Válaszolt az NMHH elnöke az asszonyverős műsor miatt írt nyílt levelünkre

Az MTVA asszonyverős riportja után nyílt levélben fordultunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez, Karas Monikához a botrányos műsor miatt. Az NMHH és a Médiatanács elnöki szerepét betöltő Karas válaszában elítélte a nők elleni bántalmazást általában, ám nem foglalt állást a konkrét műsorszámmal kapcsolatban.

Az MTVA asszonyverős riportja után nyílt levélben fordultunk  a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez, Karas Monikához a botrányos műsor miatt. Felhívtuk a figyelmét arra, hogy a műsorban elhangzó szavak függetlenül attól, hogy milyen cselekmény kíséretében hangzottak el, már önmagukban méltatlanok egy közszolgálati médiaszolgáltatóhoz. Kíváncsiak voltunk arra, hogy Karas milyen lépéseket tesz azért, hogy az NMHH felügyelete alatt, közpénzből működő közszolgálati média ne bagatellizálja és normalizálja a nők elleni erőszakot. Arra kértük az NMHH elnökét, hogy közszolgálati szerepét betöltve minden rendelkezésre álló eszközzel a nők elleni erőszak és megkülönböztetés visszaszorításán dolgozzon.

Az NMHH és a Médiatanács elnöki szerepét betöltő Karas válaszában elítélte a nők elleni bántalmazást általában, ám nem foglalt állást a konkrét műsorszámmal kapcsolatban. Kiemelte, hogy a hatóság nem lehet ízlésrendőrség, a szólásszabadsághoz való jog érvényesülése megakadályozza, hogy beleszóljon a közmédia műsorszerkesztésébe.

Ez az érvelés azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a közmédia nem egy a piaci alapon működő médium, amelynek szerkesztői szabadságát csak kivételesen lehet korlátozni. A közmédia közpénzből működő, a köz szolgálatában álló médium, melynek elsődleges feladata a tájékoztatás és a közszolgálat, és ehhez képest másodlagosan érvényesül a médium munkatársainak autonómiája, szemben a kereskedelmi médiával. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hatóság elnökének kézivezérlése alatt kell működnie, csupán azt, hogy a hatóság köteles élni a rendelkezésre álló felügyeleti eszközökkel, ha jogsértést tapasztal.

Arra is biztat az elnök asszony válaszlevele, hogy ha nem tetszett a műsorszám, tegyünk bejelentést, és majd eljár a Médiatanács. A mi jogértelmezésünk szerint akkor, ha az emberi méltóságot sérti egy műsorszám, a hatóságnak lehetősége van hivatalból is eljárni a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján. Tehát ha igazán felháborodik a médiahatóság elnöke és a munkatársai, maguk is dönthetnek úgy, hogy eljárást indítanak, akkor is, ha egyetlen állampolgár sem jelzi ezt feléjük. Szerencsére értesültünk róla, hogy azóta többen tettek bejelentést, így még a szigorú hatósági jogértelmezés szerint is megnyílt az út a hatóság eljárása előtt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem adott igazat a köztévénél bántalmazott képviselőknek a bíróság, mert nem verték meg őket “eléggé”

Az MTVA székházából tavaly decemberben erőszakkal eltávolított képviselők, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a segítségünkkel pótmagánvád-indítványt nyújtottak be a bírósághoz az őket akadályozó és bántalmazó biztonsági őrök ellen, amit első fokon a bíróság elutasított. Az indítvány benyújtására azért volt szükség, mert mind a Központi Nyomozó Főügyészség, mind a Legfőbb Ügyészség “nagy jogi bravúrral” utasította el a korábbi feljelentéseket.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

KISOKOS: Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.