a civilek

Tizenöt magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tizenöt magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.

Múlt pénteken derült ki, hogy kiket jelöl a magyar kormány az emberi jogok európai érvényesülése felett őrködő bíróság magyar tagjának. A három jelölt közül a negyvenhét országot tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja ki a bírót. A jelenleg hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó András mandátuma 2017. január végén jár le. A magyar kormány Dr. Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Prof. Dr. Schanda Balázst és Dr. Tallódi Zoltánt jelölte a tisztségre.

A strasbourgi bíróság a kontinens legfontosabb emberi jogi szerve, hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. Hiába alkalmas akár egy bíró a tisztségre, ha titkos és önkényes eljárásban választották ki, támadható marad. A Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság szabályzatai ezért nemcsak arra helyeznek hangsúlyt, hogy a jelöltek szakmailag alkalmasak legyenek, hanem a jelöltek kiválasztásának folyamatával kapcsolatban is követelményeket támasztanak. A tagállamok kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ezen belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára, megfelelő időt biztosítva a pályázatok benyújtására. A magyar lista azonban nem így készült el.

A Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, árulja el, hogy a kormányzat milyen módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági és szakmai követelményeinek. A miniszter érdemi választ nem adott. A többfordulós levelezés során csak annyit sikerült megtudni, hogy a lista összeállítása során a kormány szakértőkkel konzultált, és ennél lényegesen több a jelölésről szóló közleményből sem derült ki.

A magyar jelöltek kiválasztásával az alábbiak a legfőbb problémák:

·       nincs semmilyen előre lefektetett, megismerhető szabályzat a jelöltek kiválasztásának módjáról, így az teljesen esetleges módon zajlott;

·       nem volt nyilvános pályázat a bírói tisztségre;

·       a jelöltek kiválasztása teljes titokban történt;

·       a kormány titokban tartja azt is, hogy kik azok a szakértők, akiknek a véleményét kikérték a jelölés előtt, még azt sem árulták el, hogy hány szakértővel konzultáltak.

Mindezek miatt a jelölési folyamat továbbra is elfogadhatatlan a civilek számára. A Parlamenti Közgyűlés kapcsolódó határozata számol azzal a lehetőséggel, hogy kifogásolható eljárásban elfogadható jelöltekre esik a kormányok választása, és úgy rendelkezik, hogy míg a jelöltek alkalmatlansága esetén a közgyűlésnek mindenképpen el kell utasítani a listát, addig, ha a nemzeti kiválasztási folyamat nem volt tisztességes és átlátható, akkor a közgyűlésnek mérlegelési lehetősége van – elutasíthatja, de el is fogadhatja a jelölteket.

Tizenöt civil szervezet még a jelöltek kilétének megismerése előtt úgy döntött, hogy az Európa Tanácsnál megpróbálja elérni a teljes magyar lista elutasítását, ami rászorítaná Magyarországot arra, hogy tisztességes és átlátható eljárásban válassza ki a jelölteket. A magyar szervezetek úgy látják, a jelöltállítási eljárás olyan mértékben vette semmibe az Európa tanácsi követelményeket, hogy továbbra is a lista elutasítása az egyetlen elfogadható megoldás. Ha ugyanis a Parlamenti Közgyűlés egy ilyen hazai eljárás után befogadja a magyar listát, minden tagállami kormánynak azt üzeni: következmények nélkül semmibe vehetik a szabályokat.

A szervezetek ezen álláspontjukat az Európa Tanács megfelelő szerveinek tudomására fogják hozni és továbbra is azt kérik, hogy a Parlamenti Közgyűlés utasítsa el a magyar jelölteket tartalmazó listát. 

Aláírók:

Amnesty International Magyarország

Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF)

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT)

Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC)

Háttér Társaság

Társaság a Szabadságjogokért

Magyar Helsinki Bizottság

Magyar LMBT Szövetség (8 tagszervezet)

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (22 tagszervezet)

Jogismeret Alapítvány

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)

Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC)

PATENT Egyesület

Igazgyöngy Alapítvány

Transparency International Magyarország

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

  • Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.
  • Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.
  • Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.

Terítéken a civil szervezetek hatósági vegzálása az európai emberi jogi konferencián

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi emberi jogi tanácskozásán a magyarországi civil szervezetek mellett a külföld képviselői sem hagyták szó nélkül a magyar kormány civil társadalom ellen tett intézkedéseit.