Továbbra is együtt dolgozunk az ombudsmannal a kínzás megszüntetéséért

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ egyezmény 1988-ban vált a magyar jogrend részévé, míg az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét 2011-ben fogadta el az Országgyűlés a 2011. évi CXLIII. törvénnyel. A fakultatív jegyzőkönyv célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa.

A jegyzőkönyv által létrehozott rendszer részeként egyrészt létrejött egy ENSZ mellett működő, 25 független szakértőből álló Megelőzési Albizottság, másrészt pedig az egyezményt aláíró tagállamok által működtetett nemzeti megelőző mechanizmusok.

Magyarországon nemzeti megelőző mechanizmusként 2015 januárjától személyesen, vagy munkatársai révén az ombudsman jár el, aki közreműködőként külső szakértőket is felhatalmazhat a feladatok teljesítésében való részvételre.  

A nemzeti megelőző mechanizmus - csakúgy, mint a Megelőzési Albizottság - helyszíni látogatással ellenőrizheti bármely személy fogvatartását és bármely olyan elhelyezést, amit a személy valamilyen hatóság utasítása értelmében saját akaratából nem hagyhat el. Az alapvető jogok biztosa a látogatások során feltárt,  fakultatív jegyzőkönyv elvárásaival össze nem egyeztethető bánásmód megszüntetése, illetve jövőbeni megelőzése érdekében intézkedéseket kezdeményezhet.

Ilyen fogvatartási helyszíneknek nemcsak a fegyházak vagy büntetés-végrehajtási intézetek minősülnek, hanem azok a szociális ápolást-gondozást nyújtó nagylétszámú intézetek is, ahol fogyatékossággal élő emberek élnek. Ezeket az intézeteket az ott élők sok esetben nem hagyhatják el szabad akaratukból, hiszen lakóhelyük megválasztásáról a gondnokuk dönt. Az ombudsman azt vizsgálja, hogy ezeken a helyszíneken mennyire érvényesülnek az ott élők emberi jogai.

Nagyon örülünk annak, hogy három évnyi sikeres együttműködést követően a következő ciklusban is szaktudásunkkal hozzájárulhatunk a nemzeti megelőző mechanizmus munkájához a Civil Konzultációs Testület tagjaként. Azért dolgozunk, hogy addig is, amíg léteznek a fogyatékossággal élő emberek által lakott nagylétszámú intézetek, a lehető legkevésbé legyenek kitéve az ott élő emberek a jogsértések veszélyének.

Az előző ciklus lejártát követően 2017 őszén pályázhattak ismét civil szervezetek a Civil Konzultációs Testületbe, ahova megint felvételt nyertünk. Pályázati anyagunk az alábbi linken olvasható. A nagylétszámú intézetekről szóló kritikánkról pedig az alábbi blogposztban olvashatsz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mutasd meg a közösség erejét a saját településeden is!

A Szabad napot minden családnak! kampányunk során közel tízezren írták alá a petíciónkat. Szeretnénk, ha az érintettek és támogatók hangja közvetlenül a helyi polgármester-jelöltekhez is eljutna, ehhez találsz itt segítséget.

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...

Bezárnak 6 intézetet: csikorogva, de végre fordul a magyar fogyatékosügyi politika

600 fogyatékos ember hagy el napjainkban 6 intézetet. Hatalmas lépés ez. Az EU pénzt adott, mi pedig ezernyi hibával, de mégiscsak jól használtuk ezt fel. Kutatási beszámolónk.