Tegnap is késő lett volna
A nemzetközi egyezmények nem tiltják, az orvostudomány szerint pedig hatalmas szükség lenne az alkalmazására – ezek voltak a legfontosabb tanulságai a TASZ által szervezett, első magyar gyógyászati kannabisz konferenciának, melyen a terület neves orvosai és kutatói, aktivisták és érintettek adtak elő. A magyarországi hozzáférés mikéntjéről is hasznos részletek derültek ki, melyekkel közelebb kerültünk az itthoni alkalmazáshoz.
Az elmúlt években jelentős változások mentek végbe Európában. Több államban, így Ausztriában, Horvátországban, Németországban orvosi receptre felírható a kannabisz és alig egy hónapja már Macedóniában is elérhetővé vált. Csehország országos programot dolgozott ki a kannabisz gyógyászati célú szabályozására, előállítására és elérhetővé tételére a betegek számára. A receptre való felírhatóságot rendszerint tudományos és társadalmi párbeszéd előzi meg, melyet olyan nagy nyilvánosságot kapott egyedi esetek napvilágra kerülése katalizálnak, melyekben betegek illegális úton beszerezett vagy önmaguk termesztett kannabisszal javítottak egészségi állapotukon. Hazánkban, ahol a kannabisz használata súlyosan stigmatizált, az orvostársadalom pedig meglehetősen konzervatív, hiába is várnánk az államtól a kezdőlépés megtételét, ezt az utat itt is végig kell járnunk. Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozata, valamint az egészségügyi ellátáshoz való jog is kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészségi állapota által indokolt ellátáshoz, márpedig számos esetben a kannabisz és hatóanyagainak alkalmazása nyújthatja a legmegfelelőbb terápiát.
A TASZ éppen ezért úgy döntött, hogy június 1-én egy konferencia keretében, a terület kiemelkedő szakértőinek tolmácsolásában világítja meg a kannabisz alkalmazásához fűződő eredményeket a modern orvostudományban, az engedélyeztetésére vonatkozó nemzetközi jogot és az Európában legismertebb cseh gyógyászati kannabisz modell részleteit. Nem hiányozhatott a terítékről az aktivizmus és az oktatás szerepe az Egyesült Államokban bekövetkezett fejleményekben, ami az orvos- és érdekvédelmi szervezetek szövetségessé tételéhez vezetett. A konferencia hazai szereplői az érdekvédelem és az engedélyeztetés területéről érkeztek, de a legnagyobb hatást egy érintett szülő beszámolója gyakorolta.
Fűben orvosság
Mitől lesz a kannabisz „gyógyászati” és milyen eredményeket tud felmutatni alkalmazása a hagyományos terápiákkal szemben? Ezt a kérdést járták körül a konferencia első panelében, melyet napjaink egyik legismertebb kannabisz-kutatója, az endokannabinoid rendszer feltérképezésében komoly szerepet játszó Dr. Lumír Hanuš nyitott meg.
A professzor a 70-es évektől kezdve két évtizedig állította elő kannabisz készítményeket a kórházak számára, ahol azt krém formájában alkalmazták. A működési elvet csak később értették meg és mára már több mint száz kannabinoidot (kannabisz összetevőt) vizsgál aktívan az orvostudomány. Dr. Hanuš az emberi test számos pontján található, különböző életfunkciókat található kannabinoid receptorok szerepével magyarázta a kannabisz sokrétű alkalmazhatóságát, mely e receptorokat aktivizálja. Beszámolt saját eredményeiről, az emberi szervezetben található, úgynevezett belső kannabinoidok felfedezéséről is, melyek szintén a receptorokhoz kapcsolódnak. Előadása végén figyelmeztetett, hogy a kannabisz bár számos betegség esetén hatékony, nem csodaszer, nem hat mindenkire azonosan és a nem vethető be a betegségek minden stádiumában. Dr. Hanuš elmondta, hogy a természetes összetevők használata mindig jobb eredményeket mutat, ezért óvatosságra intett a szintetikus kannabinoidokkal folytatott kísérletezésekkel kapcsolatban. „Az ember nem szárnyalhatja túl a természetet” – foglalta össze.
