Újabb gyöngyöspatai ügyben várható strasbourgi döntés

2013 végén fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) amiatt, hogy Gyöngyöspatán 2011 őszén a polgármesteri hivatal emberei rendőri biztosítás mellett, jogalap nélkül hatósági ellenőrzéseket hajtottak végre a romák házaiban. Idén júliusban kommunikálta az ügyet az EJEB a kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

A TASZ egy gyöngyöspatai roma férfit képvisel, aki egyik áldozata volt a jogalap nélküli hatósági ellenőrzéseknek. Ő nem hagyta annyiban, és feljelentést tett a házába magyarázat nélkül betolakodó, és ott méréseket végző jobbikos polgármester és társai ellen. A feljelentést elutasította a rendőrség, ekkor fordult a TASZ-hoz a kérelmező, aki azóta meghalt, így örökösei léptek helyébe a strasbourgi eljárásban.

Miután a rendőrség nem akart foglalkozni az üggyel, a TASZ a kormányhivatalhoz fordult, amely megállapította, hogy semmiféle jogalapja nem volt a polgármesteri hivatal dolgozóinak arra, hogy bemenjenek ügyfelünk házába méricskélni.

Ezt követően újabb feljelentést tettünk. Az ügyben számtalan téves jogértelmezésen alapuló határozat született, és szinte mindegyikben más jogalapot jelölt meg a rendőrség illetve ügyészség – a kormányhivatal megállapításával szemben – a hivatali dolgozók eljárására, vagyis annak alátámasztására, hogy nem követtek el bűncselekményt.

A kisebbségi ombudsman időközben gyöngyöspatai utóvizsgálati jelentésében (2011. december) aggályosnak tartotta azt a helyi önkormányzati gyakorlatot, amelynek ügyfelünk volt az egyik elszenvedője. A kisebbségi ombudsman megállapítása szerint sem volt jogi alapja az ökormányzat alkalmazottainak a lakásokba való bemenetelre, ott mérések végzésére. Ezen túl azt is megállapította jelentésében: "Gyöngyöspatán – ahol a hatalom birtokosai éppen azok az erők, akik összefüggésbe hozhatók (akár személy szerint, akár ideológiai meggyőződésüket tekintve) a tavaszi „rendfenntartó akcióval”– fokozott félelemkeltésként, sőt retorzióként élhetik meg a lakosok ezt a fajta ellenőrzést.”

A TASZ szerint a cselekménnyel és annak nyomozó hatósági kezelésével a magyar állam megsértette a kérelmezőnek az Egyezmény 8. cikkben foglalt magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát, a 13. cikkben garantált jogorvoslathoz való jogát és ezekkel összefüggésben a 14. cikkben garantált egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért a kérelmező képviseletében 2013-ban az EJEB-hez fordultunk.

Az ügyet 2017. júliusában kommunikálta az EJEB, a kormánynak november 10-ig kell választ adnia a bíróság kérdéseire. Amicus curiae beadására október 5-ig van lehetőség.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A bíróság egyetért az Egyenlő Bánásmód Hatósággal: a december 8-án kihirdetett ítélet szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat. A döntés lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.