Homo- és transzfób propagandatörvény - Közoktatás: óvodák, iskolák

Ugyan általában a közoktatásra is kiterjednek az új „gyermekvédelmi”, „családvédelmi” szabályok, amik szerint nem lehet kiskorúak számára elérhetővé tenni olyan tartalmat, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”, ezek nemcsak a többi gyermekvédelmi szabállyal, hanem a közoktatás törvénybe foglalt céljával is ellentétesek, következtetésképpen nem alkalmazhatóak. A köznevelési törvény kiemeli, hogy a tanulónak joga van arra, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa. A tanulónak joga van továbbá a szabad véleménynyilvánításra, valamint arra, hogy a meggyőződését tiszteletben tartsák, és ezt kifejezésre is juttassa. A köznevelési törvény jogot biztosít a tanulóknak arra is, hogy részükre az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék.A pedagógusnak a rábízott gyermekek tekintetében törvényben foglalt kötelezettsége, hogy munkája során:gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni helyzetét is;egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre nevelje a tanulókat;a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon;az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse.Mindezek alapján az új rendelkezések annyi ponton ütköznek a közoktatásban más, évtizedek óta meglévő alapelvvel és kötelezettséggel, hogy nem értelmezhetők másként, csak úgy, hogy a tanórán továbbra is lehet beszélni a homoszexualitásról, a transzneműségről, a tanár feladhatja feladatnak olyan tényanyag megismerését, amelyben LMBTQ+ emberek is szerepelnek. A diákok továbbra is beszélgethetnek LMBTQ+ témáról egymással és a tanáraikkal is.

A jogszabály a közoktatásban sem tesz különbséget két alapvetően különböző tématerület között: nem különbözteti meg a homoszexualitást, a transzneműséget megjelenítő tartalmakat a szexuális felvilágosítástól.LMBTQ+ tartalmak – amelyek egyáltalán nem csak szexualitással kapcsolatosak lehetnek – jelenleg is részét képezik a tananyagnak, hiszen a diákok számos olyan művészről, történelmi alakról, tudósról tanulnak, akik egyébként az LMBTQ+ közösség tagjai voltak. Így ezek a témák egyebek mellett irodalom-, történelem-, művészettörténet-, társadalomismeret-órákon a tananyag részét képezik. Ezen kívül az LMBTQ+ emberekről jelen időben is beszélni kell az iskolában, hiszen a közösség tagjai jelen vannak a társadalomban, így akár az osztályban is, és számos aktuális társadalmi, politikai kérdés fűződik hozzájuk.A szexuális felvilágosítás a legtöbb iskolában ezzel szemben hangsúlytalan témaként, elmaradott módszertan szerint kerül napirendre, jellemzően ritka alkalmakkor. Nyilvánvalóan itt is szükség van a a diákok objektív, tényszerű, és az életkoruknak megfelelő tájékoztatására, függetlenül attól, hogy az LMBTQ+ közösséghez tartoznak-e, vagy ebben a témában tesznek-e fel kérdéseket.Tekintve, hogy a jogszabály nem tesz különbséget a kétféle tartalom között, a korlátozó rendelkezések elvileg mindkettőre vonatkoznak. Sokkal fontosabb azonban hangsúlyozni, hogy ezek a rendelkezések betarthatatlanok, szembe mennek a gyermekvédelem és a közoktatás alapelveivel és a megszegésükhöz nem fűződik közvetlen szankció. Így a törvény nem jelent valódi korlátot a pedagógusok számára, és hacsak a pedagógusok nem veszik önként magukra a szabályok alkalmazását, nem fogja korlátozni a szólás vagy a tanítás szabadságát.A legkomolyabb veszély az, ha a pedagógusok nem lesznek tisztában a törvény veszélytelenségével és tartva a következményektől, maguk tesznek lakatot a saját szájukra. A törvény ilyen indirekt módon is el tudja érni az eredeti célját: ha a pedagógusok önkéntesen tartják be a korlátozó intézkedéseket. Ezért sok múlik a tanárokon, és sok múlik a szülőkön is, hogy ne engedjék a törvénynek ezt a közvetett érvényesülését sem.

A jogszabály-módosítás ebben az esetben sem rendel konkrét jogkövetkezményt a szabályok megszegőjével szemben. Az a tanár tehát, aki LMBTQ+ témákról beszél az órán, nem szankcionálható közvetlenül emiatt!Ezzel együtt is elképzelhető, hogy a fentiek ellenére az intézményvezető utasítást ad ki arról, hogy ezeket a témákat mostantól kerülni kell, vagy felelősségre vonja a tanárt, akár fegyelmi eljárást kezdeményez. Fontos tudni, hogy ezzel az igazgató messze túllépi a hatásköreit, mert a pedagógus szakmai munkájába ilyen mélyen semmiképpen nem avatkozhat be. Ha ez történik, az tehát jogellenes, így, kérjük, vedd fel a kapcsolatot velünk a jogsegely@tasz.hu címen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk!

