Választási csalások: a Kúria döntése sem segít tisztán látni

Az elmúlt hónapokban újabb tanúk, források szólaltak meg a választások eredményének befolyásolását célzó lakcím-létesítések kapcsán – hivatalos személyt egyelőre nem vontak felelősségre ezekben az ügyekben. Eközben a Kúria döntést hozott egy olyan perben, ami elősegíthette volna a tisztánlátást az esetleges választási csalásokkal kapcsolatban, legyen szó akár a 2018-as, akár az előttünk álló választásokról.

2018 tavaszán, az országgyűlési választások előtt már foglalkoztatta a közvéleményt, hogy egyes (nagyrészt kelet-magyarországi) kistelepüléseken tömegesen létesítenek új lakcímeket. Nagyrészt olyan területekről és településekről van szó, melyek környezete egyébként folyamatosan elnéptelenedik, ezúttal azonban – minden racionális ok nélkül – hirtelen akár százak is megjelentek egy-egy faluban új lakóként, legalábbis papíron. Felmerült, hogy korábban magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárokról lehet szó, akik valamilyen előnyért cserébe tesznek úgy, mintha Magyarországra költöznének, de továbbra sem az itt bejelentett lakcímükön élnek, csak szavazni jönnek majd a lakcímük szerinti településre. Mi ebben a logika, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok számára nyitva áll a levélszavazás lehetősége? Az, hogy magyar lakcím birtokában egyéni képviselőjelöltre is lehetséges szavazni, nem csak pártlistára, ráadásul a győztes jelöltre leadott szavazatok a “győzteskompenzáció” miatt még további töredékszavazatokat irányítanak a jelöltet indító párt listájára. Mindez különösen akkor fontos, amikor az alkotmányozó parlamenti többség csak egy mandátumon múlik.

A TASZ és Political Capital úgy döntött, hogy a dolog végére jár, hiszen ezek az esetek felvetik a választási csalás gyanúját. Ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Belügyminisztériumhoz, mely a lakcímnyilvántartással kapcsolatos adatokat kezeli. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 2016 áprilisa és 2018 áprilisa között összesen hány 17. életévét betöltött állampolgár nyújtott be lakcímbejelentést, közülük hányan voltak azok, akiknek korábban nem volt magyarországi lakcímük, és hány település-szintű lakóhely létesítés történt olyanok által, akiknek korábban nem volt magyarországi lakcímük. Mindezen adatokat havi és települési bontásban kértük, hogy az esetleges tendenciák kirajzolódjanak belőle. A BM előbb a személyes adatok védelmére hivatkozva nem adta ki az adatokat, ezért a TASZ pert indított, melyet első- és másodfokon is megnyertünk, tehát a BM-et az adatok kiadására kötelezte a bíróság. Azonban a BM felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely arra jutott, hogy ezen adatokat ebben a formában adatigényléssel nem kérhettük ki, mert ugyan az adatsorok alapjául szolgáló adatok rendelkezésre állnak, de a BM-nek ezek felhasználásával új adatokat kellene előállítania. Azaz a Kúria azt mondta ki, hogy a BM-től minőségileg új adatokat kértünk azokhoz képest, mint amik eleve rendelkezésére álltak, erre hivatkozva pedig a minisztériumnak nem kell kiadnia az adatokat.

A számtalan bizonyíték ellenére egyelőre következmények nélkül maradtak a lakcímbejelentésekkel kapcsolatos visszásságok és visszaélések, és a Kúria mostani döntése sem segíti elő, hogy a jövő évi választásokon ne ismétlődhessen meg ez a forgatókönyv. A népakaratot kifejező választásról akkor beszélhetünk, ha azon a valóban részvételre jogosultak dönthetik el a választás eredményét. A szabad és tisztességes választásoknak pedig előfeltétele a választások tisztaságába vetett közbizalom megteremtése, így az is, hogy a sajtóban bemutatott csalásgyanús esetek hiteles, mindenki számára elérhető adatok alapján cáfolhatók legyenek. Éppen ezért a népesség-nyilvántartó szerveknek proaktív módon közzé kellene tenniük azokat az adatokat, melyekből megállapítható, ha valahol hasonló visszaélésekre készülnek. Ez lenne az érdeke minden, a választásokon induló pártnak és jelöltnek: a demokratikus legitimációt erősíti, ha minél nagyobb mennyiségű információ válik megismerhetővé a választásokhoz kapcsolódóan.

A TASZ választási jogi programja ezért kiemelt figyelemmel fog kísérni minden, a választások tisztaságát és törvényességét érintő fejleményt, és a hozzánk fordulókkal együttműködve mindent meg fogunk tenni azért, hogy 2022-ben szabad és tisztességes választásokon vehessünk részt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Három választási adatvédelmi visszaélés

A választásokkal kapcsolatban számos megkeresést kaptunk e-mailben és a forródrótunkon is, amelyben a választópolgárok adataikkal történő visszaélést sérelmeztek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot, illetve adatvédelmi hatósági eljárást folytathat adatvédelmi visszaélések kivizsgálása és a jogszerűtlenül eljáró adatkezelők marasztalása érdekében. A személyes adatainkkal a pártok és jelöltek nem élhetnek vissza a választási eljárásban sem, ezért beadványmintákat készítettünk, amelyekkel a Hatóság eljárását kezdeményezhetik azok, akiket ilyen jellegű jogsérelem ért.

A beadványokat a NAIH-nak kell benyújtani, itt olvashatsz részletesen ennek lehetséges módjairól.

Pert nyert a TASZ a Belügyminisztériummal szemben: ki kell adni a választások előtti lakcímbejelentések adatait

A nyilvánosságra tartozik, hogy hányan létesítettek lakcímet és jutottak így választójoghoz a 2018-as országgyűlési választást megelőzően, mondta ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által a Belügyminisztériumtól (BM) kikért adatok kiadásához kapcsolódó perben a bíróság. A TASZ 2019-ben is folytatja a választási jogi tevékenységét: frissíti a valasztasz.hu tartalmait, választási jogi képzéseket tart országszerte és forródrótot üzemeltet.

A Képviselői Irodaházra vetített “Szabadság” felirattal buzdítottunk a vasárnapi szavazásra

Az Országház mellett található Képviselői Irodaházra vetített felirattal buzdítottunk ma mindenkit arra, hogy vegyen részt a vasárnapi szavazáson. Ezzel az akcióval szeretnénk felhívni a figyelmet az állampolgári aktivitás fontosságára.