Szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében

Ma lépett életbe az az új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy bárki életvitelszerűen az utcán tartózkodjon. A szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalan emberek személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok. A Szabálysértési Munkacsoport szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására.

Az új szabályozás szerint ha valakit háromszor azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, beindul vele szemben a büntetőgépezet. Ha 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást, amely akár azt is jelentheti, hogy börtönbe is kerülhetnek.

A Szabálysértési Munkacsoport szerint a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot. A várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel növelve társadalmi kirekesztettségüket.

Lakáspolitika és érdemi beavatkozás helyett a bebörtönzést választja a kormány a Munkacsoport szerint, pedig a hajléktalanság szőnyeg alá söprése helyett valódi megoldásokra, például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség. Becslések szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma, több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ehhez képest a hajléktalan emberek számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, “krízisidőszakban” pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.

A szabályozás nem fogja megoldani a hajléktalan emberek lakhatási problémáját és nem fogja csökkenteni a hajléktalanok számát, cserébe a hatóságok, a szociális szolgáltatók és a rendőrség leterheltsége, valamint a társadalomban kialakult kirekesztés a hajléktalanokkal szemben jelentősen nőni fog.

A Szabálysértési Munkacsoportban egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik együtt a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az állami cégek is kötelesek elszámolni az Alkotmánybíróság szerint

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője közérdekű adatigénylésének ügyében a Kúria 2012-ben teret nyitott arra , hogy az egyre elszaporodó állami vállalatok kibújhassanak az átláthatóság követelménye alól. Ennek vetett véget az Alkotmánybíróság hétfői döntése. Az ügyben Bodoky Tamást a Társaság a Szabadságjogokért képviselte, amiben a jogvédő szervezetet az alkotmányjogi panasz elkészítése során az atlatszo.hu jogi stábja is segítette.

 

Bizonyíték kéne, nem ígéret

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor aggasztónak tartja az új Ptk. üzleti titok fogalmára vonatkozó szabályozását, mert az jelentősen megnehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Ígéretek ugyan elhangzottak a probléma orvoslására, valódi intézkedés azonban a mai napig nem történt.

Fél siker - Nyilvánosságra hozzák az eddig eltitkolt Balatonring hatástanulmányt!

Nyilvánosságra hozzák az eddig eltitkolt, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. projekt dokumentációjával kapcsolatos hatástanulmányt. Három civil szervezet, köztük a TASZ korábban a nyilvánosságra hozatal mellett a szerződéskötés és a kapcsolódó kifizetések felfüggesztését is kérte. Az ügyben pénteken a K-Monitor és a TASZ az Európai Bizottsághoz fordult.  Kampányunk támogatói több száz e-mailt küldtek a miniszterelnöknek alig egy nap leforgása alatt!