Kisokos a védőoltásokról

Kattints a képre,
és olvasd el a többi könnyen érthető tájékoztatót!

Ez egy könnyen érthető kisokos a védőoltásokról.

Mindenkinek joga van az információhoz.
Az információ azt jelenti,
hogy valakivel valamit közlünk.
A könnyen érthető kommunikáció használatával
mindenki könnyebben megérti a bonyolult szövegeket.

Kattints a kérdésre,
hogy alatta lásd a választ!

-

A VÉDŐOLTÁSOKRÓL

Mi a védőoltás?

Injekciót kap az ember.

Az orvos injekcióval gyógyszert ad be.

Miért van rá szükség?

Az oltás véd a fertőző betegségek ellen.

Mi jelent, hogy fertőző betegség?

Egy beteg ember átadja a betegséget egy másik embernek.

A másik ember is beteg lesz.

Régen a fertőző betegségekben sok ember meghalt.

Ma már sok fertőző betegség ellen van védőoltás.

Fertőző betegség például a COVID-19, amit a koronavírus okozza.

Az influenza is fertőző betegség.

A fertőző betegségek például emberi érintkezéssel,

cseppfertőzéssel terjednek.

Mit jelent a cseppfertőzés?

Az ember orrából vagy szájából 

apró cseppeken terjednek emberről emberre a kórokozók.

Mik azok a kórokozók?

A kórokozók nagyon pici dolgok, 

amik ha az emberi testbe kerülnek, 

betegséget okozhatnak. 

A kórokozókat a szemeddel nem láthatod.

A kórokozókat csak nagyítóval láthatod.

Kórokozók például a vírusok és a baktériumok.

Mi van a védőoltásban?

A védőoltásban olyan oltóanyag van,

ami megvéd a betegségektől.

Előfordulhat, hogy megbetegszem az oltóanyagtól?

Az oltóanyagtól ritkán lesz valaki beteg.

Az oltás után az oltás helye lehet

   ●  fáj kicsit,

   ●  beduzzad,

   ●  bepirosodik.

Minden védőoltás kötelező?

Nem. 

Vannak választható védőoltások.

Kell fizetni a védőoltásokért?

A kötelező védőoltások ingyenesek.

A választható védőoltásokért általában fizetni kell.

Miért vannak kötelező védőoltások?

Azért vannak kötelező védőoltások, 

mert ha sok embert beoltanak, 

nem alakul ki járvány,

vagyis nem lesznek sokan betegek.

A beoltott embereket nevezzük 

betegség ellen védett embereknek.

A védelemhez sok embert kell beoltani.

A védőoltás nemcsak a beoltott embert védi,

hanem a többi embert is.

Mi az a járvány?

A járvány azt jelenti,

hogy rövid idő alatt sok ember megbetegszik.

Például most járvány van a koronavírus miatt.

Az influenza vírus miatt is lehet járvány.

Mondhatok nemet a kötelező védőoltásra?

Nem, a kötelező védőoltást nem lehet visszautasítani.

A visszautasítás azt jelenti,

hogy valaki valamit nem fogad el.

Következményei vannak, 

ha visszautasítom a kötelező védőoltást.

Erről lejjebb olvashatsz.

Ki adja be a védőoltást?

A kötelező védőoltást a háziorvos 

vagy az iskolaorvos adja be.

Az ápoló vagy a nővér is beadhatja a védőoltást 

az orvos irányítása mellett.

Az irányítás azt jelenti,

hogy valaki megmondja,

hogy mit csináljon egy másik ember.

Milyen kötelező védőoltások vannak?

Vannak oltások, amiket mindenki megkap egy adott életkorban.

Például vannak kötelező oltások újszülötteknek.

Vannak kötelező oltások kisbabáknak.

Óvodás korban is van kötelező oltás.

Vannak oltások, amiket iskoláskorban adnak be.

Lehet, hogy a munkám miatt oltást kell kapnom?

Igen. 

Vannak munkák, amelyek elvégzéséhez kell oltás.

