Ebben a tájékoztatónkban összefoglaljuk, hogy mire kell figyelni, hogy sikeres legyen az egyéni munkarend iránti kérelem.
Egyéni munkarend: így adhatsz be sikeresen kérelmet
Mit jelent az egyéni munkarend?
A tanuló mentesül az iskolalátogatási kötelezettség alól, de félévkor (ennek elhagyását lehet kérelmezni) és év végén valamennyi tantárgyból (kivéve magatartás, szorgalom) vizsgáznia kell. Az adott iskola pedagógiai programja rögzíti a vizsga feltételeit.
Ki készíti fel az egyéni munkarendben tanulót a vizsgákra?
A sajátos nevelési igényű (SNI), vagy
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN), valamint
a tartós betegségben szenvedő, tartós gyógykezelés alatt álló
tanulók esetében a felkészítéséről az iskola köteles gondoskodni.
A többi esetben a szülő feladata a felkészítés, illetve a tanuló egyénileg készül fel.
Látogathat-e órákat az egyéni munkarendben tanuló?
Igen, az iskola igazgatójának előzetes engedélyével.
Mik a feltételei, mely esetekben kérelmezhető?
A törvény szerint az egyéni munkarend akkor kérelmezhető, ha
a tanuló egyéni adottsága VAGY sajátos helyzete indokolja
ÉS
a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös.
Az egyéni munkarendet határozott időre lehet kérelmezni.
Hová, meddig kell benyújtani a kérelmeket?
A kérelmeket főszabály szerint az Oktatási Hivatalhoz az adott tanévet megelőző június 15-éig lehet benyújtani. A kérelmeket ezt követően is be lehet nyújtani, ha a határidőt követően merül fel iskolába járást akadályozó körülmény.
A kérelmet postai úton vagy elektronikusan, az ügyfélkapu segítségével lehet beküldeni, a kérelemminta itt érhető el.
Ki adhatja be a kérelmet?
A kérelmet a kiskorú gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám), illetve a nagykorú tanuló nyújthatja be.
Ha közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, a szülők a gyermek sorsát érintő kérdésekben közösen dönthetnek és mindkét szülőnek kifejezetten bele kell egyeznie a kérelembe.
A szülő egyedül gyakorolja ezt a jogot, ha a beleegyezést nem tudta beszerezni, mert a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott.
Mit kell csatolni a kérelemhez?
SNI, BTM: ha a kérelmező a tanuló sajátos nevelési igényére, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére hivatkozik, szakértői véleményt kell mellékelni a kérelemhez,
tartós betegség: ha a kérelmező a tanuló tartós betegségre hivatkozik, szakorvos által kiállított igazolást/javaslatot kell mellékelni.
sporttevékenység: sportegyesületi igazolás, mely tartalmazza a sportoló időbeosztását (edzések, versenyek időpontja, gyakorisága)
Azonban nem csak ezek a dokumentumok csatolhatók, bármely, az egyéni munkarend szükségességét igazoló dokumentum csatolható (pl. vendégtanulói jogviszony igazolása, utazó életmódot igazoló dokumentum).
Az OH azt is vizsgálja, hogy a vélemény vagy az igazolás még ne legyen lejárva, tehát ügyeljünk arra, hogy olyat mellékeljünk, ami még hatályos. Ha a kérelem hiányos, az OH hiánypótlásra hív fel, amely során a hiányzó, vagy nem megfelelő dokumentumokat pótolni lehet.
Milyen érveket fogad el az OH?
Az Alkotmánybíróság 2021 eleji határozata szerint az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a szülő akaratával szemben valójában a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. A kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata és a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül; az OH-nak indokolt határozatban kell számot adnia arról, hogy adott esetben a felmentési kérelemnek a gyermek jogos érdekében szem előtt tartásával, a szülők kifejezett kérelme ellenére miért nem ad helyt.
Azt esetről esetre kell vizsgálni, hogy mi a gyermek mindenek felett álló érdeke, általánosságban nem lehet megállapítani. Az OH korábbi gyakorlata alapján nem tartották elfogadhatónak az egyéni munkarend kérelmezésekor a következő eseteket:
nem kellően konkrét érvek: az OH korábban nem elégedett meg azzal, ha például csak annyit írunk, hogy a gyermekünknek jobb otthon, de nem támasztjuk ezt alá konkrét érvekkel (ilyen lehet például, ha már korábban is volt magántanuló, és ezalatt sokkal jobban teljesített, mint az iskolában).
pedagógus szülők: önmagában az az érv, hogy a szülő(k) pedagógus(ok) és tud(nak) otthon gondoskodni a gyerekük tanításáról, nem volt elfogadható érv az OH-nak.
világnézeti érv: nem fogadta el az OH azt az érvet, hogy ha az iskola egyházivá válik, akkor a gyerekünk egyéni munkarendben tanuló lehessen, hogy továbbra is világnézetileg semleges oktatásban részesülhessen.
a tankötelezettség vége: nem fogadta el korábban az OH az egyéni munkarend iránti érvnek, hogy a tanuló már nem tanköteles (elmúlt 16 éves).
