Egyéni munkarend: így adhatsz be sikeresen kérelmet

A kérelmet a kiskorú gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám), illetve a nagykorú tanuló nyújthatja be.

Ha közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, a szülők közösen dönthetnek, és mindkét szülőnek kifejezetten bele kell egyeznie a kérelembe.

Egy szülő is gyakorolja ezt a jogot, ha a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott.

Az Alkotmánybíróság 2021 eleji határozata szerint az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a szülő akaratával szemben valójában a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. A kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata és a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül. Az OH-nak indokolt határozatban kell számot adnia arról, hogy a szülők kifejezett kérelme ellenére miért nem engedélyi az egyéni munkarendet.

Azt esetről esetre kell vizsgálni, hogy mi a gyermek mindenek felett álló érdeke, általánosságban nem lehet megállapítani. Korábban ezeket a dolgokat kifogásolta az OH:

• Nem kellően konkrét érvek: nem elég, ha például csak annyit írunk, hogy a gyerekünknek jobb otthon, de nem támasztjuk ezt alá konkrét érvekkel (ilyen érv lehet például, ha már korábban is volt magántanuló, és ezalatt sokkal jobban teljesített, mint az iskolában).

• Pedagógus szülők: önmagában az az érv, hogy a szülő(k) pedagógus(ok) és tud(nak) otthon gondoskodni a gyerekük tanításáról, nem volt elfogadható érv az OH-nak.

• Világnézeti érv: ha az iskola egyházivá válik, akkor pusztán csak azért nem kérhetünk egyéni munkarendet, hogy a gyerekünk továbbra is világnézetileg semleges oktatásban részesülhessen.

• A tankötelezettség vége: önmagában nem elegendő érv, ha a tanuló már nem tanköteles (elmúlt 16 éves).

A következő érvek azoban irányadóak lehetnek, mert korábban elfogadhatónak bizonyultak:

• SNI, BTM, tartós betegség (önmagában a diagnózis nem elegendő, annak is szerepelnie kell a kérelemben, hogy a gyerek érdekét kifejezetten az egyéni munkarend szolgálja)

• utazó, mobil életmód: amennyiben ezt dokumentummal igazolható

• Versenyszerűen sportoló tanuló.

• „Távoli kistelepülés izolált részén” vagy tanyán élő, és emiatt közlekedési nehézséggel küzdő tanuló: ilyenkor elvárják az akadály igazolását (pl. helyrajzi szám, az elszigeteltség bemutatása).

Az OH korábbi gyakorlata szerint mérlegelés alá tartoztak az alábbi esetek, feltehetően ezeket figyelembe veszik a kérelem elbírálása során:

• Hosszabb külföldi utazás.

• Különlegesen tehetséges tanuló: ha valaki azért szeretne magántanuló lenni, hogy ezt a képességét kibontakoztathassa, az elfogadható ok lehet, de itt is érdemes bemutatni, hogy pontosan miben rejlik a tehetség kibontakoztatása, és ez miért nem összeegyeztethető az iskolába járással. Érdemes olyan konkrét érveket felhozni, mint hogy pl. a tanuló valamilyen kutatást végez, tanulmányt ír, vagy részt vesz nemzetközi versenyen.

• Házas / gyerekkel rendelkező tanuló: ha a tanuló házasságot kötött (erre bizonyos feltételekkel már 16 éves kortól lehetőség van), vagy gyereke született, akkor ezt házassági vagy születési anyakönyvi kivonattal lehet igazolni.

• A sajátos nevelési igényű (SNI),

• a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN),

• és a tartós betegségben szenvedő, tartós gyógykezelés alatt álló

tanulóknál a felkészítéséről az iskola köteles gondoskodni.

A többi esetben a szülő feladata a felkészítés, illetve a tanuló egyénileg készül fel.

Ha az egyéni munkarendben tanuló önhibából két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti az OH-t. Ha visszavonják az egyéni munkarendet, a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

A szülő is kérheti az egyéni munkarend iránti engedély visszavonását, ha az azt megalapozó körülmények megszűnnek.

Amennyiben nem engedélyezi az OH az egyéni munkarendet, és ezzel enm értesz egyet, közigazgatási pert lehet indítani. Ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól. A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani, amelyet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes törvényszékhez címezve az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani (elektronikusan vagy postán, cím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982). Az eljárás illetékköteles.

A törvény előírja, hogy a bíróság a keresetlevél érkezését követő 8 napon belül dönt arról, hogy tart-e tárgyalást. Ha igen, annak 30 napon belül le kell zajlania. A bíróság 30 napon belül hoz döntést és kézbesíti is azt. A döntésében a bíróság vagy egyetért a hivatal döntésével, vagy megsemmisíti az erről szóló döntést és új eljárásra utasítja az Oktatási Hivatalt.