Továbbra is együtt dolgozunk az ombudsmannal a kínzás megszüntetéséért

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ egyezmény 1988-ban vált a magyar jogrend részévé, míg az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét 2011-ben fogadta el az Országgyűlés a 2011. évi CXLIII. törvénnyel. A fakultatív jegyzőkönyv célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa.

A jegyzőkönyv által létrehozott rendszer részeként egyrészt létrejött egy ENSZ mellett működő, 25 független szakértőből álló Megelőzési Albizottság, másrészt pedig az egyezményt aláíró tagállamok által működtetett nemzeti megelőző mechanizmusok.

Magyarországon nemzeti megelőző mechanizmusként 2015 januárjától személyesen, vagy munkatársai révén az ombudsman jár el, aki közreműködőként külső szakértőket is felhatalmazhat a feladatok teljesítésében való részvételre.  

A nemzeti megelőző mechanizmus - csakúgy, mint a Megelőzési Albizottság - helyszíni látogatással ellenőrizheti bármely személy fogvatartását és bármely olyan elhelyezést, amit a személy valamilyen hatóság utasítása értelmében saját akaratából nem hagyhat el. Az alapvető jogok biztosa a látogatások során feltárt,  fakultatív jegyzőkönyv elvárásaival össze nem egyeztethető bánásmód megszüntetése, illetve jövőbeni megelőzése érdekében intézkedéseket kezdeményezhet.

Ilyen fogvatartási helyszíneknek nemcsak a fegyházak vagy büntetés-végrehajtási intézetek minősülnek, hanem azok a szociális ápolást-gondozást nyújtó nagylétszámú intézetek is, ahol fogyatékossággal élő emberek élnek. Ezeket az intézeteket az ott élők sok esetben nem hagyhatják el szabad akaratukból, hiszen lakóhelyük megválasztásáról a gondnokuk dönt. Az ombudsman azt vizsgálja, hogy ezeken a helyszíneken mennyire érvényesülnek az ott élők emberi jogai.

Nagyon örülünk annak, hogy három évnyi sikeres együttműködést követően a következő ciklusban is szaktudásunkkal hozzájárulhatunk a nemzeti megelőző mechanizmus munkájához a Civil Konzultációs Testület tagjaként. Azért dolgozunk, hogy addig is, amíg léteznek a fogyatékossággal élő emberek által lakott nagylétszámú intézetek, a lehető legkevésbé legyenek kitéve az ott élő emberek a jogsértések veszélyének.

Az előző ciklus lejártát követően 2017 őszén pályázhattak ismét civil szervezetek a Civil Konzultációs Testületbe, ahova megint felvételt nyertünk. Pályázati anyagunk az alábbi linken olvasható. A nagylétszámú intézetekről szóló kritikánkról pedig az alábbi blogposztban olvashatsz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hasznos tippek azoknak, akiknek gondot okoz egy hivatalos dokumentum aláírása

Előfordult már veled, hogy az aláírásaid különböztek egymástól? Kerültél már olyan furcsa helyzetbe, hogy a banki ügyintéző szóvá tette, hogy nem ugyanolyan az aláírásod, mint az évekkel korábbi? Eszedbe jutott már valaha, hogy mi a helyzet azokkal, akik nem tudják mozgatni a karjukat, vagy fizikailag nem tudják aláírni a szükséges papírokat? Ez a bejegyzés tippeket és tanácsokat ad azoknak, akiknek nehezen vagy egyáltalán nem megy az ügyintézés.


Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!

Hiába a család és az életben való elboldogulás, Lajost gondnokság alá helyezték nyolc ügycsoport tekintetében és kizárták a választójog gyakorlásából. A TASZ érveit elfogadva a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a megalapozatlan elsőfokú döntést.

A kormánynak meg kell mondani, hogy mit tett a fogyatékossággal élő emberekért

Magyarországon 2016. december 31-én 57 039 fogyatákossággal élő ember állt gondnokság alatt a KSH adatai szerint. Ezek az emberek jogi szempontból gyermeknek minősülnek, életük legalapvetőbb kérdéseiben sem hozhatnak döntéseket. A gondnokuk határozza meg, hogy hol és kivel éljenek, hogy mit dolgozhatnak, vagy éppen megszülethet-e a gyermekük attól függően, hogy mely ügyekben állnak gondnokság alatt. Miért baj ez, mit szól ehhez az ENSZ és hogy állunk az alternatívákkal?