Válaszok az ÁSZ hozzánk írt kérdéseire

Mi nem igazán döbbentünk meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményétől, amely minden felelősséget hárít, és a korábbi jogi elemzésünkben felvetett problémákra nem ad érdemi választ. A továbbiakban pontról-pontra reagálunk az ÁSZ közleményére, ám továbbra is arra kérjük az állami szervet, hogy igazolja: alkotmányosan és nem diszkriminatívan járt el a pártok ellenőrzése során. Ezentúl fenntartjuk: az ÁSZ szankcionálási felhatalmazása – a szerv konkrét ellenőrzési gyakorlatától függetlenül is – túlmegy a jogállami kereteken.

„Az ÁSZ mindenekelőtt rávilágít, hogy a 2018. január 17-én nyilvánosságra hozott véleményében a TASZ azt írja, hogy nem rendelkezik elégséges információval a pártok gazdálkodásáról, valamint a számvevőszéki ellenőrzésekről. Milyen alapon nyilvánít egyoldalú véleményt akkor a civil szervezet az ÁSZ jogszerű ellenőrzéseiről?”

Elemzésünk arra mutatott rá, hogy az ÁSZ döntései ellen nem áll rendelkezésre az Alaptörvény által előírt bírói jogorvoslat. Nem állítottuk azt, hogy a pártok jogszerűen gazdálkodnak. Azt állítottuk, hogy az ellenőrzésük alkotmányos keretei hiányosak. Ennek megállapításához elegendő az ÁSZ-ra vonatkozó szabályozás és az Alaptörvény ismerete, a pártok gazdálkodásának részleteit nem kell ismerni. Azzal kapcsolatban tettünk továbbá állításokat, hogy az ÁSZ gyakorlata diszkriminatívnak mutatkozik. Önmagában is sokatmondó, hogy az ÁSZ erre a kritikánkra sem válaszolt érdemben: nem mutatta ki, hogy nem diszkriminál.

„Véleményében a TASZ azt írja, hogy a Számvevőszéknek az ellenőrzési terve összeállításakor, illetve a pártok ellenőrzésének törvényben meghatározott ütemezésekor figyelembe kellett volna vennie, hogy 2018 tavaszán országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Ezek szerint a TASZ azt állítja, hogy a Számvevőszéknek egyoldalú és átláthatatlan politikai szempontokat kellett volna figyelembe vennie az ellenőrzések tervezése és elvégzése során?”

Ilyet sosem állítottunk. Ezzel szemben azt állítottuk, hogy az ÁSZ-nak objektív, jogi szempontokat, és szakmai ismereteire alapozva minden bizonnyal nyilvánvaló tényeket kellett volna figyelembe vennie ellenőrzéseinek tervezése és elvégzése során. Ami a jogot illeti: az Alaptörvény írja elő, hogy négyévente tavasszal választásokat tartsanak, amivel remélhetőleg az ÁSZ már sok éve tisztában van, és figyelembe is kell vennie ezt ellenőrzéseinek időzítése során. Éppígy az ÁSZ-nak tisztában kellett lennie már az ellenőrzési tervek összeállításakor a saját tevékenysége hatásaival. Tudhatta, hogy a pártok némelyikének ellenőrzése és a tiltott vagyoni hozzájárulások befizetésére való felszólítás nem sokkal a választás előtt tisztességtelen előnyhöz juttathat más pártokat, amelyek megússzák a választás előtti ellenőrzést, és az esetleges szankciókat. Az ellenőrzéseknek épp az a rendeltetése, hogy a választások tisztességes mivoltát mozdítsák elő azzal, hogy minden párt jogtalan előnyét egységesen semlegesítsék. Ehelyett előreláthatóan az ellenkező hatást elérni az ellenőrzésekkel: visszaélés.

„A TASZ véleményének egészen megdöbbentő eleme, hogy gyakorlatilag arra buzdít, hogy döntő mértékben közpénzekből, vagyis a magyar adófizetők pénzéből működő politikai pártok sértsék meg a hatályos magyar törvényeket.”

Sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem buzdítottunk semmire. Felhívtuk a figyelmet arra a tényre, hogy bírósági döntés ebben a jogvitában csak akkor érhető el, ha a szankcionált pártok nem tesznek eleget rögtön a fizetési felszólításnak. Ugyanakkor az ÁSZ-nak is érdeke lenne, hogy ne teljes társadalmi bizalmatlanság mellett végezze a tevékenységét, hanem bíróság mondja ki róla, hogy jogszerűen ellenőriz — ha ez valóban így van.

„Ezek szerint a TASZ álláspontja az, hogy Magyarországon a pártoknak a gazdálkodásuk során nem kell betartani a hatályos törvényi előírásokat?”

