Mi az az elterelés?

Az elterelés a csekély mennyiségű kábítószeres ügyek esetében igénybe vehető, legalább féléves foglalkozás, aminek a célja a kábítószer-fogyasztás mérséklése vagy teljes megszüntetése. Az elterelésnek a szerhasználat súlyosságát tekintve három formája van, melyek a megelőzést, a kezelést vagy a függőség gyógyítását helyezik előtérbe. Arról, hogy ezek közül az adott esetben melyiket lehet igénybe venni, az előzetes állapotfelmérés dönt.

Az elterelés igénybevételére az jogosult:

• akit csekély mennyiségű kábítószer birtoklásával vagy fogyasztásával vádolnak,
• aki beismerő vallomást tesz a kábítószeres bűncselekmény elkövetéséről, melyre a gyanú irányul, és
• akinek az elmúlt két évben nem volt más kábítószeres ügye.

Az elterelésről bővebben a Pakk a Zsebben című kiadványunkban olvashatsz https://tasz.hu/tudastar/mire-szamits-ha-megfognak-keves-droggal/.

Felfogható-e az elterelés a dekriminalizáció egy formájának?

Találkoztunk olyan értelmezéssel, amely szerint a hazánkban igénybevehető elterelés a dekriminalizáció egy formája, vagyis hogy a büntetés alóli mentesülés tulajdonképpen olyan, mintha ebben az esetben a cselekmény nem is lenne büntetendő. A vélemény mögött vélhetően az a logika áll, hogy az elterelés elvégzésével a büntetőeljárást megszüntetik, így az érintett mentesül a pénzbüntetés vagy közérdekű munka kiszabása alól. Ahogy azonban a következőkből kiderül, ez messze nem azonos a dekriminalizációval.

A fogyasztói típusú magatartás is bűncselekmény

A dekriminalizáció alapállása, hogy segítő szándékkal áll hozzá a szerhasználókhoz és a kezelésbe kerülésüket helyezi előtérbe, amennyiben ez szükséges. Eközben a csekély mennyiségű kábítószer birtoklását szabálysértésként kezeli, amiért legfeljebb pénzbírságot szab ki. Ehhez képest Magyarországon egy morzsányi „zöld növényi törmelék” miatt is minden esetben büntetőeljárás indul. Az elterelés a már megindult büntetőeljárást függeszti fel, tehát a szerhasználó a törvény előtt mindig bűnözőként jelenik meg.

Bűnügyi költség mint alternatív büntetés

 

További különbség, hogy míg a dekriminalizációs modellekben a pénzbírságon felül nincsenek további „rejtett költségek”, addig a magyar gyakorlatban ezt a szerepet a bűnügyi költség tölti be. A bűnügyi költség az igazságügyi szakértői vizsgálatok (drogteszt, lefoglalt kábítószergyanús minták, valamint vér- vagy vizeletminták bevizsgálása) költségeiből áll össze. Mivel ez nem része a büntetésnek, hanem a nyomozáshoz szükséges költség, az elterelés sem mentesít automatikusan a kifizetése alól. A bűnügyi költséget 2018 júliusa óta van lehetősége az ügyészségeknek átterhelni és ezt az esetek túlnyomó többségében meg is teszik, függetlenül attól, hogy legtöbbször büntetlen előéletű fiatalokról van szó.

Az utóbbi évek tapasztalata, hogy még az elterelést sikeresen elvégzőknek is egy átlagos pénzbüntetésnek megfelelő vagy sokszor azt jelentősen meghaladó bűnügyi költséget kell kifizetniük. A bűnügyi költség átterhelésével szemben panasszal vagy felülbírálati indítvánnyal lehet élni, de ez messze nem garancia arra, hogy az összeg kifizetését akár csak részben elengedik.

Az elterelés igénybevehetősége korlátozott

 

Az elterelés egyik sajátossága, hogy nem minden fogyasztói típusú magatartásnál lehet igénybe venni. Ide tartozik többek között a kannabiszmagok rendelése termesztés céljából. Akik ebbe belevágnak, általában úgy gondolkodnak, hogy maximum öt mag rendelésekor, egy tettenérés esetén választhatják az elterelést, hiszen termesztés esetén a csekély mennyiség felső határa öt tő kannabisznövény. A magyar jogrend azonban másképp ítéli meg ezt a kérdést.