Dr. Ilya Reznik, az izraeli MaReNa Consulting Center főorvosa és számos gyógyászati kannabisz szervezet tagja saját személyében állított példát az orvosok felé, hiszen hagyományos terápiákkal dolgozó pszichiáterként a kannabiszban eleinte csak a veszélyes drogot látta, majd az eredmények hatására 180 fokos fordulatot vett és ma már az egyik legtapasztaltabb orvos a kannabisz neuropszichiátriai alkalmazhatósága területén. Korábban a kannabiszhasználatról beszámoló szorongó pácienseinél kettős betegséget állapított meg, majd fokozatosan megértette, hogy betegei az öngyógyítás egy lehetséges módját találták meg. Hogy felfedezése nem egyedi, abból is látszik, hogy az olyan hagyományosan konzervatív orvosi társaságok, mint az Amerikai Neurológus Társaság is elismerik már a kannabisz jótékony hatásait, a legnevesebb tudományos szaklap, a Nature pedig külön számot szentelt a gyógyászati kannabisz témájának. Előadásában a terület gyakorlati tapasztalatait ismertette.
Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet neurológus, epileptológus főorvosa, Dr. Kelemen Anna az egyik legtapasztaltabb hazai orvos gyógyászati kannabisz témában, hiszen az itthon folyó egyedüli klinikai vizsgálatot ő vezeti. Epileptológusként elsősorban azok a kannabisz összetevők érdeklik, melyek nem rendelkeznek pszichoaktív hatással, de hatékonyak lehetnek az epilepszia kezelésében. Meggyőződése, hogy a kannabisz gyógyászati hatásainak kiaknázásához gyógyszerként kell megvizsgálni a növényt. Dr. Kelemen elsősorban a fájdalom és a Sclerosis Multiplex egyes tüneteinek kezelésének területén talált meggyőző bizonyítékokat. A kannabisz sajátosságának nevezte, hogy a hagyományos fájdalomcsillapítókra nem reagáló neurogén fájdalmat jól tudja csökkenteni és hatékony a kemoterápiával járó hányinger csökkentésében. Dr. Kelemen evidenciaként kezelte, hogy a füvező epilepsziások körében ritkábbak a rohamok sőt, az ő betegei is beszámolnak kannabisz fogyasztásról. A kutatások a CBD-ben azonosították ennek az okát, ami eredményességben a legjobb epilepsziaellenes gyógyszerekkel is felveszi a versenyt. Gyerekkori epilepsziában a magas CBD tartalmú gyógyászati kannabisz nagyon jó eredményeket nyújtott, nem ritkán tünetmentességet is. Ennek megfelelően a főorvosnő szerint jó minőségű, bevizsgált, standardizált összetételű kannabiszra lenne szükség az epilepszia kezelésére, amit a TB-nek támogatnia kellene, ezzel is csökkentve a használat stigmatizációját.
Törvény nem tiltja
A következő blokk a gyógyászati kannabisz szabályozásával foglalkozott. Dr. Pavel Pachta az International Narcotics Control Board (INCB) korábbi főtitkárhelyettese végigvette a hatályos ENSZ egyezményeket, melyekből leszűrte következtetését: az ENSZ tagállamok számára nem kötelező a gyógyászati célú kannabiszhasználat tilalma, az országok szabadon dönthetnek a szabályozásról. A tilalom megszüntetése mellett döntőknek sosem kellett szankciókkal szembenéznie. Határozottan cáfolta, hogy a gyógyászati célú engedélyezés a legalizáció trójai falova lenne és példákat ismertetett arról, hogy az egyes kormányzatok milyen érvek mentén indokolták egészségügyi alkalmazást. A cseh modell bevezetésének rögös útjáról Dr. Tomáš Zábransky, a cseh Egészségügyi Minisztérium tanácsadója számolt be. A gyógyászati kannabisz programmal kapcsolatos egyeztetések 2010-ben kezdődtek a kormánnyal, ám az Egészségügyi Minisztérium a pozitív eredmények ellenére sem foglalkozott egy évig az üggyel. A parlament végül 2013-ban döntött a Nemzeti Gyógyászati Kannabisz Ügynökség felállításáról és a még abban az évben kialakult szabályozás szerint a páciensek havonta maximum 30 gramm kannabiszhoz juthattak. 2015-ben már a helyi termesztésű marihuána is elérhetővé vált grammonként 3 Eurós áron és a betegeknek felírható maximális havi mennyiséget 180 grammra emelték. Jelenleg mindössze 55 páciens részesül a terápiában, ezért még dolgozni kell a program megfelelőbb elérhetőségén.
