Tényleg következmények nélkül megfigyelhetnek?

A nemzetbiztonsági törvény friss módosítása megkönnyíti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, de nem ez az igazi baj.

Ezentúl megfigyelheti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmát a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), hogy felkutassa és elhárítsa a lehetséges támadásokat – erre a nemzetbiztonsági törvény május 19-én elfogadott módosítása ad lehetőséget. A kommunikáció tartalmát ugyan nem ismerheti meg a szolgálat, mert a felhatalmazás csak a metaadatokra, vagyis a kommunikáció körülményeire terjed ki, de ez is épp elég információt jelent. A metaadatokból kiderül, hogy kik vettek részt a kommunikációban és ők hol voltak, mennyi ideig tartott és mekkora adatforgalommal járt. Pusztán a beszélgetések tényéből és hosszából feltérképezhető a kapcsolati hálónk és követhető a hollétünk, amiből rengeteg következtetést lehet levonni a magánéletünkre is.

Az adatvédelmi hatóság (NAIH) – érthető módon – kritizálta az új szabályokat, hiszen azok alig korlátozzák az efféle megfigyelés gyakorlatát. A kormány viszont kitart amellett, hogy az új jogkör csak ahhoz kell, hogy az NBSZ figyelni tudja: fenyegeti-e Magyarországot kibertámadás. De az csakis az NBSZ és a kormány belátásán múlik, hogy mennyi adatot gyűjtenek össze, mert a törvény nem szabja meg pontosan, hogy milyen esetekben, mennyi ideig és milyen körben folytatható az ellenőrzés. Ráadásul az adatforgalom figyelésének célja a törvény szerint az „elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátása”, ami lényegében biankó felhatalmazást jelent, hiszen rugalmasan értelmezhető.

De mit tehet, aki úgy érzi, hogy a megfigyeléssel megsértették a jogait? Bár több szervhez is fordulhat jogorvoslatért, ezek közül egyik se igazán hatékony – és ez a valódi baj, mert ez a helyzet már évek óta fennáll és azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok lényegében következmények nélkül tevékenykedhetnek. Ebben pedig a mostani törvénymódosítás semmi érdemi változást nem hoz.

Hogy miért állítjuk, hogy a jogorvoslat nem hatékony? Az első probléma, hogy senki sem tudja meg, hogy egyáltalán megfigyelték-e. Ennek nem kellene így lennie: a nemzetközi gyakorlat az, hogy – amint ez nemzetbiztonsági szempontból már nem kockázatos – az érintetteket értesítik arról, hogy megfigyelték őket. Persze ha nem is kapunk ilyen értesítést, akkor is lehet – pusztán a megérzéseinkre alapozva – panaszt tenni, ezeket azonban vagy a szolgálatot irányító miniszternek kellene elbírálnia – akitől nyilván nem várható objektív értékítélet –, vagy a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának, amelyet azonban a kormánypárti képviselők előszeretettel bojkottálnak, amivel ellehetetlenítik a működését. Az ombudsman és az adatvédelmi hatóság pedig kevés jogosítvánnyal rendelkezik, érdemi jogorvoslatot nem tudnak nyújtani.

A mostani módosítás tehát nem hoz érdemi változást abban, hogy az állampolgárok továbbra is kiszolgáltatottak maradnak a titkosszolgálatoknak; az pedig, hogy a kormány lesöpörte az asztalról a NAIH érveit, csak azt mutatja meg, hogy mennyire vesz komolyan bármilyen konzultációt, még ha azt egy másik állami szervvel kell is lefolytatnia. Egy biztos: a jogvédelemben csak akkor lesz érdemi változás, ha végre lesz, aki független ellenőrzést gyakoroljon a szolgálatok felett.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormány be akarja tiltani a zárat az ajtódon

Miért fontos a TASZ-nak a titkosítás? Természetesen azért, mert Soros György minden hétfőn titkosított videóhívás útján lát el bennünket utasításokkal, és persze nem akarjuk, hogy kapcsolatunk nyilvánosságra kerüljön. PGP titkosítást használunk, amikor idegenszívű megbízóinknak napi progress riportokat küldünk arról, hogy hol tartunk az államrend megdöntésében. Az állami szerveket, például az obudsmani hivatalt Jitsi chaten tartjuk ellenőrzésünk alatt. A globális háttérhatalmakkal fenntartott kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus, ezért velük csak 4096 bites RSA algoritmus segítségével kódolt üzeneteket váltunk. Aztán amikor eljön a hétvége, a TASZ-os drogos orgiáinkat CryptTalk-on és Signalon szervezzük le, és a Torbrowser segítségével szerezzük be a hozzávalókat. A partijainkon elképesztő dolgokat művelünk, minderről készülnek képek, de ezzel csak magunkat akarjuk szórakoztatni, ezért a  fájlokat a felhőben titkosítva a SpiderOakONE-on, a saját gépünkön pedig az operációs rendszerünkbe épített FileVault programmal kódolva tároljuk.[*]

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Tekinthető mindenki potenciális terroristának?

A magyar Alkotmánybíróság már 2 éve nem tud dönteni a lakosság korlátlan megfigyelését lehetővé tevő jogszabályok alkotmányosságáról, amelyek alkotmányossági vizsgálatát a TASZ kezdeményezte. Németország és Románia alkotmánybíróságai azonban megsemmisítették a kísértetiesen hasonló nemzeti törvényeiket. A külföldi döntések erős támpontot jelentenek a magyar testület számára is – olvassa el, hogy miért!