Szükségtelenül és aránytalanul korlátoz a vénaszkenner

Ügyfelünk képviseletében alkotmányjogi panasszal fordultunk az  Alkotmánybírósághoz azért, hogy állapítsa meg a vénaszkenner alkalmazását lehetővé tevő törvény alkotmányellenességét. A TASZ indoklása szerint mind magánszféra védelméhez való jog, mind az információs önrendelkezési jog sérül akkor, amikor a szurkolókat az eszköz használatára kötelezik.  

A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szurkolói kártya megvásárlásakor a sportról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva kötelezően felveszik a vásárló nevét, címét, születési dátumát, képmását, illetve vénalenyomatot is készítenek tenyeréről. A stadionokba történő beléptetés minden esetben az adatok egyeztetésével jár: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni. Azáltal, hogy a beléptetőrendszer összeveti a tárolt adatokkal a tenyérlenyomatból készült sablonnal, az azonosítási folyamat részeként folyamatosan megtörténik a sérelmezett adatok felhasználása.

Alkotmányjogi panaszra azért van szükség, mert a sérelmezett jogsértéssel szemben jogorvoslat érdemben nem kezdeményezhető. Mivel a sérelmezett adatkezelést törvény kötelezően írja elő, bírósági eljárás nem lehetne eredményes, a bíróság nem hozhatna más, mint a keresetet elutasító ítéletet. A vénalenyomat kötelező rögzítése egy szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, ami mögött az az elképzelés állhat, hogy a biztonságra törekvés bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá tesz. Az Alkotmánybíróság indítványunk érdemi elbírálásával arra mutathat rá, hogy az alapvető jogok szükségtelen és aránytalan korlátozását a biztonsági célok sem legitimálhatják.

Alkotmányjogi panaszunk teljes szövegét itt olvashatjátok el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.

Téves Pintér Sándor álláspontja a levéltitoksértésről

Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint levéltitok megsértésének a büntető törvénykönyvben foglalt tényállása valósult meg, amikor Jose Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének a magyar miniszterelnökhöz írt levele nyilvánosságra került. A TASZ álláspontja szerint a levelet Mong Attila újságíróhoz kiszivárogtató forrás nem követett el bűncselekményt.

Közlönykiadó per dosszié

2005. április 25-én az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény (Avtv.)módosítását, amelynek értelmében a törvény 2005. június elsejétől szélesebb körben teszi lehetővé, hogy közérdekből a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek a közfunkciókat ellátó személyek egyes, a betöltött tisztséggel összefüggésben álló adatai.