Szükségtelenül és aránytalanul korlátoz a vénaszkenner
Ügyfelünk képviseletében alkotmányjogi panasszal fordultunk az Alkotmánybírósághoz azért, hogy állapítsa meg a vénaszkenner alkalmazását lehetővé tevő törvény alkotmányellenességét. A TASZ indoklása szerint mind magánszféra védelméhez való jog, mind az információs önrendelkezési jog sérül akkor, amikor a szurkolókat az eszköz használatára kötelezik.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szurkolói kártya megvásárlásakor a sportról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva kötelezően felveszik a vásárló nevét, címét, születési dátumát, képmását, illetve vénalenyomatot is készítenek tenyeréről. A stadionokba történő beléptetés minden esetben az adatok egyeztetésével jár: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni. Azáltal, hogy a beléptetőrendszer összeveti a tárolt adatokkal a tenyérlenyomatból készült sablonnal, az azonosítási folyamat részeként folyamatosan megtörténik a sérelmezett adatok felhasználása.
Alkotmányjogi panaszra azért van szükség, mert a sérelmezett jogsértéssel szemben jogorvoslat érdemben nem kezdeményezhető. Mivel a sérelmezett adatkezelést törvény kötelezően írja elő, bírósági eljárás nem lehetne eredményes, a bíróság nem hozhatna más, mint a keresetet elutasító ítéletet. A vénalenyomat kötelező rögzítése egy szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, ami mögött az az elképzelés állhat, hogy a biztonságra törekvés bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá tesz. Az Alkotmánybíróság indítványunk érdemi elbírálásával arra mutathat rá, hogy az alapvető jogok szükségtelen és aránytalan korlátozását a biztonsági célok sem legitimálhatják.
Alkotmányjogi panaszunk teljes szövegét itt olvashatjátok el.
