Újabb gyöngyöspatai ügyben várható strasbourgi döntés

2013 végén fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) amiatt, hogy Gyöngyöspatán 2011 őszén a polgármesteri hivatal emberei rendőri biztosítás mellett, jogalap nélkül hatósági ellenőrzéseket hajtottak végre a romák házaiban. Idén júliusban kommunikálta az ügyet az EJEB a kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

A TASZ egy gyöngyöspatai roma férfit képvisel, aki egyik áldozata volt a jogalap nélküli hatósági ellenőrzéseknek. Ő nem hagyta annyiban, és feljelentést tett a házába magyarázat nélkül betolakodó, és ott méréseket végző jobbikos polgármester és társai ellen. A feljelentést elutasította a rendőrség, ekkor fordult a TASZ-hoz a kérelmező, aki azóta meghalt, így örökösei léptek helyébe a strasbourgi eljárásban.

Miután a rendőrség nem akart foglalkozni az üggyel, a TASZ a kormányhivatalhoz fordult, amely megállapította, hogy semmiféle jogalapja nem volt a polgármesteri hivatal dolgozóinak arra, hogy bemenjenek ügyfelünk házába méricskélni.

Ezt követően újabb feljelentést tettünk. Az ügyben számtalan téves jogértelmezésen alapuló határozat született, és szinte mindegyikben más jogalapot jelölt meg a rendőrség illetve ügyészség – a kormányhivatal megállapításával szemben – a hivatali dolgozók eljárására, vagyis annak alátámasztására, hogy nem követtek el bűncselekményt.

A kisebbségi ombudsman időközben gyöngyöspatai utóvizsgálati jelentésében (2011. december) aggályosnak tartotta azt a helyi önkormányzati gyakorlatot, amelynek ügyfelünk volt az egyik elszenvedője. A kisebbségi ombudsman megállapítása szerint sem volt jogi alapja az ökormányzat alkalmazottainak a lakásokba való bemenetelre, ott mérések végzésére. Ezen túl azt is megállapította jelentésében: "Gyöngyöspatán – ahol a hatalom birtokosai éppen azok az erők, akik összefüggésbe hozhatók (akár személy szerint, akár ideológiai meggyőződésüket tekintve) a tavaszi „rendfenntartó akcióval”– fokozott félelemkeltésként, sőt retorzióként élhetik meg a lakosok ezt a fajta ellenőrzést.”

A TASZ szerint a cselekménnyel és annak nyomozó hatósági kezelésével a magyar állam megsértette a kérelmezőnek az Egyezmény 8. cikkben foglalt magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát, a 13. cikkben garantált jogorvoslathoz való jogát és ezekkel összefüggésben a 14. cikkben garantált egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért a kérelmező képviseletében 2013-ban az EJEB-hez fordultunk.

Az ügyet 2017. júliusában kommunikálta az EJEB, a kormánynak november 10-ig kell választ adnia a bíróság kérdéseire. Amicus curiae beadására október 5-ig van lehetőség.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél a miskolci polgármester-jelölteknek – Mi lesz a város szegénytelepeivel?

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Börtön vagy fagyhalál?

30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek bizonyult. Egy átlagos télen körülbelül 15 ember fagy meg saját, fűtetlen otthonában.

Feleslegesen tönkretett életek

Kilenc hónapnyi félelemmel vegyes várakozás után 2014. májusában megszületett Bence. Az édesanyja még a kórházba is nagytáskával érkezett, hiszen az újszülöttnek szánt ruhákat is vitte magával, hogy majd együtt térhessenek haza otthonukba. Bence problémamentes születése után a csecsemőt az édesanyja mellére fektették, 2 napig gondozhatta, szoptathatta az újszülöttet. A harmadik napon viszont a kórházi védőnő Bence nélkül jelent meg a kórteremben, közölte az anyával: a baba nélkül kell távoznia, hiszen a gyámhivatal Bence családból való kiemeléséről döntött.