Szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében

Ma lépett életbe az az új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy bárki életvitelszerűen az utcán tartózkodjon. A szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalan emberek személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok. A Szabálysértési Munkacsoport szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására.

Az új szabályozás szerint ha valakit háromszor azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, beindul vele szemben a büntetőgépezet. Ha 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást, amely akár azt is jelentheti, hogy börtönbe is kerülhetnek.

A Szabálysértési Munkacsoport szerint a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot. A várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel növelve társadalmi kirekesztettségüket.

Lakáspolitika és érdemi beavatkozás helyett a bebörtönzést választja a kormány a Munkacsoport szerint, pedig a hajléktalanság szőnyeg alá söprése helyett valódi megoldásokra, például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség. Becslések szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma, több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ehhez képest a hajléktalan emberek számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, “krízisidőszakban” pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.

A szabályozás nem fogja megoldani a hajléktalan emberek lakhatási problémáját és nem fogja csökkenteni a hajléktalanok számát, cserébe a hatóságok, a szociális szolgáltatók és a rendőrség leterheltsége, valamint a társadalomban kialakult kirekesztés a hajléktalanokkal szemben jelentősen nőni fog.

A Szabálysértési Munkacsoportban egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik együtt a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hajléktalan emberek karácsonyi üzenete az alkotmánybíróknak

A hajléktalanság büntetése ellen szervez tüntetést a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász Egyesület december 10-én, az emberi jogok világnapján a Széll Kálmán térre.

Beismerte a köztévé, hogy ismét egyoldalúan tájékoztatták a nézőket!

Ismét egyoldalúan tájékoztatott és hamis információkat közölt az M1 híradója. A köztévé május 14-i délelőtti híradójában szólaltatta meg az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját a mozsgói szociális otthonban történt bántalmazásokkal kapcsolatban. Törcsi Péter az interjúban azt állította, hogy a TASZ felelőtlenül járt el az üggyel kapcsolatban, és hogy az európai parlamenti választásokat szerette volna befolyásolni. A M1 riportere az üggyel kapcsolatban minket nem keresett meg, esélyt sem adott arra, hogy képviseljük álláspontunkat vagy cáfoljuk az Alapjogokért Központ vádaskodását. Végül fellépésünknek köszönhetően mégis bekerülhetett a köztévé híradójába a mi álláspontunk is.

Nem, a tanároknak sem tilthatják meg a nyilatkozást

Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!