Szükségtelenül és aránytalanul korlátoz a vénaszkenner

Ügyfelünk képviseletében alkotmányjogi panasszal fordultunk az Alkotmánybírósághoz azért, hogy állapítsa meg a vénaszkenner alkalmazását lehetővé tevő törvény alkotmányellenességét. A TASZ indoklása szerint mind magánszféra védelméhez való jog, mind az információs önrendelkezési jog sérül akkor, amikor a szurkolókat az eszköz használatára kötelezik.

A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szurkolói kártya megvásárlásakor a sportról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva kötelezően felveszik a vásárló nevét, címét, születési dátumát, képmását, illetve vénalenyomatot is készítenek tenyeréről. A stadionokba történő beléptetés minden esetben az adatok egyeztetésével jár: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni. Azáltal, hogy a beléptetőrendszer összeveti a tárolt adatokkal a tenyérlenyomatból készült sablonnal, az azonosítási folyamat részeként folyamatosan megtörténik a sérelmezett adatok felhasználása.

Alkotmányjogi panaszra azért van szükség, mert a sérelmezett jogsértéssel szemben jogorvoslat érdemben nem kezdeményezhető. Mivel a sérelmezett adatkezelést törvény kötelezően írja elő, bírósági eljárás nem lehetne eredményes, a bíróság nem hozhatna más, mint a keresetet elutasító ítéletet. A vénalenyomat kötelező rögzítése egy szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, ami mögött az az elképzelés állhat, hogy a biztonságra törekvés bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá tesz. Az Alkotmánybíróság indítványunk érdemi elbírálásával arra mutathat rá, hogy az alapvető jogok szükségtelen és aránytalan korlátozását a biztonsági célok sem legitimálhatják.

Alkotmányjogi panaszunk teljes szövegét itt olvashatjátok el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Véleményünk a Belügyminisztérium nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és az információs jogi törvény módosításával kapcsolatos előterjesztéséről

Elkészült véleményünket a Belügyminisztérium nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és az információs jogi törvény módosításával kapcsolatos, BM/8652/2017. számú előterjesztéséről. Álláspontunk teljes terjedelmében letölthető honlapunkról.

Megfutamodott az Alkotmánybíróság: a hatóságok is megismerhetik adataidat!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beperelte a Telenort annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítse azt a jogellenes törvényt, ami szabályozza, hogy a telefonos és internetes forgalmi adatokat (pl. hívó felek, időtartam, kommunikáció gyakorisága) a szolgáltatóknak fél évig kell megőrizniük. Ezekből az adatokból pontos következtetéseket lehet levonni az érintettek magánéletéről, mindennapi szokásairól, utazásairól, társadalmi környezetéről a kommunikáció tartalmának megismerése nélkül is. Ezért ez az adatmegőrzés súlyos beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba.

Ki szivárogtat a kedves HírTV-nek?

Az eddigi legsikeresebb magyar közösségi oldal, a wiw.hu alapítója és a tüntetéseken aktív szerepet vállaló Várady Zsolt tizenegy évvel ezelőtti, jelentéktelen tettével kapcsolatos hivatalos iratokat valaki kiszivárogtatta a HírTV-nek. A Magyar Narancs pedig megírta, hogyan vert meg egy házaspárt Habony Árpád. Mi a különbség a két eset között?