Tovább gyengülő alkotmányvédelem - állásfoglalás az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatról

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.

 A három szervezet elemzésében többek között a következő megállapításokat teszi:

  1. A törvényjavaslatot a Kormány helyett országgyűlési bizottság nyújtotta be, ez önmagában sérti az Alaptörvényt. Így – a már megszokott módon - elmaradt a szakmai és társadalmi egyeztetés.
  2. A törvényjavaslat a parlamenti többség kezébe teszi az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési lehetőségét, így az sem a jelölt mögötti politikai konszenzust, sem a jelölt szakmai alkalmasságának figyelembe vételét nem garantálja. Ezért politikailag nyilvánvalóan elkötelezett személyek továbbra is megválaszthatóak lesznek.
  3. Az Alaptörvénnyel is ellentétes az a rendelkezés, hogy ha a testület új tagját az Országgyűlés határidőre nem választja meg, a lejárt megbízatású alkotmánybírók hivatalban maradnak. A szabály alapján egyes alkotmánybírák „örökös tagságot” nyerhetnek el a testületben.
  4. A javaslat feltűnő részletességgel szabályozza az elnöki juttatásokat, a mobiltelefon és két személygépkocsi használatától az elnök rokonainak üdülőhasználati jogáig, arról azonban, hogy milyen határidőket kell tartania az Alkotmánybíróságnak az eljárása során, egy szót ejt: az eljárás hosszának ésszerűnek kell lennie.
  5. A polgárok a jövőben csak az alkotmányjogi panasz útján fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Annak érdekében, hogy az alkotmányjogi panasz hatékonyan és egyenlő feltételekkel biztosítson egyéni alapjogvédelmet, el kell hárítani a befogadhatósága elé állított indokolatlan akadályokat. El kell törölni a kötelező jogi képviselet előírását, és a “visszaélésszerűen gyakorolt indítványozási jog” miatti félmilliós eljárási bírsággal való fenyegetést, ami ellen még a jogorvoslat sem biztosított.
  6. A javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások (körülbelül 1600 ügy) szinte mindegyike magától megszűnik. Ez azt eredményezi, hogy alkotmányellenes szabályok hosszabb ideig a jogrendszer részei maradnak. 2012. január 1-je után az akkor már nem jogosultak által korábban benyújtott indítványokkal támadott jogszabályok alkotmányjogi panasz útján később visszakerülhetnek az Alkotmánybíróság elé, de ehhez sajnos az kell, hogy a korábbi indítványozó előbb végigjárjon egy hosszadalmas jogi eljárást és elszenvedje az orvoslandó alapjogsérelmet.

Az elemzés további kritikai megjegyzésekkel és az álláspont részletes indokolásával itt letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.