Akkor kell oltás, 

ha a munkában könnyen el lehet kapni fertőző betegséget.

Például az egészségügyi dolgozóknak

be kell oltatni magukat Hepatitis B ellen. 

Egészségügyi dolgozók az orvosok és az ápolók.

Milyen választható védőoltások vannak?

Sok választható védőoltás van, például:

   ●  koronavírus elleni védőoltások

   ●  influenza elleni védőoltások

   ●  agyhártyagyulladás elleni védőoltás

   ●  kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltás

   ●  bárányhimlő elleni védőoltás

   ●  HPV elleni védőoltás

Mit kell tudni a koronavírus elleni védőoltásról?

A védőoltás a koronavírus miatt kialakuló tünetek és betegségek ellen véd.

A koronavírusról ide kattintva találsz több információt. 

Most még nincs elég oltóanyag Magyarországon.

Az oltást még nem kaphatja meg mindenki.

A koronavírus elleni oltások beadása az oltási terv alapján zajlik.

A védőoltást először az egészségügyi dolgozók,

és az idősotthonok élők és dolgozók kaphatják meg.

Kell fizetni a koronavírus elleni védőoltásért?

Nem. 

A koronavírus elleni védőoltás ingyenes.

Mit kell tudni az influenza elleni védőoltásról?

A védőoltás az influenza ellen véd.

Az influenza tünetei a magas láz,

fejfájás és a gyengeség.

Az influenza cseppfertőzéssel terjed,

mint a koronavírus.

Az influenza vírust tüsszentéssel,

köhögéssel vagy beszélgetés közben lehet elkapni.

Az influenzajárvány késő ősztől kora tavaszig tart.

Késő ősztől kora tavaszig sok embert megbetegít az influenza vírus.

Minden évben érdemes beoltatni magad.

A védelem kialakulásához az oltástól 2-3 hét,

azaz 14-21 nap kell.

Kell fizetni az influenza elleni védőoltásért?

Nem.

Az influenza elleni védőoltás most ingyenes a koronavírus járvány miatt.

Mit kell tudni az agyhártyagyulladás elleni védőoltásokról?

A védőoltások az agyhártyagyulladás ellen védenek.

Az agyhártyagyulladás nagyon súlyos betegség.

Az agyhártyagyulladásban meg lehet halni.

Az agyhártyagyulladást baktériumok okozhatják.

A baktérium szemmel nem látható kórokozó, 

ami az agyba kerülve betegséget okozhat. 

A kórokozó cseppfertőzéssel,

sokszor zárt közösségekben terjed. 

A zárt közösség azt jelenti, 

hogy sok ember van egy helyen.

Zárt közösség például az óvoda.

Az agyhártyagyulladás ellen két fő oltás van.

B és C típusú.

Mindkét típus ellen van védőoltás.

Kell fizetni az agyhártyagyulladás elleni védőoltásért?

A C típusú agyhártyagyulladás elleni védőoltás ingyenes.

A B típusú agyhátyagyulladás elleni védőoltásért kell fizetni.

Mit kell tudni a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltásról?

Kullancsokkal az erdőkben, mezőkön találkozhatunk. 

A kullancsok pici bogarak.

A fertőzött kullancsok hordozhatnak vírusokat. 

A vírussal fertőzött kullancs megcsíp.

A vírus az agyba kerülve agyvelőgyulladást okozhat.

Az agyvelőgyulladás sokszor magas lázzal és fejfájással kezdődik. 

Az agyvelőgyulladás életveszélyes betegség.

Az agyvelőgyulladás ellen nem elég egy oltás.

Az oltást néha meg kell ismételni.

Az orvos mondja meg,

hogy mikor kell megismételni az agyvelőgyulladás elleni oltást.

Kell fizetni a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltásért?

Igen, kell fizetni a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltásért. 

Mit kell tudni a bárányhimlő elleni védőoltásról?

A védőoltás a bárányhimlő ellen véd.

Ha találkozzunk bárányhimlős beteggel,

elkaphatjuk a bárányhimlőt.

