Szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében

Ma lépett életbe az az új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy bárki életvitelszerűen az utcán tartózkodjon. A szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalan emberek személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok. A Szabálysértési Munkacsoport szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására.

Az új szabályozás szerint ha valakit háromszor azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, beindul vele szemben a büntetőgépezet. Ha 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást, amely akár azt is jelentheti, hogy börtönbe is kerülhetnek.

A Szabálysértési Munkacsoport szerint a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot. A várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel növelve társadalmi kirekesztettségüket.

Lakáspolitika és érdemi beavatkozás helyett a bebörtönzést választja a kormány a Munkacsoport szerint, pedig a hajléktalanság szőnyeg alá söprése helyett valódi megoldásokra, például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség. Becslések szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma, több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ehhez képest a hajléktalan emberek számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, “krízisidőszakban” pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.

A szabályozás nem fogja megoldani a hajléktalan emberek lakhatási problémáját és nem fogja csökkenteni a hajléktalanok számát, cserébe a hatóságok, a szociális szolgáltatók és a rendőrség leterheltsége, valamint a társadalomban kialakult kirekesztés a hajléktalanokkal szemben jelentősen nőni fog.

A Szabálysértési Munkacsoportban egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik együtt a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nappali olvasmány éjszakai tüntetőknek

Az utóbbi napokban zajló tüntetéshullám nyomán megugrott a TASZ-hoz érkező jogsegélyek száma, amelyek a gyülekezési jogot érintik. Az alábbiakban a leggyakoribb, legjellemzőbb kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Annak, aki rászánja az idejét és az energiáját a tiltakozásra, érdemes ezt, valamint további tájékoztató anyagainkat is elolvasnia, hogy tisztában legyen a tüntetéssel kapcsolatos jogaival, lehetőségeivel, felelősségével. A legfontosabb mégis az, hogy írd fel a forró vonalunk számát +36 30 7223356, ahol instant jogi segítséget kaphat az, akit tiltakozik vagy tiltakozna, vagy akit tiltakozása miatt hátrány ér.

Kormány-közeli magán kutatóintézetek (pl. Századvég) finanszírozása közpénzből, a közpénzen megrendelt kutatások nyilvánossága

Kíváncsiak voltunk, hogy a költségvetés adatai alkalmasak-e annak a hipotézisnek az alátámasztására vagy cáfolatára, miszerint kutatóintézeteken, például a SZázadvég cégcsoporton keresztül óriási kifizetések történnek, valódi tartalom, ellenszolgáltatás nélkül. 

Mi áll a Malév csőd hátterében? Most megtudhatja!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogerősen pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben 2014-ben, aminek eredményeképpen nyilvánossá vált a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A terjedelmes anyagot most elérhetővé tettük, hogy mindenki megismerhesse a Malév-csőd hátteranyagait.