Személyes adatainkon hizlalt új nemzetbiztonsági elemző csúcsszervet hozna létre a Kormány

A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.

Eddig sem kellett a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak pironkodniuk a külföldi társszervek előtt, ha az állampolgárok megfigyelésének nemzeti jogszabályi lehetőségeit taglalták. A szolgálatoknak a terrorelhárítás, bűnüldözés, bűnmegelőzés, vagy csak általánosságban a biztonság szavatolása érdekében ma is nagyon széleskörű felhatalmazása van a személyes adatok gyűjtésére. A jogalkotó a szolgálatok kényelmi szempontjait is messzemenően figyelembe veszi, hiszen gyakorlatilag teljesen ellenőrizhetetlen a személyes adatkezelési tevékenysége a minősített adatok (közkeletű, vagyis régi nevén: államtitok) alkotmányellenes szabályozása miatt. (Erről bővebben lásd a TASZ idevágó perét.) Az év elején olyan törvényt fogadtak el, ami alapján a közszolgák önkéntesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy, ugyancsak önkéntesen, tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket. Ez még csak a közszolgálati dolgozók megfigyelése előtt tárta szélesre a kaput.

A jelenlegi kormányzatnak láthatóan azonban ez nem elégséges, az ellenőrizhetetlen megfigyelésnél és a közszolgák teljes kiszolgáltatottságánál több kell a kormánynak. A belügyminiszteri pórázra kötött Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ most javasolt felállításával hazánk kémjei és elhárító tisztjei megszállják az államigazgatást.
A Központ feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország esetleges fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít és azokat a miniszter útján eljuttatja a kormánynak. Ennek keretében korlátozás nélkül hozzáférhet többek közt adózási adatainkhoz, a titkos információgyűjtéssel szerzett információkhoz (például lehallgatási jegyzőkönyvek), továbbá minden reptéri utas adathoz. Az a.) – s.) pontokba szedett állami nyilvántartásokból nem az eddig megszokott módon, azaz konkrét megkereséssel igényelhető az információszolgáltatás, hanem a Központ közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító elektronikus úton csatlakozhat rá a különböző regiszterekre. Ez lényegében azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági elemző a reggeli kávéja szürcsölgetése közben kedvére kutakodhat a közlekedési pontrendszert tartalmazó adatbázisban – ami nyilvánvalóan elengedhetetlen a szélsőséges szervezkedők leleplezéséhez.
Az adatbázisok összekapcsolásából kinyert adatokat nem kell törölni a nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően sem, hiszen a jövőben szükség lehet rá. Nem is lehet kérdéses: akiről egyszer azt feltételezi a Központ, hogy áskálódik a nemzet kárára, az ezt a gyanút sosem moshatja le magáról. Biztos lehet erős szakmai érveket felhozni emellett, ellenben az Alkotmánybíróságot – amennyiben következetes marad eddigi gyakorlatához– aligha lehet majd meggyőzni. A személyes adatok feletti önrendelkezés korlátozásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhozkötöttség. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. A célhozkötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli „készletre”, az előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adattárolás alkotmányellenes.
Az adatbányászatra felhatalmazott Központ az eredeti összefüggésekből kiragadott adatok alapján összeállíthat egy „személyiségprofilt”. A sok, egyébként valós részinformációból (hová utazunk, hol lakunk, mennyi a fizetésünk, milyen gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezünk, etc.) könnyen egy hamis kép rajzolódhat ki. Ez pedig súlyosan sérti az emberi méltóságot. Ha a köz- és a nemzetbiztonság miatt folyamatosan a rólunk szóló téves feltevésekre kell válaszolnunk, akkor a hétköznapokban is másképp fogunk viselkedni, nem a saját magunk által elképzelt és kialakított identitásnak megfelelően viselkedünk, hanem a téves állami skatulyából akarunk majd kitörni. Vagy ellenkezőleg: az állam által elfogadható csoporthoz tartozás érdekében teszünk bizonyos dolgokat, illetve tartózkodunk egyéb magatartásformáktól. A folyton csak az egyéni szabadságjogokról pampogó TASZ helyett az 1%-os felajánlást a Rend és Gumibot Pintér Sándor Baráti Társaságnak adjuk, nehogy véletlenül azt higgye az adóadatokat szemlézgető elhárító tiszt, hogy tagadjuk az Alaptörvény által vallott „biztonság-rend-igazság” tételeket.  
Félő, hogy a Központ alapvetően a kormány tájékoztató szerveként működik majd. Elsődleges funkciója a miniszterek tájékoztatása lesz, nem pedig az igazságszolgáltatási szervek információval való ellátása. Nem alaptalanul tartunk ettől. Kommentár nélkül néhány kulcsszó ahhoz, hogy nem mindig produkál megnyugtató eredményt, ha a nemzetbiztonságiak kormányzati szereplők (kevésbé finoman fogalmazva: politikusok) szolgálatára szegődnek: Szilvássy György, UD Zrt., olajakták, Gripen milliárdok, vagy éppen a kígyóbűvölő és RSG Kosztolányi Dénes vezette megfigyelési bizottság az első Orbán-kormány alatt.  
Amennyiben nem szeretné, hogy teljesen kiszolgáltatott legyen a nemzetbiztonság számára, irritálja, hogy a törvényjavaslat átvilágíthatóvá teszi magánszféráját, és még azt sem tudhatja meg, hogy a Központ mit tud Önről, küldjön levelet a frakcióvezetőknek és a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak!
 
