Több százezer fiatalt fenyegetne börtönnel a kormány

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek megküldött Btk. előterjesztés Európa legszigorúbb büntetőjogi szabályozását vezetné be.

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) előterjesztése az Európai Unió összes tagállamához, de még az 1999 és 2003 közötti szabályozáshoz képest is jóval szigorúbb drogjogi szabályozást vezetne be, hasonló szigorra példát nem Európában, inkább Dél-Kelet Ázsiában kereshetünk,” jelentette ki Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője. „A szigorú büntetések sehol a világon nem eredményezték a drogfogyasztás visszaszorulását, 1999 és 2003 között a fogyasztók aránya éppenséggel gyorsabb arányban nőtt, mint a 2003 után. A szigorítás ráadásul nem csak értelmetlen, de káros is, hiszen fiatalok százezreinek az életét, karrierjét törheti derékba, akiket ezáltal letaszít egy olyan csúszós lejtőn, ahol nehéz a megállás.”

Az előterjesztés szerint amennyiben egy 18 éves gimnazista egy kollégiumi buli alkalmával egyetlen füves cigivel lebukna a WC-ben, akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kellene kiszabnia rá a bírónak. A kormány az akár egyetlen füves cigit közös fogyasztás során egymásnak átnyújtó fiatalokat ugyanúgy kereskedőként büntetné, mint a heroint nagy haszonkulccsal árusító dílereket: kettől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel. Ez a szabályozás teljességgel életszerűtlen, ugyanis nincs olyan fogyasztó, aki ne adna át drogot a társának, amit többnyire egy fogyasztó szerez be a baráti társaságnak, aki ettől még nem válik dílerré.

A tervezet megszüntetné a kábítószer-függőséggel kapcsolatos enyhébb szabályokat, ezenkívül az elterelésből is kizárná azokat a fiatalokat, aki rendszer fogyasztók és két éven belül többször is előállította őket a rendőr. Az elterelésbe tízből kilenc esetben már így is alkalmi marihuána-fogyasztók kerültek be, nem azok, akiknek valóban kezelésre van szükségük - ez az arány most tovább romlik, a drogfüggőket kezelés helyett börtön várja. Az ellátórendszer költségvetési támogatását a kormány minimálisra csökkentette, így sok segítő szervezet, számos hiánypótló megelőző és ártalomcsökkentő program a megszűnés határára került.

„Végtelenül felelőtlen és cinikus lépés a kormány részéről, hogy a szakmai szervezetek teljes félretolásával alkot drogstratégiát és új büntetőszabályokat, és ahelyett, hogy oktatásra, megelőzésre és gyógyításra költene, a börtöniparba fekteti pénzét,” hangoztatta Sárosi Péter. A TASZ minden törvényes eszközzel fel fog lépni az ellen, hogy a tervezetet elfogadja a parlament.

Részletesebben a Btk-szigorításról a Drogriporteren, a TASZ drogpolitikai portálján olvashat. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.