Titkolóznak a lehetséges új strasbourgi bíró személyéről

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje – derül ki civilszervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány lejárassa magát és a jelölteket.

2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának hivatali ideje. Magyarország számára 2016. augusztus 26-ig áll nyitva a határidő arra, hogy a három bíró-jelölt listáját beterjessze az Európa Tanács Parlamenti (Tanácskozó) Közgyűléséhez. A testület közülük választja ki majd Sajó utódját. Feltéve, ha a jelöltek személye és kiválasztásuk módja megfelel az előírásoknak. És itt mutatkozik most probléma.

A Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. Értékelhető választ a jogvédő szervezet nem kapott – sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhette meg.

Pedig az Európa Tanács (ehhez tartozik a strasbourgi bíróság) szabályzatai szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak, átláthatónak és diszkrimináció-mentesnek kell lennie. A tagállamokat kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelölt-aspiránsok számára. Ugyanis a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében fontos szerepe van a bíróválasztás folyamatának, ezen belül a tagállami jelöltállítási szakasznak, amely megelőzi a közgyűlés véső döntését.

Ha a hazai kiválasztási folyamat nem tisztességes, átlátható és konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát. Márpedig az igazságügyi tárca eddig csak annyit árult el, hogy van ilyen lista, amelyet kormány már be is nyújtott az ET-nek. A jelölteket Trócsányi miniszter – „szakértőkkel történt konzultáció alapján” – terjesztette fel a kormánynak.

A levélíró civilek most arra kérik a minisztert, hogy „vonja vissza a benyújtott listát, és a megszabott határidőig rendelkezésre álló két hónapot kihasználva alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját”.

Ha mindezt a miniszter nem tenné meg, Magyarország úgy járhatna, mint Szlovákia kétszer és Azerbajdzsán egy alkalommal, amikor mindhárom jelöltjüket elutasította az ET közgyűlése.

Az aláíró szervezetek:

Amnesty International Magyarország,

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet,

Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC),

Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC),

Magyar Helsinki Bizottság,

Magyar LMBT Szövetség,

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség,

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda,

PATENT Egyesület,

Társaság a Szabadságjogokért,

Transparency International Magyarország

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A TASZ álláspontja a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről

Birtokunkba került egy a Belügyminisztérium Jogszabály Előkészítő Osztályának vezetője által létrehozott dokumentum, amely a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról címet viseli. A tervezet számos, alapvető jogot korlátozó rendelkezést tartalmaz. A Társaság a Szabadságjogokért ezúton teszi közzé véleményét a megalkotni tervezett szabályokról.

"Szabadulás a gyűlölettől” – éves jelentés a gyűlölet-bűncselekményekről Európában

A Minority Rights Groups International (MRG) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet ma hozta nyilvánosságra angol nyelvű éves jelentését, amely Európa különböző országaiban a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéddel és erőszakos gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. A kiadvány példákat és esettanulmányokat is bemutat Bulgáriáról, az Egyesült Királyságról, Franciaországról, Grúziáról, Görögországról, Magyarországról, Oroszországról, Törökországról és Ukrajnáról. A magyar esettanulmányt Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője írta.