A legnagyobb gyógyászati kannabisz hozzáférését támogató amerikai szervezet, az Americans for Safe Access (ASA) az utcai aktivizmusból kiindulva jutott el a százezres tagszámhoz, az orvosok csatlakozásához és harcolt ki számos állami és szövetségi törvénymódosítást. Steph Sherer, a szervezet alapítója és ügyvezető igazgatója bemutatta az ASA történetét és jelenlegi, már a határokon is túlnyúló tevékenységét a lobbizástól, a nyilvánosság véleményformálásáig és oktatásáig. Sebastién Béguerie gyógyászati kannabisz szakértő előadásában a kannabisz ártalomcsökkentő hatásaival foglakozott. Felméréseken keresztül ismertette, mennyit profitálhatnak a gyógyászati kannabisz használatából azok, akik egy szerfüggőséget cseréltek fel a növénnyel, valamint részletes beszámolót nyújtott a CBD hatásairól, illetve a CBD és a THC együttes alkalmazásának előnyeiről.
Éledező hazai remények
Öröm volt látni, hogy a terület itthon sem ismeretlen és támogató szervezet is alakult már a páciensek segítésére. Pálffyné Dr. Poór Rita az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) részéről kevésnek találta a meggyőző bizonyítékot arra, hogy a kannabiszt gyógyszerként engedélyezzék Magyarországon. Hozzátette, hogy a hozzáférésre így is léteznek módszerek: lehet hivatkozni a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekre, a beteg szakorvosa kérelmezheti a behozatalt formanyomtatványon, amelyhez azonban további engedélyek is szükségesek. Sőt 2016 májusa óta indokolt esetben itthon is elérhető az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás. Megjegyezte, hogy az OGYÉI-hez eddig nem érkezett magas THC tartalmú, az EU más tagállamában forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer behozatalára vonatkozó kérelem.
Hogy ez mielőbb megváltozhasson, arról többek között az idén alakult Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület fog gondoskodni, melynek elnöke, Szelestei Miklós arról beszélt, hogy a betegnek nem várhatnak, sokuknak már tegnap is késő lett hozzáférniük a kannabiszhoz. A bizonyítékok nem hagytak kétséget benne afelől, hogy a kannabisz biztonságosan alkalmazható számos betegség esetén, ezért most azon dolgozik, hogy együttműködést alakítson ki a betegeket támogató szervezetekkel, hogy ők is megismerjék a jótékony hatásokat. Sürgette a kannabiszt mielőbbi felírhatóságát a betegek szűk köre számára és az otthoni előállítást engedélyezését számukra. Az ehhez vezető úton a legfontosabb első lépésként az orvosok körében uralkodó félelmek és a betegek stigmatizációjának eloszlatását azonosította.
Akit a tudomány érvei nem győztek meg, azokhoz egy Dravet-szindrómás (az epilepszia egy típusa) kislány anyukája, Ripszám Cintia szólt, aki számos, durva mellékhatásokat produkáló gyógyszer kipróbálása után talált rá a nem-pszichoaktív CBD olajra, amelytől a rohamok száma jelentősen lecsökkent, az addig csontsovány kislány hat kilót felszedett és sokat javult az életminősége.
A konferenciát záró kerekasztal beszélgetésen Dr. Reznik úgy vélte, hogy paradigmaváltásra van szükség, a bizonyíték-alapú gyógyászat után eljött a gyakorlat-alapú gyógyászat ideje, ami meggyorsíthatná a kannabiszhoz való hozzáférést. Sherer ehhez hozzátette, hogy a bizonyíték a milliónyi velünk élő, a gyógyászati használatból profitáló páciens, akik közül senki sem halt meg kannabisz túladagolásban. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy az orvosokat képezni kell és fontos, hogy a szövegeken felül konkrét esetekkel és páciensekkel is kapcsolatba kerüljenek, hiszen a betegektől tanulhatnak a legtöbbet. Végezetül a vendégek megdicsérték a magyar aktivisták munkáját és emlékeztettek, hogy nem szükséges megvárni a törvénymódosítást, az oktatást már most el lehet kezdeni. Dr. Reznik szerint a páciensek számára a legfontosabb, hogy ne féljenek, beszéljenek nyíltan az orvosukkal és álljanak ki a jogaikért. Poór Rita arra biztatta a betegeket, hogy ragadják meg az előadásában felvázolt lehetőséget. Jelezte, hogy a magyar kormány nyitott és szeretné kiépíteni a hidat az orvosok, a páciensek és a döntéshozók között. Mi a TASZ-ban azon fogunk dolgozni, hogy ez a híd mielőbb megépüljön, ezért további eseményeket szervezünk a témában és segítséget nyújtunk a gyógyászati kannabiszt igénylő páciensek számára.