Visszalépés a strasbourgi gyűlölet-bűncselekmény joggyakorlatban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021.szeptember 2-i döntésével elutasította a 2016-ban Andrea Giuliano melegjogi aktivista képviseletében benyújtott kérelmünket. A strasbourgi bíróság ezzel elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy tovább fejlessze a kisebbségekkel szembeni előítéletes bűncselekmények nem kellően hatékony nyomozásával kapcsolatos joggyakorlatát.

Andrea Giuliano szerint az egyházi vezetés és a szélsőjobboldali csoportok élen járnak Magyarországon a homofóbia erősítésében. Az olasz származású melegjogi aktivista erre akarta felhívni a figyelmet 2014-ben a Budapest Pride-on, amikor fekete papi reverendát öltött nagy méretű kereszttel, kezében pedig egy táblát tartott, amely a Nemzeti Érzelmű Motorosok nevű szervezet logóját imitálta – a Nagy-Magyarország sziluettben látható motorkerékpárt egy falloszra, a szervezet „Adj gázt!” jelmondatát „Adj faszt!”-ra, megnevezését pedig „Nemzeti Érzelmű Faszszopók”-ra cserélte.

A provokatív, de a szólásszabadság határait át nem lépő performansz kiverte a biztosítékot a szélsőségeseknél: a Kuruc.info közzétette Andrea Facebook-adatlapját, lakcímét és munkahelyét, arra buzdítva az olvasókat, hogy kérdezzék meg az aktivistát, megbánta-e tettét és a munkáltatóját is kérjék számon. A hasonló szellemiségű Deres.tv közvetlen elérhetőséget is megadott, ezt követően Andreát elárasztották az ilyen és hasonló üzenetek:

„Tudjuk hol laksz és a házad elé leszel felakasztva te jellemtelen köcsög BUZI!!!!”

Fenyegető tartalmú üzeneteket az aktivista munkáltatója is kapott, sőt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai, köztük a Jobbik volt országgyűlési képviselője a munkahelyén is megjelent. Andrea feljelentést tett a rendőrségen, később pedig a TASZ-tól kért jogi segítséget. A rendőrség előbb becsületsértés miatt indított eljárást, panaszunkra az ügyészség később személyes adattal visszaélés és zaklatás miatt is elrendelte a nyomozást, amit egy évvel később arra hivatkozva függesztettek fel, hogy egyetlen személyt sem sikerült felkutatni, aki elkövetőként beazonosítható lett volna.

A nyomozást felfüggesztő határozat ellen panasszal éltünk, mert a rendőrség nem végzett kellően alapos munkát: nem kért nemzetközi bűnügyi jogsegélyt a Kuruc.info tárhelyszolgáltatójának azonosítása érdekében és nem ellenőrizte a fenyegető üzeneteket küldők Facebook-profilját sem. A panaszban azt is felvetettük, hogy a rendőrség ügyfelünk nyíltan vállalt szexuális identitása miatt nem nyomozott kellő alapossággal az ügyben. Az ügyészség azonban a panaszunkat elutasította. Mivel további hazai jogorvoslat nem állt rendelkezésünkre, 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, azt kérve a strasbourgi testülettől, hogy mondja ki: a magyar hatóságok nem nyomoztak elég hatékonyan, lettek volna eszközeik az elkövetők beazonosítására, a mulasztásuk pedig összefüggött ügyfelünk szexuális kisebbséghez való tartozásával. Mindezzel Magyarország szerintünk megsértette az ügyfelünk magánélet védelméhez és egyenlő bánásmódhoz való jogát.

Andrea egyébként a 2004/2005-ös tanévben cserediákként jött Magyarországra, 2007-ben pedig végleg Budapestre költözött, itt dolgozott. A magyar nyelvet magas szinten megtanulta, otthon érezte magát hazánkban. A fenyegetések, és a hatóságok tétlenségének hatására végül az ország elhagyására kényszerült, 2016 óta ismét Olaszországban él.

Az ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban úgy határozott (https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-211774%22]}), hogy nem történt egyezménysértés. Sőt, a kérelmet mint megalapozatlant befogadhatatlanná minősítette, miközben érdemben elbírálta és a kormány érveit elfogadva arra jutott, hogy a rendőrség nem követett el olyan mulasztást, amely Giuliano jogainak megsértését eredményezte volna. A döntést tehát nemcsak tartalmilag, de formailag is meglepőnek tartjuk.

Bár a történtek óta eltelt hat év, egy egyezménysértést megállapító strasbourgi bíróság ítéletének most is komoly jelentősége lett volna, az állam ugyanis a propagandamédiumoktól kezdve a jogalkotásig minden eszközzel szítja a szexuális kisebbségekkel szembeni gyűlöletet. Egy Giuliano-ra kedvező döntéssel az emberi jogi bíróság világossá tehette volna, hogy az állam feladata épp az lenne, hogy megvédje a kisebbségek tagjait a gyűlölet-bűncselekmények elkövetőitől. Ez a jelenlegi helyzetben különösen aktuális lett volna.

Csalódottan vesszük tudomásul a döntést, de természetesen tovább folytatjuk a munkát a sérülékeny csoportokhoz tartozó emberek jogainak védelme, és ennek keretében a gyűlölet-bűncselekményekre adott hatékony állami reakció kikényszerítése érdekében.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A rasszista bűncselekmények súlyosabban büntetendők!

A menedékkérőkkel szemben gyűlöletet szító kormányzati propaganda megágyazott a gyűlöletnek. Korábban nem látott mértékben szaporodnak a menekültekkel szembeni rasszista incidensek. Az interneten terjeszthető figyelemfelhívó ábrákat készítettünk abból a célból, hogy mindenki tudjon róla: az idegenellenes, rasszista, homofób, antiszemita bűncselekmények súlyosabban büntetendők.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.