Válaszolt az NMHH elnöke az asszonyverős műsor miatt írt nyílt levelünkre

Az MTVA asszonyverős riportja után nyílt levélben fordultunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez, Karas Monikához a botrányos műsor miatt. Az NMHH és a Médiatanács elnöki szerepét betöltő Karas válaszában elítélte a nők elleni bántalmazást általában, ám nem foglalt állást a konkrét műsorszámmal kapcsolatban.

Az MTVA asszonyverős riportja után nyílt levélben fordultunk  a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez, Karas Monikához a botrányos műsor miatt. Felhívtuk a figyelmét arra, hogy a műsorban elhangzó szavak függetlenül attól, hogy milyen cselekmény kíséretében hangzottak el, már önmagukban méltatlanok egy közszolgálati médiaszolgáltatóhoz. Kíváncsiak voltunk arra, hogy Karas milyen lépéseket tesz azért, hogy az NMHH felügyelete alatt, közpénzből működő közszolgálati média ne bagatellizálja és normalizálja a nők elleni erőszakot. Arra kértük az NMHH elnökét, hogy közszolgálati szerepét betöltve minden rendelkezésre álló eszközzel a nők elleni erőszak és megkülönböztetés visszaszorításán dolgozzon.

Az NMHH és a Médiatanács elnöki szerepét betöltő Karas válaszában elítélte a nők elleni bántalmazást általában, ám nem foglalt állást a konkrét műsorszámmal kapcsolatban. Kiemelte, hogy a hatóság nem lehet ízlésrendőrség, a szólásszabadsághoz való jog érvényesülése megakadályozza, hogy beleszóljon a közmédia műsorszerkesztésébe.

Ez az érvelés azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a közmédia nem egy a piaci alapon működő médium, amelynek szerkesztői szabadságát csak kivételesen lehet korlátozni. A közmédia közpénzből működő, a köz szolgálatában álló médium, melynek elsődleges feladata a tájékoztatás és a közszolgálat, és ehhez képest másodlagosan érvényesül a médium munkatársainak autonómiája, szemben a kereskedelmi médiával. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hatóság elnökének kézivezérlése alatt kell működnie, csupán azt, hogy a hatóság köteles élni a rendelkezésre álló felügyeleti eszközökkel, ha jogsértést tapasztal.

Arra is biztat az elnök asszony válaszlevele, hogy ha nem tetszett a műsorszám, tegyünk bejelentést, és majd eljár a Médiatanács. A mi jogértelmezésünk szerint akkor, ha az emberi méltóságot sérti egy műsorszám, a hatóságnak lehetősége van hivatalból is eljárni a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján. Tehát ha igazán felháborodik a médiahatóság elnöke és a munkatársai, maguk is dönthetnek úgy, hogy eljárást indítanak, akkor is, ha egyetlen állampolgár sem jelzi ezt feléjük. Szerencsére értesültünk róla, hogy azóta többen tettek bejelentést, így még a szigorú hatósági jogértelmezés szerint is megnyílt az út a hatóság eljárása előtt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem arról döntött az AB, amit kértünk

Ügyfelünk, Somogyi Mária még 2014-ben kritizálta a tatai önkormányzat ingatlangazdálkodását egy Facebook bejegyzésben. Az önkormányzat jó hírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indított ellene, amit Somogyi elvesztett. Az Alkotmánybíróságtól vártuk, hogy megvédje a szólásszabadságot, de reményeink alaptalanok voltak: az AB el sem bírálta a panaszunkat.

Quaestor-ügy: tegyék nyilvánossá Szijjártó Péter és Orbán Viktor híváslistáját és levelezését!

A Quaestor-ügy kapcsán információ hiányában csak találgathatunk a miniszterelnök és a külügyminiszter szerepéről a botrányban. Annyit biztosan tudunk, hogy az érintett cég közpénzt kezelt, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a mai nappal adatigényléssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez.

Uszítás volt Devecseren

A TASZ szerint a tavaly augusztus 5-én, a Jobbik devecseri demonstrációja során közösség elleni izgatás történt. Szerintünk a bíróság is így döntene, ha lenne lehetősége dönteni.