A tilalom nem csökkenti a drogok elérhetőségét, de növeli a problémákat

Fennállásunk 30 éve során a kezdetektől valljuk, hogy a kábítószer-fogyasztók büntetőjogi üldözése nem járul hozzá a droghasználat csökkentéséhez, míg hátrányos következményei az egész társadalmat érintik. Megközelítésünket azóta számos ország gyakorlata is igazolja, melyek felülvizsgálatát a 2023 decemberében elfogadott Fővárosi Drogstratégia is célul tűzte ki.

Sorozatunk első részében ismertettük a szigorúan tiltó drogpolitikák hátrányos következményeit és szembeállítottuk az általunk is támogatott dekriminalizációval. Ezúttal nemzetközi kontextusba helyezzük a kérdést és azt vizsgáljuk meg, hogy a fennálló egyezmények és a nemzetközi közösség miként vélekedik a dekriminalizációról.

Korábbi posztjainkban kifejtettük, hogy melyek a szigorú drogtilalom legfőbb problémái és milyen érvek szólnak a kábítószerfogyasztás enyhébb szankcionálása mellett. Most megvizsgáljuk a közel 25 éve működő portugál modellt, amely a dekriminalizációs gyakorlatok máig legfőbb hivatkozási pontja.

Magyarországhoz hasonlóan Csehországban – illetve akkor még Csehszlovákiában – a vasfüggöny lehullását követően jelentek meg a kábítószerek nagyobb mennyiségben és változatosságban. A csehek a demokratikus fordulat időszakában a nagyobb személyes szabadság megteremtését tartották szem előtt, ezért az igazságszolgáltatás hatókörének korlátozásában gondolkodtak. Azzal, hogy már az 1990-es évektől előtérbe helyezték az emberi jogokat, a közegészségügyi szempontokat és a megfelelő egészségügyi ellátás elérhetőségét, nem is merülhetett fel reálisan, hogy börtönnel fenyegessék a kábítószerek fogyasztóit. A drogkereskedelem megerősödése és a drogfogyasztási trendek alakulása azonban megkérdőjelezte ezt a hozzáállást – legalábbis időlegesen.

Találkoztunk olyan értelmezéssel, amely szerint a hazánkban igénybevehető elterelés a dekriminalizáció egy formája, vagyis hogy a büntetés alóli mentesülés tulajdonképpen olyan, mintha ebben az esetben a cselekmény nem is lenne büntetendő. A vélemény mögött vélhetően az a logika áll, hogy az elterelés elvégzésével a büntetőeljárást megszüntetik, így az érintett mentesül a pénzbüntetés vagy közérdekű munka kiszabása alól. Ahogy azonban a következőkből kiderül, ez messze nem azonos a dekriminalizációval.

Ha áttekintjük az elmúlt évek fejleményeit, akkor számos olyan országot találunk az Európai Unióban, ahol a tiltásra és a fogyasztók üldözésére épülő drogpolitikák láthatóan a végnapjait élik és a közegészségügyi szempontokat, valamint az emberi jogokat előtérbe helyező megközelítés kerül előtérbe. Ezekből mutatunk be néhányat az alábbiakban.