Szabadlábon

Gyöngyöspatán 2011. április 26-án, a szélsőségesek több hete tartó  provokációjának következményeként néhány, a Véderőhöz, a Betyársereghez, illetve a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez kötődő, fekete ruhás, bakancsos férfi és helyi romák között verekedés tört ki, amely kapcsán tudomásunk szerint csak roma gyanúsítottakkal szemben indult büntetőeljárás. Egyiküket a Gyöngyösi Városi Bíróság már 2011. május 18-án garázdaság miatt 2 év letöltendő börtönbüntetésre, és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, a vádlott azóta előzetes letartóztatásban volt. Az Egri Törvényszék mai napon, II. fokon hozott végzésével az I. fokú bíróság ítéletét megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül, a vádlottat pedig – akinek védelmét a TASZ ügyvédje látja el - azonnali hatállyal szabadlábra helyezte.

A tavalyi év április 26. napján bekövetkezett tömegverekedés lényegében a tavaszi gyöngyöspatai események utolsó, a média figyelmét felkeltő és a kormányt végre tettekre sarkalló állomásának tekinthető.

A verekedés kapcsán öt roma származású férfi ellen indult büntetőeljárás garázdaság gyanúja miatt. Információink szerint a verekedést kiprovokáló szélsőségesek ellen nem indult bünteteőeljárás annak ellenére, hogy a verekedésnek roma sérültje is volt, és a térfigyelő kamera felvételeiből is valószínűsíteni lehet, hogy kölcsönös verekedés zajlott, amelyet közvetlenül a felvételeken látható, “Szálasit hugyozó” bakancsos fiatalember provokált ki.

Két gyanúsítottal szemben a rendőrség megszüntette a nyomozást, mivel nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy ők követték el a bűncselekményt. Másik két gyanúsított ügyében február 28-án fog sor kerülni  az első tárgyalásra.

Az ötödik gyanúsítottatt azonnal őrizetbe vették és elrendelték előzetes letartóztatását, majd az ügyészség a bíróság elé állította, így történhetett meg, hogy esetében már múlt év május 18-án megszületett az I. fokú ítélet. A mai napon tartott tárgyaláson azonban a II. fokon eljáró Egri Törvényszék – egyetértve a vádlott védelmét ellátó ügyvéd álláspontjával – megállapította, hogy az I. fokú ítélet megalapozatlan, így azt hatályon kívül helyezte, az I. fokú bíróságot új eljárásra utasította, és a vádlottat azonnali hatállyal szabadlábra helyezte.

A II. fokú bíróság a védői állásponttal egyezően megállapította, hogy nem lett volna helye a “bíróság elé állításnak” nevezett gyorsított eljárás alkalmazásának, hiszen a cselekmény korántsem egyszerűen megítélhető. A védelem a tettenérést is vitatta, hiszen csupán annyi történt, hogy a verekedés helyszínén vették őrizetbe. Indokolásában a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlott cselekményének megítélése során nem lehet figyelmen kívül hagyni a településen a verekedést megelőzően hetek óta fennállott helyzetet és az azt közvetlenül megelőző szélsőséges szervetek tagjai által elkövetett provokációt sem. A mai napon ítélkező tanácselnök nonszensznek nevezte, hogy az első fokú eljárásban mindösszesen egy (rendőr) tanút hallgattak ki, a sértetteket nem, sőt a tárgyalásra idézett többi tanút is hazaküldte az elsőfokú bíróság. A másodfokú bíróság “különösen nonszensz”-nek tartotta, hogy egy több tucat fős tömegből egy személyt kiemelnek, majd érdemi bizonyítás nélkül büntetik meg egyébként szokatlan szigorral.

A tömegverekedést a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület 2011. március 1-16 közötti, a helyi roma közösséget fenyegető járőrözése, majd ezt követően a Véderőhöz és más csoportokhoz tartozó szélsőségesek rendszeres provokációi előzték meg, amelyek a roma nők és gyermekek Húsvét hétvégéjére történt elszállításához is vezettek. Erre a hétvégére tervezett a Véderő kiképzőtábort a romasor szomszédságában található telekre, ami a belügyminiszter – akkor már régóta sürgetett – határozott fellépésének köszönhetően ugyan meghíúsult, de a szabálysértési őrizetbe vett véderősöket 25-én az Egri Városi Bíróság szabalábra helyezte, így visszatérhettek a településre.

A tömegverekedést megelőzően szélsőségesek néhány száz méterrel arrébb fegyverrel, vagy legalábbis annak látszó tárggyal fenyegettek meg romákat. Az esetnek számtalan szemtanúja volt. A rendőrség körülbelül negyed órával a hívást követően érkezett a helyszínre. Miközben a rendőrök a romák panaszait vették fel a fegyverrel fenyegetőzés kapcsán, néhány sarokkal lejjebb négy fekete ruhás férfi megindult a cigánysor felé. Egyikük, bizonyos Alex a térfigyelő kamera alatt vizelt, közben verbálisan is provokálta az ott lakókat. Emiatt összecsapás alakult ki, amelyben a szélsőséges szervezetekhez kötődők súlyosabban megsérültek. A verekedésnek fiatalkorú roma sérültje is volt.

Úgy gondoljuk, a TASZ ügyfelének, mint minden magyar állampolgárnak, joga van ahhoz, hogy a bíróság a büntetőjogi felelősségéről, vagy ártatlanságáról korrekt bizonyítás keretében, megfelelő eljárási formában döntsön.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.