A betegséget okozó vírus cseppfertőzéssel terjed. 

Cseppfertőzés például a köhögés vagy a tüsszentés.

A bárányhimlőt könnyen el lehet kapni.

A bárányhimlő gyermekkorban sokszor előforduló fertőző betegség. 

A bölcsödében vagy óvodában a gyerekek többsége átesik a bárányhimlőn. 

A bárányhimlő általában nem súlyos.  

De néha a bárányhimlőnek lehet súlyos következménye. 

Akár életveszélyes is lehet a bárányhimlő.

A bárányhimlő elleni védőoltást egy éven felüli gyermeknek szokták beadni. 

Két oltás szükséges a védelemhez.

A két oltás között el kell telnie 4-8 hétnek,

vagyis 28 vagy 56 napnak.

Kell fizetni a bárányhimlő elleni védőoltásért?

Egy és fél éves korig,

azaz 18 hónapos korig a gyerekek ingyen kaphatnak bárányhimlő elleni oltást.

Mit kell tudni a HPV elleni védőoltásról?

A HPV azt jelenti,

hogy humán papilloma vírus.

A HPV vírusokat szexuális, azaz nemi úton lehet elkapni.

A HPV vírusok nemi szemölcsöket is okozhatnak.

A HPV vírusok a nőknek akár méhnyakrákot okozhatnak.

A HPV elleni védőoltás megvéd a betegségektől.

A HPV elleni védettséghez három oltás szükséges.

Fizetni kell a HPV elleni védőoltásért?

7. osztályban a lányoknak ingyenes a HPV elleni védőoltás.

13 éves kor felett a lányoknak fizetni kell a HPV elleni védőoltásért.

A fiúknak fizetni kell a HPV elleni védőoltásért.

TÁJÉKOZTATÁS A VÉDŐOLTÁS BEADÁSA ELŐTT

Milyen jogai vannak a gyerekeknek a védőoltás beadása előtt?

   ●  kérni, hogy a szülő ott legyen az oltás beadásakor

   ●  tájékoztatást kapni

   ●  kérdezni 

   ●  minden kérdésére választ kapni

Milyen jogai vannak a szülőknek a védőoltás beadása előtt?

   ●  tájékoztatást kapni

   ●  tudni, hogy a kötelező védőoltás ingyenes

   ●  tudni, hogy a gyermekével lehet az oltás beadásakor

   ●  kérdezni 

   ●  a kérdéseire választ kapni

   ●  megismerni, hogy mi történhet a gyermekével az oltás után 

   ●  kérheti az oltás elhalasztását, ha beteg a gyerek

   ●  kérheti, hogy a gyermekének egyáltalán ne kelljen oltást kapnia, 

       ha a gyerek nagyon beteg

Kitől kérdezhetek a kötelező védőoltásokról?

A védőnőtől kérdezhetek a kötelező védőoltásokról. 

A védőnő a védőoltás előtt legalább nyolc nappal

ad egy tájékoztatót a szülőnek a védőoltásról.

A védőnő írásban és szóban tájékoztatja a szülőt a védőoltásról.

Miről szól a tájékoztató?

A tájékoztatóban szerepel, hogy

   ●  hol és mikor adják be a védőoltást a gyereknek,

   ●  milyen betegség ellen védi a védőoltás a gyereket,

   ●  az oltástól lehet, hogy a gyerek rosszul érzi majd magát,

   ●  milyen következményei vannak, ha nem adják be a gyereknek a védőoltást.

Alá kell írni a tájékoztatót?

Igen, a szülőnek alá kell írnia a tájékoztatót.

Miért fontos a megfelelő tájékoztatás?

A megfelelő tájékoztatás azért fontos,

hogy az emberek bízzanak a védőoltásokban.

NEM TUDOK ELMENNI AZ OLTÁSRA

Mit csináljak, ha nem tudom elvinni a gyerekem a védőoltásra?

Jelezd írásban a védőnőnek!