Címzettek:
zsolt.csenger-zalan@parlament.hu, gergely.gulyas@parlament.hu, tamas.harangozo@parlament.hu, kocsis.mate@parlament.hu, sandor.lezsak@parlament.hu, tamas.meggyes@parlament.hu, lajos.mile@parlament.hu, mirkoczki.adam@parlament.hu, zsolt.molnar@parlament.hu, jozsef.moring@parlament.hu, szilard.nemeth@parlament.hu, jozsef.tothdr@parlament.hu, andras.schiffer@parlament.hu, janos.lazar@parlament.hu, attila.mesterhazy@parlament.hu, vona.gabor@parlament.hu, tasz@tasz.hu
Tárgy: Állampolgári tiltakozás a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása ellen
Tisztelt Frakcióvezető úr! Tisztelt Nemzetbiztonsági Bizottság!
A Kormány T/5004 törvényjavaslata értelmében a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ kezébe az újkori magyar demokrácia történetében eddig példátlan mértékű információs hatalom fog összpontosulni. A Központ szabadon kutakodhat az összes jelentős államigazgatási és igazságszolgáltatási nyilvántartásban, az így gyűjtött adatokat korlátozás nélkül tárolhatja.
A törvényjavaslat súlyosan sérti a célhozkötöttség és a készletezésre gyűjtés tilalmának alkotmányos elveit.
Magyarország biztonságához és a hatékony bűnüldözéshez nem szükséges, hogy a szolgálatok minden állampolgárról nemzetbiztonsági dossziét készíthessenek anélkül, hogy valakit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhelne, vagy tényleges bizonyítékok állnának rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az egyén nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Kérem, hogy védje meg a magánszférához való jogomat, és kérje frakció társait arra, hogy nemmel szavazzanak a törvényjavaslatra!
Üdvözlettel,

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hogyan tilthatom le az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést?

Annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás és finanszírozás hatékonyabb legyen, jelentősen megváltozott az egészségügyi adatainkhoz való hozzáférés szabályozása. Egészségügyi adataink, leleteink elektronikusan elérhetők minden kezelőorvos számára, aminek vannak előnyei, de hátrányai is. Tiltakozó nyilatkozat hiányában, a betegellátók (háziorvos, kezelőorvos, gyógyszerész) korlátlanul hozzáférhetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett kezelések, illetve gyógyszerek listájához. Miért problémás a korlátlan hozzáférés? Mit tehetünk ha nem szeretnénk, hogy az orvosaink és a gyógyszerészek számára korlátlanul lekérdezhető legyen a teljes kezelési- és vénytörténetünk?

Második figyelmeztetés

Uniós eljárás indul a az adatvédelmi biztos elmozdítása miatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizotttság és a Társaság a Szabadságjogokért közös fellépése nyomán