Volt gárdisták és az egyenruha

A demokrácia szempontjából a legnagyobb veszélyt jelenleg azt jelenti, hogy sem a jogszabályoknak, sem a bírósági, rendőrségi határozatoknak nincs hatása.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet kezdeményezésével több mint 600 ember aláírásával levelet küldtünk az Országgyűlési képviselőknek, amelyben arra kértük őket, hogy szavazzanak nemmel a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó –meghatározott tartalmú beszédeket tiltó - Alkotmánymódosításra. 2009. június 29-én az Országgyűlési képviselők 189 „igen”, 165 „nem” szavazata és 5 tartózkodása mellett az alkotmánymódosító javaslat megbukott. Nincsenek illúzióink: nem a nyílt levél, hanem a politikai adok-kapok okozta az Alkotmánymódosítás vesztét.

 

Levelünkben amellett érveltünk, hogy Alkotmányt módosítani könnyűszerrel lehet, hiszen ehhez elég 258 országgyűlési képviselő igen szavazata, a formai jogszerűség ellenére azonban előállhatott volna az a helyzet, hogy a módosított Alkotmány összeütközik az Alkotmány alapját képező értékrenddel. A beterjesztett alkotmánymódosító javaslat pedig éppen ilyen volt: pusztán tartalmuk alapján kívánt kivenni beszédeket a szabad véleménynyilvánítás keretei közül, olyanokat is, amelyek még a közrendet sem veszélyeztetik.

 

Nyílt levelünkben arra hivatkoztunk, hogy az Alkotmány csupán megfogalmazza, de nem létrehozza az eleve meglévő emberi jogainkat. Ha ez nem így lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy Kínában nem történik jogsértés az internethasználat korlátozása, a gyülekezések betiltása és szétverése során, hiszen a kínai kormány, a rendőrség és a katonaság a hatályos jogszabályok szerint jár el. Amit pedig Kínában a jog nem biztosít, az nem is létezik. Mindebből az következne, hogy az emberi jogok addig terjednek csak, amíg azt a jogalkotó megengedi. Ezzel a felfogással szemben áll az az elgondolás, amely az emberi nem számára eleve tételezi az alapvető jogokat, amelyek gyakorlását az állam a jogrendszeren keresztül csupán biztosítja, és amelyek korlátozása csak indokolt esetben, garanciális elemek beiktatásával, szükséges és arányos módon lehetséges.

 

Azt mondtuk, hogy a köztársaság intézményei a rendelkezésre álló jogi eszközöket nem használják ki. A megfélemlítő masírozások, az uszító beszédek elhangzása, a meleg méltóság menetének megtámadása érdemi jogkövetkezmények nélkül maradtak. Július másodika óta új helyzet van. Ezen a napon a Fővárosi Ítélőtábla feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet, ezzel jelentős lépést téve a jogalkalmazás hatékonysága felé, hat nappal később a Fővárosi Főügyészség a nyomozás folytatását rendelte el a Meleg Méltóság Menetén történt bűncselekmények miatt, a rendőrség pedig nyomoz feloszlatott Magyar Gárda vezetésében való részvétel bűncselekmény gyanúja miatt. A Magyar Gárda Egyesület feloszlatása, majd a feloszlatás ellen tiltakozók megmozdulásai jól mutatják, hogy a probléma természete nem a jogalkotás szintjén mutatkozik elsődlegesen, hanem a jogalkalmazás és a jog uralmának kérdéskörén belül. Mint látjuk a Magyar Gárda megfelelő joggyakorlattal, bármiféle alkotmánymódosítás vagy egyéb jogszabály-módosítás nélkül is feloszlatható volt.

 

Nehéz követni a változó jogértelmezéseket, a rendőrségi gyakorlatot, az alkotmányjogi fejtegetéseket azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek, és mit nem tehetnek az egykori gárdisták és szimpatizánsai, részben a rendőrség homlokegyenest eltérő utasításai és értelmezései miatt.

 

A rendőrség először utasításban rögzítette, hogy eljár az egyenruhában megjelenő volt gárdistákkal szemben, majd visszavonta azt. Ennek oka, hogy az egyenruha viselésének lehetősége a véleménynyilvánítás szabadságából következik. A hatályos jogi szabályozás szerint csak nagyon szűk körben tilos szimbólumok viselése: bizonyos önkényuralmi jelképeket nem lehet ruházaton hordani (lásd strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a vörös csillag viselésére vonatkozó határozat). Az egykori Magyar Gárda egyenruhája azonban nem tartozik a tiltott szimbólumok közé. Bárki bármilyen ruhában az utcára mehet. A félelemkeltésnek ugyanis nem elengedhetetlen kelléke és nem is feltétele a fekete nadrág és mellény. A Magyar Gárda egykori tagjainak és szimpatizánsainak joguk van a bíróság ítéletével szemben álláspontjukat kifejteni. Nincs azonban joguk félelemkeltő módon masírozni, toborozni, gárdistákat avatni, újra és újra félmilitáns szervezetet létrehozni, de joguk van békés gyülekezéseket szervezni és parlagfüvet irtani, akár egyenruhában, akár anélkül.

