Tényleg következmények nélkül megfigyelhetnek?

A nemzetbiztonsági törvény friss módosítása megkönnyíti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, de nem ez az igazi baj.

Ezentúl megfigyelheti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmát a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), hogy felkutassa és elhárítsa a lehetséges támadásokat – erre a nemzetbiztonsági törvény május 19-én elfogadott módosítása ad lehetőséget. A kommunikáció tartalmát ugyan nem ismerheti meg a szolgálat, mert a felhatalmazás csak a metaadatokra, vagyis a kommunikáció körülményeire terjed ki, de ez is épp elég információt jelent. A metaadatokból kiderül, hogy kik vettek részt a kommunikációban és ők hol voltak, mennyi ideig tartott és mekkora adatforgalommal járt. Pusztán a beszélgetések tényéből és hosszából feltérképezhető a kapcsolati hálónk és követhető a hollétünk, amiből rengeteg következtetést lehet levonni a magánéletünkre is.

Az adatvédelmi hatóság (NAIH) – érthető módon – kritizálta az új szabályokat, hiszen azok alig korlátozzák az efféle megfigyelés gyakorlatát. A kormány viszont kitart amellett, hogy az új jogkör csak ahhoz kell, hogy az NBSZ figyelni tudja: fenyegeti-e Magyarországot kibertámadás. De az csakis az NBSZ és a kormány belátásán múlik, hogy mennyi adatot gyűjtenek össze, mert a törvény nem szabja meg pontosan, hogy milyen esetekben, mennyi ideig és milyen körben folytatható az ellenőrzés. Ráadásul az adatforgalom figyelésének célja a törvény szerint az „elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátása”, ami lényegében biankó felhatalmazást jelent, hiszen rugalmasan értelmezhető.

De mit tehet, aki úgy érzi, hogy a megfigyeléssel megsértették a jogait? Bár több szervhez is fordulhat jogorvoslatért, ezek közül egyik se igazán hatékony – és ez a valódi baj, mert ez a helyzet már évek óta fennáll és azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok lényegében következmények nélkül tevékenykedhetnek. Ebben pedig a mostani törvénymódosítás semmi érdemi változást nem hoz.

Hogy miért állítjuk, hogy a jogorvoslat nem hatékony? Az első probléma, hogy senki sem tudja meg, hogy egyáltalán megfigyelték-e. Ennek nem kellene így lennie: a nemzetközi gyakorlat az, hogy – amint ez nemzetbiztonsági szempontból már nem kockázatos – az érintetteket értesítik arról, hogy megfigyelték őket. Persze ha nem is kapunk ilyen értesítést, akkor is lehet – pusztán a megérzéseinkre alapozva – panaszt tenni, ezeket azonban vagy a szolgálatot irányító miniszternek kellene elbírálnia – akitől nyilván nem várható objektív értékítélet –, vagy a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának, amelyet azonban a kormánypárti képviselők előszeretettel bojkottálnak, amivel ellehetetlenítik a működését. Az ombudsman és az adatvédelmi hatóság pedig kevés jogosítvánnyal rendelkezik, érdemi jogorvoslatot nem tudnak nyújtani.

A mostani módosítás tehát nem hoz érdemi változást abban, hogy az állampolgárok továbbra is kiszolgáltatottak maradnak a titkosszolgálatoknak; az pedig, hogy a kormány lesöpörte az asztalról a NAIH érveit, csak azt mutatja meg, hogy mennyire vesz komolyan bármilyen konzultációt, még ha azt egy másik állami szervvel kell is lefolytatnia. Egy biztos: a jogvédelemben csak akkor lesz érdemi változás, ha végre lesz, aki független ellenőrzést gyakoroljon a szolgálatok felett.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Senki nem tudja, kivel oszt meg Magyarország titkos hírszerzési információkat

Nemzetközi összefogásban igyekszünk kideríteni, Magyarország kivel osztja meg a nemzetbiztonság működése során szerzett titkos információkat. Megkérdeztük az ezzel foglalkozó minisztereket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is. Alig akartuk elhinni, mit válaszoltak – ha igazat mondanak, bőven van mitől tartanunk.

Ki szivárogtat a kedves HírTV-nek?

Az eddigi legsikeresebb magyar közösségi oldal, a wiw.hu alapítója és a tüntetéseken aktív szerepet vállaló Várady Zsolt tizenegy évvel ezelőtti, jelentéktelen tettével kapcsolatos hivatalos iratokat valaki kiszivárogtatta a HírTV-nek. A Magyar Narancs pedig megírta, hogyan vert meg egy házaspárt Habony Árpád. Mi a különbség a két eset között?

Veszélyezteti az információs jogokat az új Alkotmány

Az új Alkotmány megszünteti az információs jogok fellett őrködő országgyűlési biztos intézményét, és helyette egy autonóm hatóság modellje szerint működő szervet állít fel. A TASZ szerint az adatvédelmi biztos hatósággá alakítása súlyosan veszélyezteti az állam átláthatóságának biztosítását szolgáló szabályok érvényesítését, csökkenti az alapjogvédelem jelenlegi szintjét