Éppen ellenkezőleg, tételesen az ellenkezőjét állítottuk az elemzésünkben. Nem kellett volna sokat keresgélni, elemzésünknek ez az első mondata: “Kiemelkedő jelentőségű minden alkotmányos demokráciában a pártok gazdálkodása törvényességének megfelelő ellenőrzése és a jogellenes gazdálkodás olyan szankcionálása, amely a politikai verseny jogtalan előnyszerzésből következő torzulásainak korrekciójához szükséges és azzal arányos.”

„A TASZ valóban nyílt törvénysértésre és a jogállam kereteinek átlépésére buzdít egyes politikai pártokat, amivel felhergelheti az erőszakos tettlegességre is vállalkozó embereket?”

Jogorvoslattal élni egy jogellenesnek gondolt döntés ellen nem a jogállam kereteinek átlépése. Ellenkezőleg, jogorvoslattal élni jogállamokban szoktak, mert jogállamokban tiszteletben tartják ezt az alapvető jogot, és így lehet a jogszerűséget a jogellenes döntésekkel szemben is érvényre juttatni. Emellett senkit nem buzdítottunk jogellenes támogatás igénybe vételére. Azt sem gondolhatja senki komolyan, hogy egy közéleti aktivista jogi elemzésünk, nem pedig az ÁSZ széles körökben morális megbotránkozást kiváltó tevékenysége miatt döntött úgy, hogy akciót szervez az ÁSZ épületénél, az erre vonatkozó burkolt célzást határozottan visszautasítjuk.

„Az ÁSZ megdöbbentőnek és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartja, hogy ismételten egy olyan civil szervezet támadta meg a független Állami Számvevőszéket, amely korábban többször is kritikát fogalmazott meg a magyarországi pártfinanszírozással, illetve a számvevőszéki ellenőrzésekkel kapcsolatban.”

Társadalmi szempontból az lenne rendkívül káros, ha egy állami szerv működését nem lehetne szakmai kritikával illetni. A történelmi tapasztalat szerint azok a demokráciák maradnak fenn és szolgálják saját polgáraik javát, amelyekben bárki nyilvános megfogalmazhat ilyen szakmai kritikát, és ezzel hozzájárulhat az állami intézmények fejlesztéséhez, javításához. Kritikáink konstruktív jellegűek voltak eddig is: arról szóltak, hogyan lehetne javítani, fejleszteni az ÁSZ működését és működésének jogszabályi feltételeit úgy, hogy ezek a közérdeket szolgálják.

„Ezek szerint a TASZ azt állítja, hogy a Számvevőszék rosszul járt el, amikor feltárta a pártok gazdálkodásában tapasztalható törvénysértéseket, illetve korrupciógyanús eseteket?”

Ennek pontosan az ellenkezőjét állítottuk. Kifejezetten állítottuk, hogy a jogellenes vagyoni előnyök szankcionálása — megfelelő jogállami keretek és működés mellett — fontos demokratikus garancia. Azonban az ellenőrzések összes közismert körülményének — így az időzítésnek; az ellenőrzés célpontjaként kiválasztott pártok körének; az indokolást nélkülöző, jellegükben hatósági döntéseknek — az együttes figyelembe vétele megalapozza a jogellenes ellenőrzési gyakorlat gyanúját.

„Az ÁSZ emlékeztet, hogy az Országgyűlés 2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, továbbá több ponton szigorította a párttörvény előírásait, amelyek a korábbi lehetőségekhez képest jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmaztak meg az Állami Számvevőszék számára is. A törvénymódosításokkal, illetve a megújult magyarországi ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) elismerő véleményt fogalmazott meg, mikor a Magyarországról szóló jelentésében megállapította: „az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén”.

Szívből gratulálunk az ÁSZ korábbi sikeréhez. Nyilvánvaló azonban, hogy a GRECO-nak nem volt lehetősége korábbi jelentéseiben értékelni az ÁSZ 2017. végétől kezdődő, a korábbitól határozottan eltérő ellenőrzési gyakorlatát.

„Az ÁSZ nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy független a politikától, nem vesz részt a politikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel politikai szempontokat. Az ÁSZ feladatait alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően, az adófizető állampolgárok érdekében, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ mindenben betartja az Alaptörvény rendelkezéseit és a működését, illetve ellenőrzési tevékenységét meghatározó törvényi előírásokat. Az ÁSZ számára nem léteznek kormánypárti vagy ellenzéki pártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyeket a Számvevőszéknek kötelessége a vonatkozó előírások alapján ellenőrizni.”