 

A rendőrségnek nem egyetlen faktort – például a volt gárdaegyenruha felbukkanását – kell figyelembe vennie, hanem esetről esetre kell mérlegelnie az egykori tagok és/vagy szimpatizánsaik megmozdulásait. Vizsgálni szükséges, hogy milyen célból gyűlnek össze, szervezkednek az emberek. Vizsgálni kell, hogy a magatartásuknak mi a hatása.

 

Ez az a szabályozási alapelv, ami megvéd minket attól, hogy kódolt beszédek mögé bújva ki lehessen kijátszani a jogszabályokat. Mert ez azt is jelenti, hogy a kódolt beszéd is büntethető, a szankciót a beszéd által kiváltott hatás alapozhatja meg; tűnjék az szó szerint bármily ártatlannak is. Ha ezt az elvet áttöri a jogalkotó, akkor minden kormány a maga számára nem tetsző szavakat és ruhákat betilthatná, ahogy változnak a politikai kurzusok, úgy változhatna a ruházat viselésére vagy a használható szavakra vonatkozó jogi szabályozás. A véleménynyilvánítás szabadságának alapelveihez ezért is ragaszkodni kell.

 

Amikor a rendőrség nem hajlandó tudomásul venni jogszerű tüntetést, az több kárt okoz, mint hasznot. Nehéz helyzetben van a rendőrség, felelőssége pedig egyre nagyobb abban, hogy a jog uralma helyreálljon, bízhassunk a jogállamban, a bírói ítéletek végrehajtásában és magában a rendőrségben is, hogy megvédi azokat, akiket védelem illet, hogy végrehajtja a jogszabályban és bírói ítéletben foglaltakat, ugyanakkor nem sérti meg az alapjogokat. A rendőrségnek ugyanis feladata, hogy a Magyar Gárda egykori tagjait megakadályozza a feloszlatott egyesület további működtetésében. A bírósági ítéletekkel szemben lehet az Európai Emberi Jogok Bíróságához fordulni. A bírósági ítélet ellen lehet békésen tiltakozni, nem lehet azonban önkényes alapon közfelkiáltással hatályon kívül helyezni.

A demokrácia szempontjából a legnagyobb veszélyt jelenleg azt jelenti, hogy sem a jogszabályoknak, sem a bírósági, rendőrségi határozatoknak nincs hatása. A jog devalválódásán azonban nem segít a jogszabályok szigorítása. Sőt, éppen a szigorítás vezet további devalválódáshoz. Ha az egyik jogszabályt figyelmen kívül hagyja a lakosság egy csoportja, vajon miért tartaná tiszteletben a szigorúbb szabályozást? Hogyan lehet majd érvényt szerezni a szigorításoknak és milyen elrettentő hatása lesz majd annak, ha hetente szabálysértési eljárás indul a volt gárdisták ellen, mert továbbra is gárdistának tekintik magukat? Az ilyen szigorítás azt eredményezi majd, hogy még több esetben lesznek majd betartatlan szabályok. A megoldás a következetes jogalkalmazás és a jogszerű fellépés lehet. Ahhoz hogy a jog uralma helyreálljon, a rendőrségnek és az ügyészségnek minél világosabb és átlátható jogértelmezéssel, az állampolgárok számára hozzáférhető módon, az alapjogokkal összhangban kell tevékenykednie. Azt látjuk, hogy a lakosság egy része nem érzi magára nézve kötelezőnek az igazságszolgáltatás és a végrehajtás intézményeinek döntését, a lakosság másik része pedig nem érti, mi az oka a döntéseknek és mit jelentenek az azok alapját képező normák. Ezen a problémán a konzekvens és átlátható jogértelmezés segít, még akkor is, ha maradéktalanul megoldani nem tudja azt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Dermesztő hatással járhat a rémhírterjesztés tényállásának módosítása

A koronavírus elleni védekezésről szóló T/9790. számú törvényjavaslat a Btk. rémhírterjesztésről szóló szabályait is módosítaná. Elemzés.

Abszurd indokokkal utasította el az ügyészség Hadházyék feljelentését, a képviselők új eljárást indítanak segítségünkkel

Az ügyészség újra elutasította az MTVA-ban bántalmazott képviselők feljelentését. Három országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a mi segítségünkkel újabb büntetőeljárást indít.

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.