Szabad lerasszistázni a rendőrséget

Jogerősen felmentették azt a magánszemélyt, aki 2009. május 28-án egyszemélyes tüntetést tartott a szombathelyi Rendőrkapitányság épülete előtt a következő táblával: „Számolják fel a rasszista rendőrséget!”. A rendőrség becsületsértés miatt a magánszemély ellen büntetőeljárást indított, mivel sértőnek találták, hogy a rendőrséget és az ott dolgozókat rasszistának nevezte a tüntető. Az eljárásban a TASZ képviselte a tüntetőt.

A bíróság 2010. december 6-án jogerősen, bűncselekmény hiányában felmentette a tüntetőt. Az ítélet kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a közhatalom gyakorlóinak, így a rendőrségnek a kritikatűrési képessége jóval magasabb, mint egy átlagembernek. Demokratikus jogállamban a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillető, alkotmányos alapjog. A közhatalom gyakorlói pedig, így a rendőrség is köteles tűrni a szélsőséges véleményt, a kritikát, annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül. Ebben az ügyben a bíróság nem azt mérlegelte, hogy valóban rasszista-e a szombathelyi rendőrség, hanem azt, hogy a rendőrségről alkotott véleményének bárki hangot adhat-e. A bíróság úgy döntött, hogy a közpénzből működő rendőrség köteles az ilyen kijelentéseket tűrni.

„A TASZ szerint ijesztő az a világ, amelyben a közhatalom határozza meg az őt ért kritika határát. A bíróság ítélete azt üzeni, hogy mindenki szabadon elmondatja, ha véleménye szerint a rendőrség rasszista. A kritikus vélemény szabad, annak hangoztatását jogszerűen a közhatalom nem gátolhatja meg. ” – jelentette ki dr. Szigeti Tamás, a TASZ munkatársa.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

TASZ-estek a Kolorban 2

A TASZ programvezetői szeptembertől minden hónap utolsó csütörtökén változatos előadásokkal várnak titeket a Kolorban, hogy közelebb hozzák munkájukat, céljaikat és a jogvédelem aktuális kihívásait. Nézzétek meg a második est előadásait!

A pártok a kampánnyal ne zavarják a köznyugalmat!?

Az országgyűlési választás időpontjának kitűzésével egyidejűleg életbe lépett egy kormányrendelet is, ami a választási plakátokra is kiterjeszti a gazdasági reklámokra vonatkozó korlátokat. A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet arra figyelmeztet, hogy a kampányolás szabadságának és a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit szűkítő szabály tovább rontja a választások tisztességességét.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.