A Büntető törvénykönyv szerint a kannabiszmagok – vagy egyéb, kábítószer előállítására alkalmas összetevők – beszerzése nem előkészület a csekély mennyiségű kábítószer előállítására vagy birtoklására, hanem „kábítószer készítésének elősegítése” bűncselekménynek minősül, mely esetében nem választható elterelés. Aki tehát öt kannabiszmagot rendel külföldről, azt meglepetésként érheti, hogy még akkor sem lesz jogosult az elterelés igénybevételére, ha a rendelt magokat már a vámon lefoglalták és a magok helyett csak az idézést tarthatta a kezében.

Az elterelés igénybevételének nem kívánt következményei

A fiatalkorú elkövetők esetében az egész családot ellenőrzik

 

Ha a rendőrség fiatalkorúval szemben indít eljárást kábítószer miatt, akkor rendszerint pártfogó felügyelőt is kirendelnek a fiatal mellé és a család gyermekvédelmi intézkedés alá kerül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyermekjóléti központ többször ellátogat az érintett családjához és a tapasztalatai alapján környezettanulmányt készít, valamint pedagógiai véleményt küld a pártfogó felügyelői szolgálatnak. Bár a gyakorlat egyes esetekben alkalmas lehet a beavatkozást igénylő családi problémák feltárására, a legtöbb esetben csak növeli a büntetőeljárás okozta megbélyegzést a drogokkal csak kísérletező fiatalok esetében, így kétséges, hogy betöltheti-e eredeti funkcióját, hogy nevelő hatással legyen a fiatal számára. A hasonló intézkedések ráadásul a teljes családra rossz fényt vetnek és szükségtelen kellemetlenséget okoznak.

Nem mindenki kaphat erkölcsi bizonyítványt

 

Miközben az elterelés mint jogintézmény célja a büntetőeljárás és az azzal járó egyéb hátrányok alóli mentesítés, ezt nem tudja maradéktalanul beváltani. Az elterelésben résztvevők egyik leggyakoribb aggodalma, hogy a foglalkozás befejezésével lesz-e ennek bármilyen maradandó nyoma a rendőrségi dokumentumokban, illetve járhat-e ez bármilyen hátrányos következménnyel a jövőjükre nézve, beleértve a tanulmányokat, a munkavállalást és a külföldre utazást. Megnyugtató választ itt sem találunk, hiszen bizonyos esetekben még évekkel az elterelés elvégzését követően sem adható ki erkölcsi bizonyítvány.

A magyar jogrendben az erkölcsi bizonyítvány kiadhatóságának kérdése nagyban függ attól, hogy ez milyen célból szükséges. Vannak olyan esetek is, amikor már az elterelés elvégzését követő napokban minden további nélkül igényelhető erkölcsi bizonyítvány. Más esetben erre viszont három évet kell várni.

Az erkölcsi bizonyítvány kiadásának bizonyos esetekben az is feltétele, hogy az igénylő ne szerepeljen a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában. Ilyen például az Amerikai Egyesült Államokba történő utazáshoz szükséges vízum, illetve az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren (ESTA) keresztül igényelt utazási engedély, melynek igénylésekor ezt a nyilvántartást is átnézik. Aki elvégzi az elterelést, az a nyomozás lezárultát követően még három évig szerepel ebben a nyilvántartásban, így ezalatt nincs is lehetősége az Egyesült Államokba látogatni.

Ha Magyarországon dekriminalizáció lenne

• nem indulna büntetőeljárás fogyasztói típusú ügyekben
• nem fizettetnék ki az érintettekkel a nyomozás költségeit
• az intézkedések nem növelnék, hanem csökkentenék a droghasználat megbélyegzettségét
• a kannabisz termesztésére való előkészület nem lenne nagyobb bűn, mint maga a termesztés
• a csekély mennyiséggel elkapottak esetében nem akadályoznák, hanem segítenék a lakhatást, a tanulmányokat és a munkavállalást
• az egészségügyi és a szociális ellátórendszer valós belépési pont lehetne a szerhasználóknak a segítségkérés és a gyógyulás felé.