Írd le, hogy miért nem tudod elvinni a gyereket a védőoltásra.

Mit fog a védőnő csinálni?

A védőnő új időpontot ad a szülőnek.

A védőnő az új időpontról írásban értesítést küld a szülőnek.

Mi az értesítés?

Az értesítés egy levél, amit a szülő a védőnőtől kap.

Mi történik, ha nem viszem el beoltatni a gyerekem az új időpontban?

A védőnő még kétszer felszólítja a szülőt írásban, 

hogy vigye el és oltassa be a gyerekét.

Mit történik, ha a felszólítás után sem viszem el a gyerekem beoltatni?

A védőnő szól a gyámhatóságnak.

A gyámhatóság feladata vigyázni arra, 

hogy a szülők jól bánjanak a gyerekükkel.

Ha a gyámhatóság úgy látja, 

hogy a szülők nem bánnak jól az egyik gyerekükkel,

a gyámhatóság megmondhatja, 

hogy a szülő mit csináljon másképp.

Ha a szülő nem hallgat a gyámhatóságra, 

akkor el is vehetik a szülőtől a gyerekét.

OLTÁS UTÁN

Mire számíthatok az oltás után?

Az oltás után előfordul, hogy nem érzed jól magad.

Ha a gyereked kapott oltást, 

előfordul, hogy a gyereked nem érzi jól magát.

Például előfordulhat, hogy a gyerek: 

   ●  lázas lesz,

   ●  piros lesz a bőre az oltás helyén,

   ●  fáj az oltás helye.

Ez nem nagy baj.

Gyorsan elmúlik.

Szólj az orvosnak, 

ha a gyereknek egy-két napon belül nem múlnak el a tünetei!

Lehet ennél nagyobb baj oltás után?

TRitkán igen.

Az oltás után lehet például izomgörcs. 

Az izomgörcs azt jelenti,

hogy a izmok megfeszülnek és remegnek az akaratod ellenére.

Oltás után lehet például:

   ●  nagyon magas láz,

   ●  súlyos rosszullét.

A nagyon magas lázat és a súlyos rosszullétet úgy hívják,

hogy súlyos oltási reakció.

Nagyon ritkán lehet oltási baleset is. 

Oltási baleset például, ha:

   ●  rosszul adják be az oltást,

   ●  rossz minőségű oltóanyagot használnak,

   ●  lejárt oltóanyagot használnak.

Mit csináljak, ha nagyon rosszul érzem magam az oltás után?

Hívd fel az orvost telefonon!

A megbeszélt időpontra menj el az orvoshoz.

Később is lehetek rosszul az oltástól?

Nagyon ritkán előfordul,

hogy az oltás miatt később kialakul egy másik betegség.

Ezt úgy hívják, hogy szövődmény.

Mit kell csinálni, ha szövődmény alakul ki?

A legfontosabb, hogy szólni kell az orvosnak.

Írni kell a szövődményről egy levelet.

A levelet:

    ●  az orvos,

    ●  a beoltott ember,

    ●  a hozzátartozója (például szülő) írhatja meg.

Mit kell utána csinálni a levéllel?

El kell küldeni a levelet:

    ●  a járási hivatal népegészségügyi osztályának, és

    ●  az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek.

Mit történik, ha valaki súlyos beteg lesz, vagy meghal szövődményben?

Az állam kártalanít,

ha kötelező védőoltás miatt

valaki súlyos beteg lesz, vagy

károsodik az egészsége, 

vagy meghal.

Mit jelent a kártalanítás?

Az állam az okozott kárt pénzzel teszi jóvá.

Ki kapja a pénzt?

A pénzt a beteg vagy a beteg családja kapja.

SZÜLŐI KÉRELMEK

Mit kérhet a szülő?

A szülő kérheti, hogy a  védőoltást később adják be.

Ezt halasztásnak hívják

A szülő kérheti, hogy a védőoltást egyáltalán ne adják be. 

Ezt mentesítésnek hívják.

Mikor lehet halasztást kérni?