Bevett szokás, hogy aki diszkriminál, az azt állítja: nincs is tudatában annak a tulajdonságnak, ami alapján felmerülhet a diszkrimináció. De ha egy állami intézkedés hatásában diszkriminatív — márpedig az ÁSZ intézkedései csak az ellenzéki pártokat érintik hátrányosan a kampányidőszakban, ráadásul a hatás előrelátható volt, hiszen mind az ellenzéki pártok listája, mind a választás várható ideje köztudomású tény — akkor az eljáró állami szervnek igazolnia kell a megkülönböztetést. Erre az ÁSZ támadó hangvételű közleményében kísérletet sem tesz, szakmai vitába sem hajlandó bocsátkozni érveinkkel szemben.

„Az ÁSZ minden párt gazdálkodásának a törvényességét egységes törvényi előírások alapján, és eljárási szabályok szerint ellenőrzi. Továbbá az ÁSZ nem hatóság, ezért nem szab ki semmilyen bírságot, vagy büntetést. Jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény – 2014. január 1-től módosult – előírásai alapján a pártok kétévenkénti ellenőrzése során megállapítsa, hogy a pártok kaptak-e tiltott támogatást és, ha igen, akkor megállapítsa ennek az értékét. Minden további kérdésben a Magyar Államkincstár – mint hatósági szerv – az illetékes.”

Az ÁSZ egyedi döntéseket hoz egy-egy párt gazdálkodásának jogszerűségéről, és ha jogszerűtlenségeket talál, felszólít — vagyis kötelez — egy pártot a tiltott vagyoni hozzájárulás befizetésére, jóval túlmenve a puszta leíró megállapításokon. E tevékenységében tehát az ÁSZ pontosan úgy jár el, mint bármely hatóság, akárminek is nevezi magát. Az, hogy egy másik szerv hajtja be a felszólításnak eleget nem tevő pártoktól az ÁSZ által megállapított tiltott támogatást, nem megoldás a problémára, hanem a probléma maga. Így ugyanis a pártok a két szék közt a pad alatt találják magukat. Az ÁSZ döntéseit bíróságon nem támadhatják, mert az ÁSZ még nem hajthat be semmit a pártokon. Az ÁSZ maga tehát soha nem kell helyt álljon állításai helyességéért egy bíróság előtt. A NAV behajtását vagy a Magyar Államkincstár államitámogatás-visszatartását pedig a pórul járt pártok hiába támadják bíróságon: ezek a szervek már csak az ÁSZ megállapításaira mutogatnak majd, bizonyítva eljárásuk jogszerűségét, de mivel ők maguk nem jogosultak a pártok gazdálkodását törvényességi szempontból ellenőrizni, hanem az ÁSZ, az ÁSZ megállapításainak tartalmi helyességét nekik nem kell bizonyítaniuk, ezt nem is tudnák megtenni.

„Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas vélemények, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságát veszélyeztetik.”

Ami az ÁSZ jó hírnevét veszélyezteti, az az ÁSZ szakmaiatlan, az intézmény rendeltetéséhez és történetéhez méltatlan tartalmú és hangnemű sajtóközelménye, és az, hogy tevékenysége átláthatatlan, indokolást nélkülöző jelentésekben nyilvánul meg, amelyek utólagos igazolására sem tesz érdemleges kísérletet. A nyilvánosság teljes joggal tesz fel kérdéseket az ÁSZ-nak. A közbizalom akkor állhat helyre, ha ezeket az ÁSZ érdemben megválaszolja ahelyett, hogy ő tenne fel számonkérő kérdéseket a nyilvánosság nevében, a köz érdekében fellépő magánszemélyeknek és szervezeteknek.

„Az ÁSZ független és szakmailag megalapozott ellenőrzési tevékenységének valós tényeket nélkülöző minősítése a feltárt törvénysértések, illetve a korrupciós helyzetek elfogadására, támogatására enged következtetni.”

Kizárólag a nyilvános, valós tények ismeretében is alátámasztható állításokat tettünk. Nem kell ismernünk ahhoz a pártok gazdálkodásának részleteit, hogy megállapítsuk: akkor is aggályos az ÁSZ jelenlegi tevékenysége, ha az egyes megállapításai megalapozottak. Mi ugyanis nem ezt, hanem az ellenőrzések megkülönböztető időzítését kérjük számon az ÁSZ-on. Ennek cáfolatára továbbra sem hallottunk semmilyen érvet az ÁSZ-tól.

„Végezetül az ÁSZ megdöbbentőnek tartja, hogy a TASZ véleményének nyilvánossá tétele után anarchisták fizikailag is megtámadták az Állami Számvevőszék budapesti székházát.”

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a háborús propaganda stílusában próbálja az ÁSZ összemosni az épülete színvilágát ért behatásokat független, szakmai állásfoglalásunkkal. Ehelyett inkább az utóbbiakra kellene válaszolnia, érdemben.

Állami Számvevőszék

Társaság a Szabadságjogokért