Tovább gyengülő alkotmányvédelem - állásfoglalás az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatról

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.

 A három szervezet elemzésében többek között a következő megállapításokat teszi:

  1. A törvényjavaslatot a Kormány helyett országgyűlési bizottság nyújtotta be, ez önmagában sérti az Alaptörvényt. Így – a már megszokott módon - elmaradt a szakmai és társadalmi egyeztetés.
  2. A törvényjavaslat a parlamenti többség kezébe teszi az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési lehetőségét, így az sem a jelölt mögötti politikai konszenzust, sem a jelölt szakmai alkalmasságának figyelembe vételét nem garantálja. Ezért politikailag nyilvánvalóan elkötelezett személyek továbbra is megválaszthatóak lesznek.
  3. Az Alaptörvénnyel is ellentétes az a rendelkezés, hogy ha a testület új tagját az Országgyűlés határidőre nem választja meg, a lejárt megbízatású alkotmánybírók hivatalban maradnak. A szabály alapján egyes alkotmánybírák „örökös tagságot” nyerhetnek el a testületben.
  4. A javaslat feltűnő részletességgel szabályozza az elnöki juttatásokat, a mobiltelefon és két személygépkocsi használatától az elnök rokonainak üdülőhasználati jogáig, arról azonban, hogy milyen határidőket kell tartania az Alkotmánybíróságnak az eljárása során, egy szót ejt: az eljárás hosszának ésszerűnek kell lennie.
  5. A polgárok a jövőben csak az alkotmányjogi panasz útján fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Annak érdekében, hogy az alkotmányjogi panasz hatékonyan és egyenlő feltételekkel biztosítson egyéni alapjogvédelmet, el kell hárítani a befogadhatósága elé állított indokolatlan akadályokat. El kell törölni a kötelező jogi képviselet előírását, és a “visszaélésszerűen gyakorolt indítványozási jog” miatti félmilliós eljárási bírsággal való fenyegetést, ami ellen még a jogorvoslat sem biztosított.
  6. A javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások (körülbelül 1600 ügy) szinte mindegyike magától megszűnik. Ez azt eredményezi, hogy alkotmányellenes szabályok hosszabb ideig a jogrendszer részei maradnak. 2012. január 1-je után az akkor már nem jogosultak által korábban benyújtott indítványokkal támadott jogszabályok alkotmányjogi panasz útján később visszakerülhetnek az Alkotmánybíróság elé, de ehhez sajnos az kell, hogy a korábbi indítványozó előbb végigjárjon egy hosszadalmas jogi eljárást és elszenvedje az orvoslandó alapjogsérelmet.

Az elemzés további kritikai megjegyzésekkel és az álláspont részletes indokolásával itt letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél a képviselőknek: Lesz szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?

Tisztelt Képviselő!

Alulírott érintett szülők és szervezeteink azt kérjük Öntől, hogy az idei karácsonyi pénzosztáskor gondoljon ránk, a fogyatékossággal élőkre, az egészségügyi állapotuk miatt segítségre szorulókra, az otthonápoló családtagokra, és szociális szakemberekre. Kérjük, hogy az idei évben fel nem használt költségvetési forrásból a házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatokat bővítsék ki, illetve a rendszerben dolgozó, áldozatos munkát végző szakemberek bérrendezését tekintsék elsődleges feladatuknak!

Ahogy azt alább láthatja, ezen szolgáltatások bővítése hozzávetőlegesen 60-70 milliárd forint forrást igényel, miközben csak tavaly karácsony előestéjén ennél több pénzt osztott ki a kormány egyéb célokra.

Kérjük Öntől azt is, hogy lehetősége szerint közvetítse kérésünket az ország politikai vezetése felé, például szólaljon fel a parlamentben a karácsony előtti ülések valamelyikén.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az állam alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó kötelezettsége nem merül ki abban, hogy tartózkodik az alapjogok megsértésétől. E kötelezettsége teljesítése körében olyan intézményrendszert is működtetnie kell, amely hatékonyan képes fellépni az alapvető jogok megsértésével szemben. Az ombudsman intézmény Magyarországon két évtizede az egyedi ügyekben elkövetett alapjogsértésekkel szembeni állami fellépés kiemelt intézménye. Ha működésében nehézségek adódnak, azok az állam alapjogvédelmi kötelezettségének a nem kellő teljesítését jelenthetik. Márpedig az alapjogvédelem elért védelmi szintjéből költségvetési okokból nem lenne szabad engedni.