Tízből csak egy gyerek számára öröm a tanulás – gyerekjelentés gyerekrészvétellel

Nyilvános és magyarul is elérhető az ENSZ Gyerekjogi Bizottsága számára készült, 5300 gyerek véleményét összefoglaló jelentés arról, hogy milyen ma Magyarországon felnőni. A kampány történelmi jelentőségű, ugyanis elsőként vonta be a gyerekeket abba a – Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által vezetett – folyamatba, amellyel az ENSZ öt évente felméri, hogy milyen a gyerekek helyzete Magyarországon. A TASZ munkatársai is segítették a gyerekjelentés létrejöttét.

A jelentés a gyerekek nézőpontját mutatja be, azt, hogy ők maguk mit gondolnak a mai Magyarország gyermekjogi helyzetéről. A gyermekek bevonása az életüket befolyásoló folyamatokba önmagában érték. A részvétel biztosítása kölcsönösségre, egymás tiszteletére tanít mindannyiunkat. A felnőtt társadalom is tanulhat a gyerekektől. Érzéseik, véleményük figyelembevétele értékes információval szolgál ahhoz, hogy jogaik érvényesülését reálisan tudjuk megítélni.

A jelentésből az derül ki, hogy a megkérdezett gyermekek számára a legfontosabb kérdés az oktatás: leginkább az foglalkoztatja őket, hogy mennyire hasznos dolgokat tanulnak. A legfőbb aggodalmuk, hogy találnak-e majd munkát a jövőben. Az oktatás minőségének kritikája, hogy tízből csak egy gyerek számára öröm a tanulás, és a megkérdezettek ötöde gondolta úgy, hogy túl sok a bántalmazás az iskolában.

Mindössze a gyerekek negyede érezte úgy, hogy számít a véleménye az országos vagy helyi ügyekben. Véleményük figyelembevétele kihat a biztonságérzetükre: minél inkább meghallgatják őket, annál inkább érzik magukat elfogadva, biztonságban. Ez azért is kiemelkedően fontos, mert az érzelmi biztonság sokkal hangsúlyosabb számukra, mint a fizikai biztonság. Viszont jelentős szerepet tulajdonítanak a környezetvédelemnek, a válaszok alapján a klímaváltozással szembeni fellépés hiánya jelenik meg a gyerekek második legfőbb aggodalmaként.

A TASZ munkatársai is segítették, hogy a „Te hogy látod?” kampány minél több gyerekhez eljusson. Fontos volt számunkra, hogy a fogyatékossággal élő és roma gyerekek véleménye is eljusson az ENSZ-hez. A fókuszinterjúk során felmerült problémák kapcsán nem lehet elmenni amellett, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek oktatása terén óriási hiányosságok vannak az állami iskolarendszerben.

A legmarkánsabb vélemények az ép értelmű, hiperaktív (ADHD-s) és autizmus spektrum zavarral élő gyermekek esetében fogalmazódtak meg, emiatt ezen a területen emeltük ki azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek a fogyatékossággal élő gyermekeket sújtják a köznevelés rendszerében. Erről írtunk egy rövid elemzést, amit a gyerekjelentéshez kapcsolódóan a TASZ kiegészítő jelentésében találtok meg.

Büszkék vagyunk, hogy segíthettünk a gyerek véleményét eljuttatni az ENSZ-hez. Olvassátok a gyerekek gondolatait, sokat lehet belőlük tanulni!

(Illusztráció: Juraj Varga / Pixabay)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az iskolaérettségi véleményt nem lehet eltitkolni a szülők elől

Ha az Oktatási Hivatal világos és érthető útmutatást adna, elkerülhetők lennének a félreértések. Segítséget nyújtunk, hogy hozzáférjetek a gyereketek vizsgálatával kapcsolatos információkhoz.

KISOKOS: Az én fogyatékossággal élő gyerekemnek is jár oktatás!

Számos hozzánk forduló szülő küzd azzal, hogy a magatartászavaros, nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű (“SNI-s”) gyerekét nem fogadják az iskolában, vagy csak épp hogy megőrzik, de nem kapja meg a számára előírt és szükséges fejlesztéseket, oktatást.

KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.