A szülő akkor kérhet halasztást, 

ha a gyerek beteg az oltás beadásának időpontjában. 

Például, ha a gyerek lázas.

Mit tegyek, ha a gyerek beteg az oltáskor?

Mondd el az orvosnak, hogy a gyerek beteg, 

amikor az oltást be kéne adni.

Ki dönt a halasztásról?

Az orvos dönt a halasztásról.

Mit csinál az orvos a beteg gyerekkel?

Az orvos megvizsgálja a gyereket,

és az orvos eldönti,

hogy mikor lehet beadni a gyereknek az oltást.

Meddig halasztják az oltás beadását?

Az oltás beadását addig halasztják,

amíg a gyerek újra egészséges lesz.

A gyerek gyógyulása után be kell adatni az oltást a gyereknek.

Szerintem halasztani kéne az oltást. A gyermekorvos szerint nem kéne halasztani. Mit tegyek?

Írd le, hogy miért nem értesz egyet az oltás beadásával.

Kérj véleményt egy másik orvostól!

Kérd meg az orvost, hogy írja le a véleményét.

Menj vissza a papírral a gyermekorvoshoz.

A gyermekorvos elolvassa a papírt és eldönti, 

hogy be lehet-e adni a gyereknek a védőoltást vagy nem.

Mit jelent a mentesítés?

A gyerek egyáltalán nem kapja meg a kötelező védőoltást.

A gyerek mentesül a védőoltás beadása alól.

Mikor lehet mentesítést kérni?

Mentesítést komoly egészségügyi ok esetén lehet kérni.

Ha a gyerek például:

   ●  kórházi kezelést kap,

   ●  műtétje volt,

   ●  krónikus betegsége van,

   ●  az oltás miatt a gyermek krónikus betegsége még rosszabb lenne.

Mi az a krónikus betegség?

A krónikus betegség azt jelenti, 

hogy a betegség sokáig tart.

Ki kérheti a mentesítést?

A mentesítést a szülő és az orvos kérheti.

Hogyan kérhetek mentesítést?

Mentesítési kérelmet kell írni.

Írd le részletesen, 

hogy milyen egészségügyi indokok szólnak a mentesítés mellett!

Rakd hozzá az orvos szakvéleményét.

Az orvos a szakvéleményben leírja,

hogy miért javasolja a mentesítést.

Küldd el a kérelmet 

és az orvos szakvéleményét a népegészségügyi hatóságnak!

Mi az a népegészségügyi hatóság?

A népegészségügyi hatóság egy hivatal. 

A hivatalban megvizsgálják a mentesítési kérelmet.

A hivatalban eldöntik,

hogy elfogadják vagy elutasítják a mentesítési kérelmet.

Mikor fogadja el a hatóság a mentesítési kérelmet?

A hatóság a mentesítési kérelmet megalapozott indok esetén fogadja el.

Megalapozott indok, ha például

a gyereknek krónikus betegsége van.

Be lehet oltani a gyereket, ha még zajlik a mentesítési eljárás?

Nem lehet beoltani a gyereket,

ha még zajlik a mentesítési eljárás.

Meg kell várni a mentesítési eljárás végét.

Mit tegyek, ha eljárást indítottak ellenem, amikor még folyamatban van a mentesítési eljárás?

Írj fellebbezést!

A fellebbezés azt jelenti, hogy írsz egy levelet a hatóságnak.

Írd le a fellebbezésben,

hogy mentesítési eljárás van folyamatban.

Elvehetik tőlem a gyerekem, ha még zajlik a mentesítési eljárás?

Nem vehetik el a gyerekem,

amíg zajlik a mentesítési eljárás.

A gyámhatóságnak meg kell várnia a mentesítési eljárás végét.

KÖVETKEZMÉNYEK

Mi történik, ha nem oltatom be a gyerekem?

Aki 

   ●  nem oltatja be a gyerekét, 

   ●  nem kér halasztást,

   ●  nem kér mentesítést,

   ●  vagy elutasították a halasztási kérelmét vagy a mentesítési kérelmét,

       több következményre is számíthat.