A következő érvek korábban automatikusan egyéni munkarendet jelentettek, azonban most is irányadó lehet a gyermek mindenek felett álló érdekének mérlegelésekor:
SNI, BTM, tartós betegség (önmagában a diagnózis nem elegendő, annak is szerepelni kell benne, hogy a gyermek érdekét az egyéni munkarend szolgálja)
utazó, mobil életmód: amennyiben ezt dokumentummal igazolni tudta
versenyszerűen sportoló tanuló amennyiben ez a megfelelő dokumentumokkal igazolt
„távoli kistelepülés izolált részén”, vagy tanyán élő, és emiatt közlekedési nehézséggel küzdő tanuló: elvárják az akadály igazolását (pl. helyrajzi szám, az elszigeteltség mibenlétének bemutatását).
Az OH korábbi gyakorlata szerint mérlegelés alá tartoztak az alábbi esetek, feltehetően ezeket figyelembe veszik a kérelem elbírálása során:
külföldi utazás: ha olyan hosszabb útról van szó, amely indokolhatja az egyéni munkarendet.
tehetséges tanuló: ha a tanuló valamilyen különleges tehetséggel rendelkezik, és azért szeretne magántanuló lenni, hogy ezt a képességét kibontakoztathassa, az elfogadható ok lehe. Itt minden valószínűség szerint érdemes bemutatni, hogy pontosan miben rejlik a tehetség kibontakoztatása, és ez miért nem összeegyeztethető az iskolába járással. Érdemes olyan konkrét érveket felhozni, mint hogy pl. a tanuló valamilyen kutatást végez, tanulmányt ír, vagy részt vesz egy nemzetközi versenyen.
házas / gyerekkel rendelkező tanuló: ha a tanuló házasságot kötött (erre bizonyos feltételekkel már 16 éves kortól lehetőség van), vagy gyereke született, akkor ezt házassági vagy születési anyakönyvi kivonattal lehet igazolni.
Mi alapján dönt az Oktatási Hivatal?
Az OH elsődlegesen a beküldött kérelemből és a hozzá csatolt iratokból ítéli meg, hogy jár-e az egyéni munkarend, de ha ez nem vezet eredményre, akkor is elsősorban további iratokat (tipikusan az iskolaigazgató, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyám szakmai véleményét) fog beszerezni. Az elbírálás során nem találkozunk szakértőkkel, nincs lehetőség bemutatni a gyereket.
Az viszont kiderül, hogy ha akár csak egyetlen szakértői állásfoglalásból igazolva látják, hogy az egyéni munkarend megadható, akkor nem fognak további iratokat, igazolásokat beszerezni – tehát a minél pontosabban, meggyőzőbben benyújtott kérelem hozzásegíthet a sikerhez.
Mennyi időre jár az egyéni munkarend?
A törvény azt mondja ki, hogy az egyéni munkarendet csak határozott időre lehet megadni. Az OH módszertani útmutatója szerint az egyéni munkarendet csak konkrét időtartamra fogják megadni, SNI-s, BTM-es tanuló esetében a szakértő vélemény lejártáig.
Vissza lehet vonni az egyéni munkarendet?
Ha az egyéni munkarendben tanuló önhibából két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti az OH-t. Ha visszavonják, a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
A szülő is kérheti az egyéni munkarend iránti engedély visszavonását, ha az azt megalapozó körülmények megszűnnek.
Mit lehet tenni, ha nem értek egyet az Oktatási Hivatal döntésével?
Amennyiben nem engedélyezi az OH az egyéni munkarendet, és úgy gondoljuk, hogy az egyéni munkarend megtagadása jogellenes volt, közigazgatási pert lehet indítani. Ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani, amit a kérelmező lakóhelye szerint illetékes törvényszékhez címezve az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani (elektronikusan vagy postán, cím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982). Az eljárás illetéke 30.000 forint.
A törvény előírja, hogy a bíróság a keresetlevél érkezését követő 8 napon belül dönt arról, hogy tart-e tárgyalást. Ha igen, annak 30 napon belül le kell zajlania. A bíróság 30 napon belül hoz döntést és kézbesíti is azt. A döntésében a bíróság vagy egyetért a hivatal döntésével, vagy megsemmisíti az erről szóló döntést és új eljárásra utasítja az Oktatási Hivatalt.
Hol találom az Oktatási Hivatal tájékoztatóját az egyéni munkarendről?
Az Oktatási Hivatal egyéni munkarendről szóló tájékoztatója a https://www.oktatas.hu/kozneveles/egyeni_tanuloi_munkarend oldalon érhető el.

Téged is érint?
A fentiek alapján nagy mozgástere van az Oktatási Hivatalnak a kérelmek elbírálásakor, azonban azt továbbra sem tudjuk, hogy mennyire lesz engedékeny, mennyire veszi komolyan a szülők nevelési szabadságát, és milyen arányban adja majd meg az egyéni munkarendet. Ebben az érintett szülők, diákok segítségét is kérjük: akár pozitív, akár negatív a döntés, küldjétek el, hogy lássuk, milyen az OH gyakorlata! Ha pedig úgy érzed, hogy az egyéni munkarend iránti kérelmedet jogellenesen utasították vissza, fordulj a hozzánk a jogsegely@tasz.hu e-mail címen.