Továbbra is együtt dolgozunk az ombudsmannal a kínzás megszüntetéséért

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ egyezmény 1988-ban vált a magyar jogrend részévé, míg az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét 2011-ben fogadta el az Országgyűlés a 2011. évi CXLIII. törvénnyel. A fakultatív jegyzőkönyv célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa.

A jegyzőkönyv által létrehozott rendszer részeként egyrészt létrejött egy ENSZ mellett működő, 25 független szakértőből álló Megelőzési Albizottság, másrészt pedig az egyezményt aláíró tagállamok által működtetett nemzeti megelőző mechanizmusok.

Magyarországon nemzeti megelőző mechanizmusként 2015 januárjától személyesen, vagy munkatársai révén az ombudsman jár el, aki közreműködőként külső szakértőket is felhatalmazhat a feladatok teljesítésében való részvételre.  

A nemzeti megelőző mechanizmus - csakúgy, mint a Megelőzési Albizottság - helyszíni látogatással ellenőrizheti bármely személy fogvatartását és bármely olyan elhelyezést, amit a személy valamilyen hatóság utasítása értelmében saját akaratából nem hagyhat el. Az alapvető jogok biztosa a látogatások során feltárt,  fakultatív jegyzőkönyv elvárásaival össze nem egyeztethető bánásmód megszüntetése, illetve jövőbeni megelőzése érdekében intézkedéseket kezdeményezhet.

Ilyen fogvatartási helyszíneknek nemcsak a fegyházak vagy büntetés-végrehajtási intézetek minősülnek, hanem azok a szociális ápolást-gondozást nyújtó nagylétszámú intézetek is, ahol fogyatékossággal élő emberek élnek. Ezeket az intézeteket az ott élők sok esetben nem hagyhatják el szabad akaratukból, hiszen lakóhelyük megválasztásáról a gondnokuk dönt. Az ombudsman azt vizsgálja, hogy ezeken a helyszíneken mennyire érvényesülnek az ott élők emberi jogai.

Nagyon örülünk annak, hogy három évnyi sikeres együttműködést követően a következő ciklusban is szaktudásunkkal hozzájárulhatunk a nemzeti megelőző mechanizmus munkájához a Civil Konzultációs Testület tagjaként. Azért dolgozunk, hogy addig is, amíg léteznek a fogyatékossággal élő emberek által lakott nagylétszámú intézetek, a lehető legkevésbé legyenek kitéve az ott élő emberek a jogsértések veszélyének.

Az előző ciklus lejártát követően 2017 őszén pályázhattak ismét civil szervezetek a Civil Konzultációs Testületbe, ahova megint felvételt nyertünk. Pályázati anyagunk az alábbi linken olvasható. A nagylétszámú intézetekről szóló kritikánkról pedig az alábbi blogposztban olvashatsz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hol tart a fogyatékossággal élők számára fenntartott nagylétszámú intézmények kitagolása az EU-ban?

Hogy éreznéd magad, ha mások döntenék el helyetted, kivel élsz együtt, mikor kell felkelned, mit eszel ebédre, vagy mivel töltöd a délutánt?

Sára esküvője

Sára huszonhét éves. Rövidre nyírt, sötét haja van, kék szeme, gyöngyházszínűre festett körme, és váratlanul felvillanó, kedves mosolya. Nyáron eljegyzésre, aztán esküvőre készül, hiszen, ahogy fogalmaz, megtalálta „álmai pasiját”. Mégis, a TASZ ügyvédjének segítsége nélkül reménye sem lehetett volna rá, hogy valaha férjhez menjen. Sára ugyanis Down-szindrómás, és ha gondnokság alatt állna, ami rutinszerű eljárás a nagykorúvá vált fogyatékkal élőknél, akkor sok egyéb mellett azt a jogát sem gyakorolhatná, hogy maga döntse el, kivel és milyen formában szeretne együtt élni.

„Nekem itt jó sorom lesz” – hová költözik majd 660 fogyatékos intézetlakó?

A TASZ már tavaly novemberben is beszámolt róla, hogy több éves folyamat végére érnek az országszerte bezárás alatt álló bentlakásos intézetek. Mostanra ugyanis mérföldkőhöz érkezett a Kormány által 2012-ben elindított folyamat: több mint hatszáz fogyatékos ember és pszichiátriai ellátott költözhet új, sokkal emberibb lakhatási típusokba. Azonban sok mindent nem tudunk még a most záruló programokról.