Vonják vissza a transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslatot!

Magyar LMBT+ szervezetek, informális csoportok és aktivisták arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy töröljék a törvényjavaslatból a transznemű emberekre vonatkozó rendelkezéseket.

Magyarországon a hivatalos nem és névváltoztatási engedélyeket 3,5 éve nem adnak ki a kérelmezőknek, ami alól csak egy rövid időszak jelentett kivételt 2018 áprilisában, a választások idején. 2016 novemberében azzal az indoklással függesztették fel az eljárásokat, hogy majd egy egységes, átláthatóbb szabályozást dolgoznak ki. Azóta a nem jogi elismerésének folyamata nem csak lassú, átláthatatlan és hozzáférhetetlen, de az új törvényjavaslat elfogadásával most teljesen meg is szüntetnék. A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét egyébként az Európai Unió 27 tagállamából 24 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán.

A rendelkezést tartalmazó törvényjavaslatot kedd éjjel nyújtotta be Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a kormány nevében. Bár a kormánynak most minden erőfeszítésével a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság megoldásán kellene fáradoznia, ehelyett egy egyébként is nehéz helyzetben lévő társadalmi csoport helyzetének teljes ellehetetlenítésére tesz kísérletet. A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.

Magyar LMBT+ szervezetek, informális csoportok és aktivisták arra szólítják fel a magyar kormányt és követelik, hogy töröljék a törvényjavaslatból a transznemű emberekre vonatkozó rendelkezéseket. A kezdeményezéshez elsők között 15 szervezet is csatlakozott: a Háttér Társaság, a Prizma Transznemű Közösség, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Aszexuális Közösség, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Szimpozion Egyesület, az Atlasz LMBTQ Sportegyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Szabadnem, a Cifra-LMBTQ Közösség Kecskemét, a Tiszta szív Fejér megyei LMBTQ Közösség, az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

„Ideális esetben egy ember irataiban azt a nemet tüntetik fel, amivel ő önazonos, és ahogyan a mindennapjaiban megjelenik, így a nem jogi elismerésének is önrendelkezésen és önmeghatározáson kellene alapulnia.” – mondta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.

Az előterjesztésben leírt indoklás szerint azért szükséges, hogy a születéskor meghatározott nemet tartsák nyilván, mert a nemet meghatározni kizárólag biológiai alapon lehetséges, elsődleges nemi jellegek, illetve kromoszóma alapján, amire csak orvosok jogosultak: „Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség” – olvasható a dokumentumban.

Ha a nemet csak és kizárólag veleszületett elsődleges nemi jellegek és kromoszómák alapján akarnánk meghatározni, akkor is nagy bajban lennénk; a társadalom 1,7%-a interszex-testtel rendelkezik, ami többek között azt foglalja magában, hogy nem XX vagy XY kromoszómákkal született és elsődleges nemi jellegeiben is eltér az orvostudomány által nőiként vagy férfiként meghatározott adottságoktól.

A transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van létbiztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, albérlet-keresés során, bankban, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. A személyi igazolványuk felmutatásánál – amennyiben az abban szereplő név és nem nincs összhangban kinézetükkel – vagy bármilyen helyzetben, ahol a bejegyzett nevüket használniuk szükséges, kénytelenek előbújni és beszélni a nemi identitásukról, így sérül a magánélethez való joguk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén V.

Kedves Barátaink!
Örömmel osztjuk meg Önökkel az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél ötödik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.

Cegléd: a rendőrség mulasztott, de nem ismeri el

A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.

Jogtalanul

A TASZ új filmje a romák helyzetéről Magyarországon. A FILM DECEMBER 10-ÉN FELKERÜLT AZ INDEX FILM-RE, NÉZZE MEG ÖN IS! Miért hoz egy önkormányzat rendeletet arról, hogy tíz után minden szórakozóhelynek be kell zárnia ott, ahol egyetlen szórakozohely nyílt, amely történetesen roma? Hogyan vádolnak meg valakit azzal, hogy 700 kiló fát tolt a biciklijén? Hogyan minősítik vaklármának mikor egy egész utca tanusítja, hogy fegyvert fogtak egy terhes asszonyra? Hogyan zárhatnak börtönbe egy szülöpárt, mert két gyerekük nem járt iskolába? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a film.