Ahogy láthattuk, a törvénynek nincsenek közvetlen jogi következményei, így a pedagógusnak nem kell közvetlen szankcióktól tartania, ha LMBTQ+ témákat hoz ber az óráira. Sajnos azonban elképzelhető, hogy nem jogi következményekkel is számolniuk kell a tanároknak.Lehetséges, hogy egy szülő az intézményvezetőhöz vagy a tankerülethez fordul, kifogásolva, hogy a pedagógus megjeleníti az LMBTQ+ témákat. Az is elképzelhető, hogy a szülő az osztály vagy az iskola közösségi oldalán, esetleg még nagyobb nyilvánosság előtt helyez nyomást a pedagógusra. Ezekre a helyzetekre érdemes előzetesen, az iskolán belül, a pedagógusok munkaközösségeiben is felkészülni. Fontos tudatosítani, hogy az LMBTQ+ témákat behozó tanár magatartásának nincsenek szankciói, és a gyerekjogi, közoktatási alapelveket figyelembe véve nem követ el jogellenes cselekményt az, aki a jövőben is érinti ezeket a témákat! Ez az igazságtalan törvény épp akkor éri el a hatását, ha csendben maradunk. Ne hallgassunk!

A törvénynek két közvetett hatása is lehet, amik miatt az LMBTQ+ témák kikerülhetnek az tanórákról. Egyrészt a tanárok maguk is dönthetnek úgy, hogy „jobb a békesség”-alapon elkerülik ezeket a témákat, vagyis önként korlátozzák a saját pedagógusi szabadságukat. A szülőknek nagy felelőssége van abban, hogy kifejezzék: támogatják, hogy a pedagógusok ezeket a témákat is érintsék a tanórákon, és fontosnak tartják, hogy a gyerekeik tájékoztatáshoz való joga ezen a téren is kiteljesedhessen az iskolában.A másik veszély a szülők közötti összetűzés a témában. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy az LMBTQ+ témák továbbra is teljes joggal szerepelhetnek az iskolai órákon, és az a pedagógus, aki ezekről a témákról beszél, éppen hogy a gyerekek érdekében, a gyermekjogi és közoktatási alapelveket betartva jár el. A szülők felelőssége is tehát, hogy ezeket az esetleges konfliktusokat a szülői közösségben kezeljék.

Igen! A magyar jogszabályok, illetve a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények is egyértelműen kimondják, hogy a gyermekeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. A szabad véleménynyilvánítás jogát csak kifejezetten indokolt esetben lehet korlátozni – ezt a mércét az új rendelkezések nem ütik meg, vagyis továbbra is beszélhetnek a tanulók erről a témáról is. 

Az új szabályok szerint szexuális felvilágosításról szóló foglalkozások „nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.” Ahogyan a többi új rendelkezésnél sem, itt sem adott támpontot a jogalkotó arról, hogyan valósul meg ezek „népszerűsítése”. Szakértők egyetértenek abban, hogy a szexuális irányultság nem változtatható meg, vagyis a homoszexualitás, a transzneműség „népszerűsítése”, de az LMBTQ+ emberek létezésének említése sem eredményezheti azt, hogy több lesz az LMBTQ+ identitású gyerek. Ahogyan fentebb kifejtettük részletesen, a gyermekvédelmi és közoktatási szabályok és gyermekeket és tanulókat megillető jogok csak akkor tudnak maradéktalanul megvalósulni, ha a tanulók továbbra is sokoldalú, tárgyilagos szexuális felvilágosítást kapnak. 

Ahogyan a többi közoktatási kérdésben, úgy a szexuális felvilágosítás tartalmával kapcsolatban sem rendelnek szankciót az új rendelkezések. Álláspontunk szerint, aki változatlan tartalommal folytatja a szexuális felvilágosításról szóló foglalkozásokat, nem vonatható semmilyen felelősségre. Ennek ellenére itt is elképzelhető, hogy az intézményvezető utasítást ad ki arról, hogy ezeket a témákat mostantól kerülni kell, vagy felelősségre vonja a tanárt, pl. fegyelmi eljárást kezdeményez. Ha ez történik veled, vedd fel a kapcsolatot velünk a jogsegely@tasz.hu címen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk!

A köznevelési törvény módosítása következtében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak meghatározott személyek tarthatnak. Ilyen foglalkozást csak az intézmény alkalmazottja, iskolaorvosa, megállapodással rendelkező állami szerv, illetve a miniszter által nyilvántartásba vett személy vagy szervezet tarthat. Ez azt jelenti, hogy az intézmény tanárai továbbra is tarthatnak szexuális felvilágosító órát, és ott beszélhetnek LMBTQ+ témákról is.Kérdéses, hogy pontosan kik kerülnek be majd abba a nyilvántartásba, amelyik a szexuális felvilágosítás tartására jogosult szervezeteket tartalmazza. Egyelőre még nem jelentek meg a azok a szabályok, amelyek a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit határozzák meg, ezért jelenleg csak intézményi alkalmazott, iskolaorvos, illetve megállapodással rendelkező állami szerv tarthat felvilágosító órát.Kérdéses ugyanakkor az is, hogy mi számít ilyen „foglalkozás”-nak. Ha egy órára beszélgetőpartnerként meghívnak egy szakértőt vagy civilt, aki jártas a témában, az még egyáltalán nem biztos, hogy kimeríti a törvény szerinti „foglalkozás” fogalmát. A törvény tehát egyáltalán nem érinti a pedagógusnak azt a jogát, hogy az általa tartott órára, foglalkozásra azt hívjon meg vendégként, akit csak akar.

Aki úgy tart ilyen foglalkozást, hogy arra nem jogosult, vele szemben a hatóság (ezt még nem határozza meg a jogszabály, de valószínűleg az Oktatási Hivatal lesz az) a nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárást kezdeményez. A szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezmény lehet a figyelmeztetés, pénzbírság, közérdekű munka, de a törvény lehetőséget ad akár szabálysértési elzárás kiszabására is. Ha ilyen eljárást indítanának veled szemben, haladéktalanul jelezd Jogsegélyszolgálatunknak a jogsegely@tasz.hu emailcímen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk!