Egyéni munkarend: így adhatsz be sikeresen kérelmet

Az Oktatási Hivatal (OH) 2021-ben is módszertani útmutatót adott ki a az egyéni munkarend elbírálásához, amelyet adatigényünk nyomán megszereztünk. Ebben a tájékoztatónkban összefoglaljuk, hogy mire kell figyelni, hogy sikeres legyen a kérelem.

2019-ben megszűnt a magántanulóság, és az egyéni munkarend lépett a helyébe. Az egyéni munkarend bevezetésén kívül további alapvető változások történtek, amelyek súlyosan korlátozzák a szülők és a tanulók jogait. Erről itt olvashatsz bővebben. 2021-ben az Alkotmánybíróság határozata kibővítette az egyéni munkarend lehetőségeit: mostantól az OH-nak kell megindokolnia, hogy a szülő kérelme ellenére miért nem engedélyezi az egyéni munkarendre irányuló kérelmet.

Ahogyan 2019-ben sem, úgy idén sem az Oktatási Hivatal oldalán találtuk az útmutatót, hanem egy közérdekűadat-igénylés nyomán kaptuk meg az OH-tól. A kapott módszertani útmutató innen elérhető.

Hová, meddig kell benyújtani a kérelmeket?

A kérelmeket főszabály szerint az Oktatási Hivatalhoz az adott tanévet megelőző június 15-éig lehet benyújtani. A kérelmeket ezt követően is be lehet nyújtani, ha a határidőt követően merül fel iskolába járást akadályozó körülmény.

A kérelmet postai úton vagy elektronikusan, az ügyfélkapu segítségével lehet beküldeni, ezen a hivatkozáson érhető el a kérelemminta.

Ki adhatja be a kérelmet?

A kérelmet a kiskorú gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám), illetve a nagykorú tanuló nyújthatja be.

Ha közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, a szülők a gyermek sorsát érintő kérdésekben közösen dönthetnek és mindkét szülőnek kifejezetten bele kell egyeznie a kérelembe.

A szülő egyedül gyakorolja ezt a jogot, ha a beleegyezést nem tudta beszerezni, mert a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott.

Mit kell csatolni a kérelemhez?

  • SNI, BTM: ha a kérelmező a tanuló sajátos nevelési igényére, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére hivatkozik, szakértői véleményt kell mellékelni a kérelemhez,

  • tartós betegség: ha a kérelmező a tanuló tartós betegségre hivatkozik, szakorvos által kiállított igazolást/javaslatot kell mellékelni.

  • sporttevékenység: sportegyesületi igazolás, mely tartalmazza a sportoló időbeosztását (edzések, versenyek időpontja, gyakorisága)

Azonban nem csak ezek a dokumentumok csatolhatók, bármely, az egyéni munkarend szükségességét igazoló dokumentum csatolható (pl. vendégtanulói jogviszony igazolása, utazó életmódot igazoló dokumentum).

Az OH azt is vizsgálja, hogy a vélemény vagy az igazolás még ne legyen lejárva, tehát ügyeljünk arra, hogy olyat mellékeljünk, ami még hatályos. Ha a kérelem hiányos, az OH hiánypótlásra hív fel, amely során a hiányzó, vagy nem megfelelő dokumentumokat pótolni lehet.

Milyen érveket fogad el az OH?

Az Alkotmánybíróság 2021 eleji határozata szerint az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a szülő akaratával szemben valójában a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. A kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata és a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül; az OH-nak indokolt határozatban kell számot adnia arról, hogy adott esetben a felmentési kérelemnek a gyermek jogos érdekében szem előtt tartásával, a szülők kifejezett kérelme ellenére miért nem ad helyt.

Azt esetről esetre kell vizsgálni, hogy mi a gyermek mindenek felett álló érdeke, általánosságban nem lehet megállapítani. Az OH korábbi gyakorlata alapján nem tartották elfogadhatónak az egyéni munkarend kérelmezésekor a következő eseteket:

  • nem kellően konkrét érvek: az OH korábban nem elégedett meg azzal, ha például csak annyit írunk, hogy a gyermekünknek jobb otthon, de nem támasztjuk ezt alá konkrét érvekkel (ilyen lehet például, ha már korábban is volt magántanuló, és ezalatt sokkal jobban teljesített, mint az iskolában).

  • pedagógus szülők: önmagában az az érv, hogy a szülő(k) pedagógus(ok) és tud(nak) otthon gondoskodni a gyerekük tanításáról, nem volt elfogadható érv az OH-nak.

  • világnézeti érv: nem fogadta el az OH azt az érvet, hogy ha az iskola egyházivá válik, akkor a gyerekünk egyéni munkarendben tanuló lehessen, hogy továbbra is világnézetileg semleges oktatásban részesülhessen.

  • a tankötelezettség vége: nem fogadta el korábban az OH az egyéni munkarend iránti érvnek, hogy a tanuló már nem tanköteles (elmúlt 16 éves).