Milyen következményekre számíthatok?

Három következmény lehet:

1. népegészségügyi bírság

2. szabálysértési bírság

3. gyermekvédelmi eljárás

Mi az a népegészségügyi bírság?

A népegészségügyi bírság egy pénzbüntetés.

A népegészségügyi hatóság állapítja meg a népegészségügyi bírságot.

A népegészségügyi bírság összege minimum tízezer,

maximum ötszázezer forint lehet.

A népegészségügyi bírságot többször meg lehet állapítani addig,

amíg a gyerek nem kapja meg a kötelező oltást.

A népegészségügyi bírságot a szülőnek kell kifizetnie.

Mi az a szabálysértési bírság?

A szabálysértési bírság egy pénzbüntetés.

A szülő nem viszi el kötelező védőoltásra a gyermekét,

a többi ember egészségét is veszélyezteti.

A többi ember egészségének veszélyeztetése szabálysértés.

Szabálysértés miatt meg lehet állapítani bírságot.

A szabálysértési bírság minimum ötezer,

maximum százötvenezer forint.

Mi az a gyermekvédelmi eljárás?

Gyermekvédelmi eljárás indul,  

amikor szólnak a gyámhatóságnak,

mert a gyerek nem kapta meg a kötelező védőoltást.

A gyámhatóságnak szólhat például a védőnő vagy a gyermekorvos.

A gyámhatóság eljárást indít a szülő ellen

a gyerek veszélyeztetése miatt.

A gyámhatóság kiemelheti a gyereket a családjából.

Mit jelent a kiemelés?

A gyámhatóság elveszi a gyereket a családjától

A gyerek gyermekotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerül.

Miért emelhetik ki a gyerekemet?

A gyereket kiemelhetik például azért, mert

   ●  a  szülő nem kért halasztást,

   ●  a szülő kért halasztást, de a kérelmét elutasították,

   ●  a szülő nem kért mentesítést,

    ●  a szülő kért mentesítést, de a kérelmét elutasították.

Mi történik, ha külföldre költözünk?

A kötelező védőoltást meg kell kapnia a gyereknek,

ha a gyereknek van állandó lakcíme Magyarországon.

A gyereknek akkor is meg kell kapnia az oltást,

ha a gyerek nem Magyarországon él.

Ha a gyerek visszaköltözik Magyarországra, 

a kötelező védőoltást meg kell kapnia.

Eljárást fognak indítani a szülő ellen, 

ha a gyerek nem kapja meg a kötelező védőoltást.

A rendőrség is keresheti a gyereket, 

ha a gyerek nem kapja meg a kötelező védőoltást.

Készítette: Gyertyánági Judit.

Ellenőrizte: Sallai Ilona.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kisokos a betegjogokról

Ez egy könnyen érthető kisokos a beteg emberek jogairól.

Az uniós milliárdok nem betonozhatnak be jogsértő helyzeteket

A fogyatékossággal élő emberek és családjaik alig éreznek valamit az őket segítő fejlesztésekből, ezért javaslatokat tettünk a kormánynak és az Európai Bizottságnak, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartva reagáljanak a legsúlyosabb problémákra.

Beengedték a TASZ-t egy fogyatékos otthonba – évek után újra monitoroztunk

A TASZ csapata emberi jogi szempontú monitorozó látogatást tett egy budapesti fogyatékossággal élő személyeket ápoló-gondozó otthonban 2019. májusában. A Hornyák Alapítvány fenntartásában lévő intézmény 21 halmozott fogyatékossággal élő látássérült személy számára nyújt lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatást. Az emberi jogi intézmény-monitorozás tapasztalataiból a TASZ jelentést készített, amely megerősíti, hogy maga az intézményi struktúra az, amely a lakók jogainak mindennapi sérelméhez vezet. Az intézményvezető nyitott volt a jelentésben foglalt egyes ajánlások megvalósítására, aminek eredményeképp javulhat a lakók életminősége.