Szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében

Ma lépett életbe az az új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy bárki életvitelszerűen az utcán tartózkodjon. A szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalan emberek személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok. A Szabálysértési Munkacsoport szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására.

Az új szabályozás szerint ha valakit háromszor azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, beindul vele szemben a büntetőgépezet. Ha 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást, amely akár azt is jelentheti, hogy börtönbe is kerülhetnek.

A Szabálysértési Munkacsoport szerint a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot. A várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel növelve társadalmi kirekesztettségüket.

Lakáspolitika és érdemi beavatkozás helyett a bebörtönzést választja a kormány a Munkacsoport szerint, pedig a hajléktalanság szőnyeg alá söprése helyett valódi megoldásokra, például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség. Becslések szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma, több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ehhez képest a hajléktalan emberek számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, “krízisidőszakban” pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.

A szabályozás nem fogja megoldani a hajléktalan emberek lakhatási problémáját és nem fogja csökkenteni a hajléktalanok számát, cserébe a hatóságok, a szociális szolgáltatók és a rendőrség leterheltsége, valamint a társadalomban kialakult kirekesztés a hajléktalanokkal szemben jelentősen nőni fog.

A Szabálysértési Munkacsoportban egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik együtt a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

A kitüntetés még nem legitimál

A K-monitor és a TASZ levélben hívta fel az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) figyelmét, hogy Orbán Viktor a kormány dohányzás visszaszorításért tett lépéseiért való kitüntetése során a szervezet nagyvonalúan megfeledkezett arról, hogy ezek az intézkedések milyen alapjogsértéssel és korrupciós kockázattal járnak.

Ezután nincs miről egyeztetni

Először csak a trafikpályázatok nyilvánosságáért emeltünk szót, most már maga az információszabadság is veszélyben forog. A TASZ több civil szervezettel együtt úgy döntött, hogy a mai törvénymódosítás után nem vesz részt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) antikorrupciós munkacsoportjában.