A következő érvek korábban automatikusan egyéni munkarendet jelentettek, azonban most is irányadó lehet a gyermek mindenek felett álló érdekének mérlegelésekor:

  • SNI, BTM, tartós betegség (önmagában a diagnózis nem elegendő, annak is szerepelni kell benne, hogy a gyermek érdekét az egyéni munkarend szolgálja)

  • utazó, mobil életmód: amennyiben ezt dokumentummal igazolni tudta

  • versenyszerűen sportoló tanuló amennyiben ez a megfelelő dokumentumokkal igazolt

  • „távoli kistelepülés izolált részén”, vagy tanyán élő, és emiatt közlekedési nehézséggel küzdő tanuló: elvárják az akadály igazolását (pl. helyrajzi szám, az elszigeteltség mibenlétének bemutatását).

Az OH korábbi gyakorlata szerint mérlegelés alá tartoztak az alábbi esetek, feltehetően ezeket figyelembe veszik a kérelem elbírálása során:

  • külföldi utazás: ha olyan hosszabb útról van szó, amely indokolhatja az egyéni munkarendet.

  • tehetséges tanuló: ha a tanuló valamilyen különleges tehetséggel rendelkezik, és azért szeretne magántanuló lenni, hogy ezt a képességét kibontakoztathassa, az elfogadható ok lehe. Itt minden valószínűség szerint érdemes bemutatni, hogy pontosan miben rejlik a tehetség kibontakoztatása, és ez miért nem összeegyeztethető az iskolába járással. Érdemes olyan konkrét érveket felhozni, mint hogy pl. a tanuló valamilyen kutatást végez, tanulmányt ír, vagy részt vesz egy nemzetközi versenyen.

  • házas / gyerekkel rendelkező tanuló: ha a tanuló házasságot kötött (erre bizonyos feltételekkel már 16 éves kortól lehetőség van), vagy gyereke született, akkor ezt házassági vagy születési anyakönyvi kivonattal lehet igazolni.

Mi alapján dönt az Oktatási Hivatal?

Az OH elsődlegesen a beküldött kérelemből és a hozzá csatolt iratokból ítéli meg, hogy jár-e az egyéni munkarend, de ha ez nem vezet eredményre, akkor is elsősorban további iratokat (tipikusan az iskolaigazgató, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyám szakmai véleményét) fog beszerezni. Az elbírálás során nem találkozunk szakértőkkel, nincs lehetőség bemutatni a gyereket.

Az viszont kiderül, hogy ha akár csak egyetlen szakértői állásfoglalásból igazolva látják, hogy az egyéni munkarend megadható, akkor nem fognak további iratokat, igazolásokat beszerezni – tehát a minél pontosabban, meggyőzőbben benyújtott kérelem hozzásegíthet a sikerhez.

Mennyi időre jár az egyéni munkarend?

A törvény azt mondja ki, hogy az egyéni munkarendet csak határozott időre lehet megadni. Az OH módszertani útmutatója szerint az egyéni munkarendet csak konkrét időtartamra fogják megadni, SNI-s, BTM-es tanuló esetében a szakértő vélemény lejártáig.

Vissza lehet vonni az egyéni munkarendet?

Ha az egyéni munkarendben tanuló önhibából két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti az OH-t. Ha visszavonják, a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

A szülő is kérheti az egyéni munkarend iránti engedély visszavonását, ha az azt megalapozó körülmények megszűnnek.

Téged is érint?

A fentiek alapján nagy mozgástere van az Oktatási Hivatalnak a kérelmek elbírálásakor, azonban azt továbbra sem tudjuk, hogy mennyire lesz engedékeny, mennyire veszi komolyan a szülők nevelési szabadságát, és milyen arányban adja majd meg az egyéni munkarendet. Ebben az érintett szülők, diákok segítségét is kérjük: akár pozitív, akár negatív a döntés, küldjétek el, hogy lássuk, milyen az OH gyakorlata! Ha pedig úgy érzed, hogy az egyéni munkarend iránti kérelmedet jogellenesen utasították vissza, fordulj a hozzánk a jogsegely@tasz.hu e-mail címen.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.

Alaptörvény-ellenes az új NAT, a gyerekeket meg kell védeni tőle

Alaptörvény-ellenes az új NAT – erre a következtetésre jutott elemzésünk, amely alapjogi szempontból vizsgálta az új alaptantervet. Sokan kérdezik, hogy mi a következménye az új NAT be nem tartásának – a mi álláspontunk szerint azonban a követése az, ami jogellenes. Az iskolának és a tanárnak pedig felelőssége, hogy megvédje a gyerekeket a jogsérelemtől.

Az iskolaérettségi véleményt nem lehet eltitkolni a szülők elől

Ha az Oktatási Hivatal világos és érthető útmutatást adna, elkerülhetők lennének a félreértések. Segítséget nyújtunk, hogy hozzáférjetek a gyereketek vizsgálatával kapcsolatos információkhoz.