Visszaszerezte mandátumát az önkormányzatából jogszerűtlenül kiűzött roma képviselő

Visszakapja törvénytelenül elvett önkormányzati képviselői mandátumát egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település önkormányzati képviselő-testületének egyetlen roma tagja. Az önkormányzat júliusban köztartozásra hivatkozva, ám valódi jogalap nélkül szüntette meg a képviselő megbízatását. A férfi a Társaság a Szabadságjogokért-hoz (TASZ) fordult, hogy bíróságon támadja meg az önkormányzat döntését. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság most kimondta: ügyfelünk vissza kell kapja a választópolgároktól kapott képviselői megbízatását. A döntés jogerős.

Ügyfelünk egy kistelepülés önkormányzati képviselő-testületének egyetlen roma tagja. Évtizedek óta szavaznak neki bizalmat a választópolgárok, korábban kisebbségi önkormányzati képviselőként, majd a falu helyi önkormányzatának képviselőjeként. Idén júliusban azonban megbízatása veszélybe került. Az önkormányzati képviselő-testület összefogott a szókimondó, az önkormányzat munkáját nyíltan kritizálni merő politikus ellen, és megpróbált megszabadulni tőle.

Az önkormányzat egy aggályos szabályra hivatkozva próbálta meg megfosztani ügyfelünket a mandátumától. A szabály értelmében a helyi önkormányzati képviselők méltatlanná válnak mandátumukra, ha hatvan napnál hosszabban fennálló köztartozásuk van. Ügyfelünknek valóban volt köztartozása: a szemétdíj befizetésével került hátralékba. Csakhogy tartozását már azelőtt rendezte, hogy a képviselő-testület megfosztotta őt megbízatásától. Az önkormányzat azonban kísérletet sem tett arra, hogy bizonyítsa: ügyfelünknek továbbra is köztartozása van. Ráadásul a képviselő a köztartozást kevesebb, mint hatvan napon belül rendezte. Az önkormányzatot viszont az sem érdekelte, hogy valóban letelt-e a hatvan nap. Ahogy a bíróság végzésében fogalmaz, az önkormányzat "akkor járt volna el helyesen, ha felhívja a kérelmezőt, hogy igazolja, […] köztartozását rendezte-e, ha nem, a felhívástól számított 60 nap eltelt-e".

A képviselői "méltatlanság" intézményét vélhetőleg más önkormányzatok is arra használják, hogy az ellenzéki, vagy különösen a sérülékeny kisebbségekhez tartozó, vagy éppen a legelesettebbek érdekeit felkaroló, legszegényebb önkormányzati képviselőket fosszák meg közmegbízatásuktól. A TASZ álláspontja szerint azonban a választópolgárok hivatottak megítélni, hogy képviselőik méltóak-e az ő képviseletükre. A "méltatlanság" intézménye olyan eszköz, amelynek segítségével a választópolgárok helyett valaki más – pl. egy önkormányzati képviselőtestület – hoz arról döntést, ki méltó a választópolgárok képviseletére. Egy ilyen döntés pedig arra ad lehetőséget, hogy a választópolgárok többsége által megválasztott képviselőtestület egyszerűen megszabaduljon a választópolgárok kisebbsége által választott képviselőktől. Így válhat egy demokratikus döntéshozó testület a többség zsarnokságának valódi, ellenzék nélküli motorjává. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése azonban megakadályozta, hogy a képviselőtestület a választópolgári akarat ellenében döntsön, és lehetővé teszi, hogy ügyfelünk eleget tegyen a választópolgárok bizalmát élvező megbízatásának.

"Az önkormányzati képviselőknek megbízatásukat a választópolgárok adják, és ők is vehetik el tőlük. Az eset jól mutatja, hogy ha bárki más beavatkozik ebbe a folyamatba, az csak a visszaéléseknek kedvez, és a választópolgárok akaratának érvényesülését akadályozza" – mondta Mráz Attila, a TASZ Politikai Részvételi Programjának vezetője.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Válaszok az ÁSZ hozzánk írt kérdéseire

"Az Állami Számvevőszék megdöbbenve értesült a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet véleményéről, amelyben nyíltan törvénysértésre buzdítják a döntő mértékben közpénzekből működő magyarországi pártokat. Az ÁSZ nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a pártok ellenőrzését alkotmányos és jogállami kötelezettségeinek megfelelően, a vonatkozó és hatályos törvények maradéktalan betartásával, az adófizető állampolgárok érdekében végezte el és a megállapításait továbbra is fenntartja. Az ÁSZ határozottan visszautasítja a TASZ vádaskodásait, feltételezéseit. Az ÁSZ megdöbbentőnek tartja továbbá, hogy a TASZ véleményének nyilvánossá tétele után anarchisták fizikailag is megtámadták az Állami Számvevőszék budapesti székházát. Az ÁSZ nyugalomra inti a közvéleményt."

Strasbourg: van, aki levélben szavaz, van, aki nem, így színes a világ

Nem fogadta el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kilenc magyarországi választópolgár, köztük a TASZ ügyfeleinek beadványát, akik kifogásolták: magyarországi lakóhelyük miatt nem szavazhatnak levélben külföldi tartózkodásuk idején, míg magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik megtehetik ezt.

Miért nem lesz idén kampány?

A TASZ más jogvédő szervezetekkel közösen már korábban beszámolt róla, hogy a köztéri kampányolást rendező szabályozás átalakítása hogyan szűkíti azokat a felületeket, amelyeken politikai hirdetés helyezhető el. Az ezt követő fővárosi önkormányzati rendelet következtében pedig az idei kampányban gyakorlatilag nem lesz lehetőség ingyenesen vagy olcsón választási plakátokat elhelyezni.